Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)

1916-03-04 / 10. szám

2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 10. az. 1916. MÁRCIUS 4. 3 VEGYES DOLGOK. € A NEW YORKI MAGYAR RE­FORMÁTUSOK BAZÁR­SÁTORA. Az a nagyszabású német és ma­gyar bazár, amelynek jövedelme az özvegyek és árvák megsegíté­sére fordittatik, március 11-én nyílik meg a Madison Square Gar- denben. Örvendetes jelenségképpen álla­pítjuk meg, hogy eme hazafias munkálkodásban első és egyedüli volt a New York Harlemi Első Magyar Református Egyház, a mely már a tavalyi bazár alkalmá­ból is több mint 1000 dollárt jut­tatott a sátorból az özvegyek és árvák megsegítésére. A szép pél­da más egyházakat is követésre buzdított. És ez igy is van jól. A mikor az özvegyek és árvák meg­segítéséről van szó: szűnjön meg közöttünk minden félreértés s kö­zös akarattal igyekezzünk arra, hogy a könnyeket letörüljük és a fájó sziveknek könnyebbülést sze­rezzünk. A New York Harlemi Reformá­tusok sátora a 149. szám alatt lesz s mindazok a hittestvérek, akik az özvegyek és árvák megsegíté­sére pénzbeli vagy más adományo­kat juttatni akarnak, küldjék adományaikat a Harlemi- Magyar Ház címére, 454 E. 116-ik utca, New York, N. Y. és minden ado­mányt lapunk hasábjain is nyug­tázunk. Mutassuk meg mindannyian ál­dozatkészségünkkel hazánk iránt való Szeretetünket. Sátorunkban a következők dol­goznak : Tiszt. Harsány! Lászlóné véd­nöksége alatt: Elnök: Pongó Zsigmondné. Pénztárnok: Koós Józsefné. Titkár: Semsey Béláné. Elárusítók: Takács Miklósné, Kardos Jó­zsefné, Petecsola Györgyné, Feke­te Jánosné, Szabó Sámuelné, Lé- vay Sándomé, Ternay Andrásné, Kiss Ferencné, Petróezki József­né, Nehéz Józsefné, özv. Pataky Gyuláné, Algeier Hermin, özv. Bohus Elemérné, Fülöp Mariska. Tömöl Erzsiké, Sidler Gusztávné, Szabó Istvánná, Szabó Margitka. Svagerkó Tivadamé, Juhász Ma­riska, Szakátsy Rudo Zarah, Mrs. W. A. Wilbur, Dr. Aczél Ervinné, Baumann nővérek, Csepik István­ná, Spielman Hermanné, Bátkay Etelka, Tóth Istvánná, Nagy Bo- riska, Mattausch Ilona és Neda, Barta Juliska és Margitka, Deák Róza és Gizella, Róthberg Irma, Pásztor Esztike és Piroska, Lu- zsinszky Juliska, Lohonyay Nelli, Boldizsár Ágnes, Hartman Vilma, Guzsmics Juliska, Ballagi Móricz- né, Bodó Lajosné Palmer, József­né, Mrs. Polónyi Margit és még többen. AZ ELVESZETT ÉS MEGTA­LÁLT VÉGRENDELET. Egy különös történetet olvas­tam nemrég egy gazdag emberről, ki elvesztette egyetlen fiát. Halá­la után végrendeletének sehogy sem tudtak nyomára akadni. — Hasztalan kutatás után az állami ügyész kezébe vévén az ügyet, a hagyaték elárverezését rendelte el. Az árverés napján egy szegény öreg asszony — ki a gazdag em­ber fiát dajkálta — kérte a hiva­talnokokat, engedjék meg neki, hogy az elveszett fiú arcképét megvegye. Csak egy shillingje volt (k. b. 1.20 kor.—23 cent), mi­vel úgy látszott, hogy senki sem érdeklődött a kép iránt, az öreg asszonynak Ítélték a képet. — Ő boldogan vitte haza kedvencének képét. Egy napon, midőn a kép hátát javítgatta, egy iratot talált annak vászna mögött. Azonnal ügyvédhez vitte a fontosnak lát­szó okmányt. Miután az átfutotta az írást, igy szólt az asszonyhoz: Ön nagy dolgot fedezett föl. Ez a gazdag ember végrendelete, mely­ben vagyonát annak adja, aki annyira szereti Ifiát, hogy hagya­tékának árverésekor a képet meg­veszi. Isten szintén kijelentette aka­ratát, mely szerint örökségében részt vesznek mindazok, kik any- nyira szeretik fiát, Jézust, hogy