Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)
1916-09-23 / 39. szám
2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 39. sz. SZEPTEMBER 23. Nem kell-e nekünk ^arlíerikai magyar presbyteriánusokhak oda- hatnunk, hogy a magasabb befolyással biró presbyterian .egyháznak arra hivatott körei megértsék a Kálvin Szövetségnek szózatát, hogy a háború után, amikor majd békekötésre kerül a do)pg. Az Egyesült Államok vezetői, a kik legnagyobb részt a PreÁyterian Egyháznak tagjai, a magyar állam érdekeinek szószólói legyenek. A napokban kézhez vettem a francia ref. egyháznak hasonló szellemű folyamodását jftz amerikai presbyteriánus gyülekezetekhez. A francia Kálvinista egyház kimondhatatlan szenvedéseken ment keresztül a háború^ folytán. Sok pap és számtalan egyház vég- inségre jutott. Az amerikai egyházak nagylelkűen gyűjtéseket rendeznek az ínségbe jp-tott francia egyházak javára. | El Nem tudom, hogy «jnennyire szenvednek a magyarországi ref. egyházak és azok lel&észei. De sejtem, hogy a román betörés folytán sok erdélyi fQlvinista egyház elpusztult. Sejtem, hogy az erdélyi ref. papok, mint a magyar szellemnek hivatott őrei, elsősorban estek áldozatul a gálád inváziónak. Ki fogja az elpusztított egyházi vagyont felépíteni? Ki fogja a földön futókká lett ref. papi családokat fentariani? Ha meg teszi az állam, akkdr jól van. De ha az állam nem teheti, ugv nekünk amerikai magyár ref. és presbyteriánus egyházaknak szent kötelességünk az erdélyi ref. lelkészcsaládokat és egyházakat a végpusztulástól megmenteni. Nem tudjuk a háború kimenetelét. A legjobb esetben is a hásL ború után oly változások áll hatnak be, amelyek a Presbyteriánus Egyháznak és a Magyarországi Ref. Egyháznak békés közeledését szükségessé teszik. Gondolkozzunk e felől is és egyengessük .erre a célra a göröngyös utakat! D. J. NYÁRI MAGYAR ISKOLÁINK. Néhány hónappal ezelőtt az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja egyik számában részletesen foglalkoztunk azzal a nagy fontosságú kérdéssel, hogy az amerikai magyarság jövő nemzedékére nézve milyen hatással van a nyári mindennapos magyar is'kodogulása céljából az amerikai ref. közegyházak pártfogása alatt állanak is; úgy vallásos, mint hazafias szolgálat terén ugyanazon hivatást töltik be és ugyanazon szolgálatot teljesítik, mint azok a gyülekezetek, melyek ilyen irányú működésűkért fizetést kivánban végzett hazafias gs vallásos-, magyar tanítási munkának az íj sok sebből vérző magyar haza fogja hasznát venni, (melytől ja nem-csatlakozott magyar református lelkészek nem kapnak, nfm várnak, de sőt el sem is fogadnának semmiféle díjazást.” f GRÓF APPONYI FOGADOTT LEÁNYA,' A nagyváradi 4-ik»gyalogezred ezredese, Janesó Árp£d három hónapra a háború kitöfése után hősi halálát lelte a harcmezőn. Özvegyet és egy kis Éva ftevü leánykát hagyott hátra. E napokban arról értesítették a nagyváradi árvaszéket, hogy gróf Apnonyi Albert gyermekének fogadtV a kis árvát. Minden református*ynagyar olvassa és terjessze lapitnkgt, az Amerikai Magyar Refortm tusok Lapját. la. Annak idején rámutattunk arra is, hogy az Amerikában nevelkedett magyar gyermekek között még a magyar nyelvű oktatás csak akkor lehet sikeres és eredményes, ha a tanítók munkája Amerikai szellemben történik és ez csak természetes is. Mi lehetünk jó magyarok, ha amerikai szellemben a magyar nevelés utján is. Sőt voltaképpen csak akkor haladhatunk a gyermeknevelés terén, iia meg tudják érteni annak az amerikai magyar gyermekleikének érzületét, amely gyermek a Public School falai között nemcsak magába szívta, hanem teljesen magáévá is tette az amerikai szellemet. A mellékelt két érdekes kép a homesteadi és vid. református egyház kitűnő hírnévnek örvendő nyári mindennapos iskolájának ez idei nagyszámú növendékét, 128 gyermeket és a szintén onnanva- ló 19 derék confirmandus csoportot mutatja be. Milyen megnyugvás és öröm nekünk ezen és az ehez hasonló képeket (szemlélni, — bizonyságát bírván az ilyen képekben annak, hogy egyházaink, habár a helyzet természetes rendje szerint és az itt élő, letelepedett mftSNÉht. testvéreink java és hóinak, várnak és kapnak még most is az ezer sebből vérző szegény magyar hazától. Helyesen jegyzi meg lapunknak egyik múlt számában az amerikai református lelkészikar egyik legA homesteadi ref. egyház együ ke azoknak az egyházaknak, melyeknek templomában és iskolájában lobogó lánggal ég a magyar református egyház és hazaszeretef kettős szent tüze. Legyenek áll érdemesebb tagja, Ntiszt. Virág István, előnyösen ismert loraini református lelkész ur, hogy: — ‘ ‘ a nem-csatlakozottak egyházaidottak e buzgóságban is tündöklő gyülekezetnek kicsinyjei és nagyjai, minden rendű és rangú nemes tagjai!
