Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)
1916-02-05 / 6. szám
6. iS'Z. 1916 FEBRUÁR 5. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3 * A SZOMORÚSÁGOK FÖLDJÉN, o Egy Pétervárott élő s orosz állampolgárrá lett németnek Amerikában tartózkodó testvéréhez intézett érdekes leveléből vesz- szük át a következőket: Pétervár augusztus eleje óta teljesen megváltozott. A sok százezer menekülő, aki csak a legritkább esetben talál menedéket, éjnek idején is az utcán tartózkodik. A köztereken sok barak épült de ezek egyáltalában nem elégségesek. Senki sem tudná leírni a nyomort, amely annyi éhes és beteg. fiatal és öreg férfiúnak és asszonynak beözönlése miatt már augusztus hónapnak első napjaiban támadt. Akkor még némi áldozatkészséget lehetett a gazdagabb embereknél tapasztalni. Befogadták a szerencsétleneket s ellátták őket mindennel. De a mikor aztán a fürdőszobák, a tető- kamrák és bizonyos félreeső helyiségek is zsúfolásig megteltek menekülőkkel, amikor a vigyázatlanság miatt a tömeglakásokban naponként tiiz ütött ki, a mikor a menekülők az éhségtifuszt és a kolerát magukkal hozták, a nyomorult létért való küzdelemben egy éjjeli nyugvó helyért késhegyig menő harcot vívtak, amikor egy szép napon Pétervár még min dig ki nem derített ok miatt el volt vágva minden eleségszállitás- tól: a jobbmóduakban visszatért a régi önzés és a szívtelenség kezdett újra uralkodni. A házigazdák energikusan követelték az előttük veszedelmesnek látszó elemek elkülönítését, sőt eltávolítását és a mikor a rendőri hatóságok segítse get sürgettek, a legfőbb házigazda oly eszközökhöz folyamodott, a mely csak Oroszországban lehetséges. összetörték-zuzták saját házi berendezésüket. A vizvezeté- keket. a levezető csöveket használhatatlanná tették. Pétervár 48 óra hosszáig viz nélkül volt, az utcákon és a házakban összegyü- lemlett szemét és piszok rettenetes bűzt terjesztett. A rendőrség megindította a vizsgálatot, de a biinös házigazdák a szegény menekültekre hárítottak minden felelősséget. Ezer meg ezer embert kellett volna börtönbe vetni, de a börtönök már régen zsúfolva voltak. Többnyire áldott állapotban levő asszonyokat vittek a börtönökbe, hogy itt lebetegedhesse nek, de lebetegedésükhöz nem volt orvos, de még csak szülésznő sem. Még a bü’ósági termeket is éjnek idejére sebesültekkel és menekültekkel töltötték meg. Tárgyalások voltak kitűzve; én is tanúként meg voltam idézve egy ilyen tárgyalásra. De a bírák elmaradtak, a tárgyalóterem még délig sem volt kiürítve és a mi a szebb: a főtárgyalásig még a vádlottak neveit sem tudták megállapítani, más szóval: még nem voltak vádlottak. Ezt az esetet csak azért jegyzem föl, hogy a Pétervárott levő zűrzavart jellemezzem. Sokszor azt az impressziót nyerjük, hogy a hivatalnokok nem dolgoznak többé, vagy ha dolgoznak, akkor szándékosan megfordítva tesznek mindent, nehogy valaki ebben a zavarban kiismerje magát. Fent természetesen ezt nagyon jól tudják. Néhány napal ezelőtt újra elfogták a hadügyminisztériumnak néhány előkelő hivatalnokát, mert fontos okmányokat és könyveket megsemmisítettek vagy elrejtettek, csakhogy bűnös üzelmeiket palástolhassák. És tudod-e hová vitték ezeket a hivatalnokokat? Olyan házba, amelyből közvetlenül be lehet jutni egy harmadik osztályú szállóba. A következő reggelen az összes letartóztatott tisztviselők már túl voltak hegyenvölgyen és szabad lábon levő társaik szivéről nagyon nehéz kő esett le. Azoknak, akik Oroszországot tönkretették, most valóságos boldogság élni. A jogélet egészen megszűnt. Azt hiszem, hogy Pétervár a menekülők beözönlése következtében legalább négyszázezer lakossal szaporodott. Az embereknek ebben a há- beli zűrzavarában senki sem ös- meri ki magát. Mindenki magához áll legközelebb. A menekülőket folytonosan tovább toloncolják. Ezt elérték ugyan a házigazdák rombolásukkal, de az elvonulok helyébe szakadatlanul uj tömegek érkeznek. Óriási szabású örökös jövés-menésnek vagyunk tanúi. Mi fog történni, ha majd eljön a tél? Az emberi gondolkodás itt csak egy napról a másikra működik. Ha hamarosan nem jön segítség, akkor ebben a nyomorban az állatok színvonaláig fogunk le- sülyedni. A háborúról keveset, vagy éppenséggel semmit sem tudunk. A menekülőktől halljuk, hogy az ellenség előrenyomul. Az újságok is ezt írják. Augusztus utolsó napjaiban arról volt szó, hogy a németek Pétervárhoz közelednek s ez ia hir óriási rémületet keltett. Lassanként ehhez a hírhez is hozzászoktunk. Bennünket most már semmiféle hir sem tud megrémíteni. A lakosság egyre jobban eltompul. A nyomor közömbössé tette. Legtöbben azt hajtogatják, hogy rosszabbul mint most, akkor sem fog menni, ha majd az ellenség bejön a városba. Sokan azt mondták, hogy forradalom előtt állunk. Most ugyanezek az emberek azt mondják, hogy már benne vagyunk a forradalomban, ha ugyanis igaz, hogy a dolgok fölfordulása forradalmat jelent. Csakhogy a pétervári forradalom kevésbbé véres, mint a forradalmak rendesen szoktak lenni. Nem igaz, hogy a katonai hatóságok túlságosan szigorúak; ha ezek a hatóságok engednének, akkor ennek a legborzasztóbb következményei volnának. A nihilizmus híveit csak a korbácscsal lehet féken tartani. Egy cseppet sem lepne meg, ha egy szép napon egész városrészeket látnék levegőbe röpülni. Valamennyien érezzük ezeknek a társadalmi életet teljesen aláásó hatalmaknak tevékenységét. A hatóságok fejei is érzik ezt. Csakhogy most semmit sem lehet tenni a bajok elhárítása végett. Valóságos puskaporos hordón élünk. Az irányadó körök csak a háborúnak mentül előbb való befejezésétől várják iaz üdvöt és a boldogulást. Tiz nappal ezelőtt úgy látszott, mintha békekötés, vagy legalább fegyverszünet előtt állnánk Németországgal. Ma már semmit sem hallani róla. A háborús és békés áramlatok gyorsan és szakadatlanul váltakoznak, még a hadügyminisztériumban is. Ide tódul mindenki a ki pénzhez akar jutni. Az uj hadügyminiszter sok jó szándékkal fogott hozzá munkájához, de eddig egyetlen reformot sem valósított meg. Minden össze van kuszáivá és a csomót senki sem tudja kibogozni. A hadseregszállitók az egyetlen irányadó tényezők a hadügyminisztériumban. Ezt a legfelső körökben is nagyon jól tudják. Mert a szállítók előtt hatalmas urak állnak, akik őket fedezik. És aztán a hadseregszállitók az egyetlen emberek, akik még áldoznak, amikor már az összes források bedugultak. A szállítók az egyetlen hazafiak, mondják azok a körök, amelyek hivatva vannak a népet és a népképviselőket csilapitani és megnyugtatni. Sok dumaképviselőt bezártak, de csakhamar szabadon bocsájtot- ták őket. Az sem titok többé, hogy a cári család a moszkvaiak kérésére hagyta el Pétervárt. Ez is annak a jele, hogy Pétervár kegy- vesztett lett. Legalább ezt mondják a minisztériumokban. A Magyar Királyi Postatakarékpénztár EGYEDÜLI HIVATALOS KÉPVISELETE AMERIKÁBAN A TRANSATLANTIC TRUST COMPANY Főüzlet: 67 Williams St. New York. Fióktelep: 109 AVENUE A, Corner 7th Street, • • Üzletágak: PÉNZKÜLDÉS MAGYARORSZÁGBA JEGYZÉSEK A HADIKÖLCSÖNRE. P KAMATOZÓ BETÉTEK 100 KORONA $13.50 A TRANSATLANTIC TRUST COMPANY a császári és királyi konzulátusok hivatalos bankja.