Őt szivükbe zárják, magukénak vallják. (Angolból K. F.) HÁBORÚS VERSEK. Szól a harang a templomba, Siró hangja kongja-bongja: Hős magyar nép jöjj, imádkozz, Istenedhez, jó Atyádhoz! S mig az ének árja zug az égig: Elnémulnak a harangok. . — De ismerős, régi hangok Hőseinket harcmezőn is védik. Bömböl ezer ágyú torka, Sziklát tör, zúz darabokra. Izzó gránát bomba robban, Vad ellenség összeroppan. Véd-ágyuink torkán zug az ének: Isten lelke, Isten karja Diadalról-diadalra Vidd előre hősi magar néped! Majd ha nem lesz ágyudörgés, Vad rivalgás, halálhörgés, Majd ha csókot szép szivárvány Honszerelmünk vére árán: Harcitüzbe volt harangok zugnak, — Zúgják szerte mindhalálig Kárpátoktól Adriáig Győzedelmünk himnuszát az Ur­nák ! SZUHAY BENEDEK. Azt kérdi a Boros Ádám Legkisebbik csemetéje: Mondja meg már édes anyám Hol van most az édes apám, Hogy hiába lesem, várom, Hazajöttét minden este. — Édes apád, kicsi fiam, Messze földre ment el, Ha vissza jön, puskát, kardot, Hoz neked majd nagy örömmel. Ha vissza jön édes apám, Mért öltözött feketébe?... Mért látok most néha-néha Forró könnyet a szemébe ?... Mért veszi most olyan gyakran Kezébe az imakönyvet? Mondja meg már édes anyám Olyan forrón mért ölelget. .. — Ne kérd, ne kérd kicsi fiam, Jer ölembe s mond utánam: “Jó Istenem, édes Atyám Hozd vissza az édes apám, Győzelemmel, koronázd meg Édes drága Magyar Hazám." A jó Isten hallgassa meg Imádságod, Most már aludj drága gyöngyöm Édes álmot... KAUCSUKHIÁNY A KAUCSUK VIDÉKÉN. A háború következtében Cey­lon angol gyarmat, mely Anglia államháztartásában igen nagy sze­repet játszik és amelynek sorsá­tól. állapotától az (anyaországban sok függ, különösen szorongatott helyzetbe jutott. Amint ugyanis a. Morgenpost Írja — ámbár igen csodálatosan hangzik — nagy kaucsukinség támadt. Az Ínség­nek ez a fajtája egy olyan ország­ban, iából a kauesuköt; termelik, s ahonnan azt az egész világba, de különösen Angliába (nagy meny- nyiségben szállítják, természete­sen igen különös hatásokkal jár, de persze meg vannak a maga okai. A kaucsuk-növényből nyert természetes klaiuacsuk-nedvet tud­niillik ecetsavval preparálják, hogy szilárd anyaggá váljék. Az eeetsavat Ceylon eddig Németor­szágból kapta. Minthogy most a Németországból való szállítás1 tel­jesen megszűnt és Ceylonban az ecetsalv összes készletei elfogytak, ott most nagy mennyiségben csi­nálhatnak kaucsuk-nedvet, de ab­ból nem tudnak kaucsukot előál­lítani. A JAPÁN NŐMOZGALOM GYŐZELME. A sok régi hitet leromboló há­ború a japán nők mozgalmát is győzelemhez juttatta. A legutóbbi japáni választások igen sok tekin­tetben amerikai és európai jelle­get mutattak. Okuma elnök pél­dául fonográfba mondta a beszé­dét, amelyet azután a legtávolab­bi vidékeken is mindenki meg­hallgathatott. Ezen a választáson szerepeltek először a japán nők, nemcsak mint agitátorok, hanem mint politikai szónokok is. Ehhez a szereplésükhöz a kormány bele­egyezését adta. A japán nők moz­galmának élén Josano Írónő áll, a ki férjével együtt egész Japánt beutazta és előadásokat tartott a nők uj feladatairól. Ahol ellenvé­leményre talált, emlékeztette a hallgatókat az ország nagy ural­kodónőire, akiknek államügyeit is a nők vezetik. Most már olyan csekély a régimódi japán nők szá­ma, hogy bízvást lehet a mai moz­galom győzelméről beszélni. Minden református magyar olvassa és terjessze lapunkat, az Amerikai Magyar Reformá­tusok Lapját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom