Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)

1916-09-23 / 39. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM. NEW YORK, N. Y. 1916. SZEPTEMBER 23. VOL. XVII. No. 39.

EDITOR: RÉV. LAD. HARSÁNYI, 454 E. 116th St., NEW YORK.

PUBLISHED EVERY SATURDAY. | MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON.

Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York. N. Y„ under the act of March 3, 187».

A fenti eim alatt találtam a “Minutes of the General Assembly of the Presbyterian Church in the U. S. ” cimii évkönyvben a magyar Kálvin Szövetségtől egy átiratot. Miután idáig senki sem foglalkozott ezzel az érdekes levéllel, engedtessék meg nekem, hogy e levél tartalmát néhány kisérő szóval az amerikai magyar ref egyházak elé terjesszem. A levél minket mag3'arokat is érdekel, mi is tehetünk valamit abban a nemes ügyben, amelyért a hazai Kálvin Szövetség a Presbyterian Church-höz intézi szózatát.

“Beloved Brethren:” — “Szeretett atyámfiai! ” A gyászoló, szenvedő magyarországi reformátusok ezzel az apostoli köszöntéssel köszöntik amerikai presbyte- riánus hittestvéreinket. — Boldog nép vagytok ti, — folytatódik a levél, — hogy nem vagytok szemtanúi a nyomornak, nem ér- zitek a kimondhatatlan szenvedéseket, nem viselitek a gyászruhát azokért, akik ebben a titáni küzdelemben harcolnak. Mindazonáltal tudjuk, hogy ti részvétel kiséritek az elkeseredett háborút, a mely Eurépa népeinek szellemi, erkölcsi és vallásos fejlődését annyira kárositja.

Ausztria-Magyarország és az Egyesült Államok között fennálló diplomáciai viszonyoknak tárgyalása után, a levél ily hangon folytatódik :

“Emberi érdekekre alapított törekvések nem tudnak hitünk alapvető elveinek érvényt szerezni. Azért folyamodunk hozzátok, mert erős a mi hitünk abban, hogy csak a Krisztusi elvek tekintélye és ereje által vethetünk véget a jelenlegi vérrontásnak és állíthatjuk helyre a népek egységét és békéjét. Mi teljes tudatában vagyunk annak a ténynek, hogy a vallásos érzések ereje sokkal nagyobb az Egyesült Államokban, mint Európában.

“Mi magyarok nem felejthetjük azt a lelkes fogadtatást, a melyben az Egyesült Államok népe Kossuth Lajost részesítette. Nem felejthetjük el azokat az ezreket, akik most az Egyesült Államokban élnek, akiknek bölcsője ott a Tisza és Duna között ringott, akiknek bölcsője felett magyar édes anyának dala hangzott el Erdély sziklás hegyeinek vadregényes völgyeiben. Mi őszintén érezzük a hála nagyságát, a melylyel az Egyesült Államok hatalmas köztársaságának tartozunk a vendégszeretetért, a melyet honfitársainknak nuyjt.

“A mi keresztyén atyámfiai, a kik a nagy Unió presbyterianus gyülekezeteiben élnek, jól tudják, hogy Kelet Európában a Magyar Presbyterian (Reformed) Egyház (ipsissima verba) alkotja a legexponáltabb várát Kálvin ama tanainak, amelyek New England lakosainak oly becsesek valának és a melyek a mostani nemzetségnek legnagyobb része által oly mély tiszteletben tartatnak. A magyar ref egyház a Presbyteri rendszert vallván, még most is büszke lehet arra, hogy a legnépesebb egyház ama egyházak között, amelyeknek alapját a Kál- vin-féle elvek képezik. Sokan, a kik ezt a hitet vallják, most az

Egyesült Államokban élnek, hiven atyáik hitéhez és anyagilag általatok segélyeztetve.”

“Sokan vannak, akik a keresz- tyénségnek különféle szektákba való felosztását károsnak, vagy legalább is feleslegesnek tekintik. Mi azonban hajlandók vagyunk hinni, hogy ez a tagolás a természet megcáfolhatatlan követelménye, és hogy az .Egyesült Államok vallásos élete nagyobb erejét nem kis mértékben ebből a tényből meríti. Mi azért a presbyterianus egyháznak munkáját becsesnek és felette fontosnak tartjuk és büszkék vagyunk azokra a szoros kötelékekre, amely bennünket azokhoz csatolnak, akik a nagy Uniót leléphették.

Tekintettel hitünk közös eredetére, erkölcsi és vallásos törekvéseinknek meggyőző voltára, azt a

szabadságot vesszük magunknak hogy szózatunkat (appeal) hozzátok intézzük.

Mi nem óhajtjuk megnevezni az utakat és módokat, mi nem érezzük magunkat feljogosítva arra. Mi egyszerűen és tisztán arra kérünk titeket, hogy vegyétek komoly megfontolóra ezt a nehéz és komplikált tárgyat. Mi arra kérünk titeket, hogy törekedjetek lelkiismeretetek által sugalt eszközökkel a nagy konfliktusnak megszüntetésére.

“Nem gondolhatunk méltóbb és becsesebb eredményre, minthogy a nagy háborúból, a vele járó szén védésekből és érdekeknek összeütközéséből a keresztyén szeretetnek és egyenlőségnek oly hatalmas összhangja támadjon, a mely

alárendelvén az anyagi érdekeket a jövőben kiküszöbölje a háborúnak minden lehetőségét.

Kelt Budapest, 1916 nov. 30-án.

Aláírva:

Béla N. Kenessey, elnök.

Stephen Bernát, társelnök.

Zoltán Horváth, L. L. D. tit.

Ez a levél tartalma, némely helyen szószerinti fordítással.

A “General Assembly” tudomásul vette ezt a levelet, utasítván a Stated Clerket, hogy külön válaszban fejezze ki a Presbyterian Churchnek mély részvétét és magas becsülését a háború által sújtott magyarországi testvéregyház iránt.

Mennyire más hangon szólnak ezek az igazi Kálvinista atyafiak. Mi, akik közel egy évtizede, hogy folytonosan hallottuk bizonyos amerikai magyar egyházi körök keresztyénellenes sértő támadásait, felette örülünk ennek a sze- retetet hirdető hangnak.

Ne is szaggassuk fel a régi sebeket. Keressük inkább az utat, és módot, amely a teljes egyetértésre és békességre vezet.

A Kálvin Szövetség nem ismer különbséget közöttünk. ( Magamagát is presbyterinek vallja, ugyanazon drága örökséget biró anyaszentegyháznak. Elismeri a Presbyteriánus Egyház felettébb egyházi életét és magasabb befolyását. Hálával fogadja a Presbyteriánus Egyháznak segítő kezét, amely az itteni magyar reformátusokat támogatja és kebelébe fogadja.

Message from the Hungarian Calvin League.