Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)

1916-02-05 / 6. szám

4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 6. sz. 1916 FEBRUÁR 5. Vol. XVII. Febr. 5, 1916. No. 6. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A. Ret. Church in the U. S. magjM egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSANYI LÁSZLÓ, Dew yorki ref. lelkész Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytonl ref. lelkész Szerkesztőség és kiadóhivatal: 454 E. 116th St., New York. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, felszólalás és hir­detés e cimre küldendő: Amerikai Magyar Ref. Lapja 454 E. 116th St., NEW YORK Telephone: Harlem 1893 Előfizetési árak: Amerikában egész évre............$1.00 Magyarországra egész évre...$S.OO HUNGARIAN-AMERICAN RSFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor: Rev. LADISLAUS HAR8ÁNYI Subscription rates One Year $1., Half Year 50c — Foreign Countries One Year $3, Half Year $1.50 Petri Elek püspök pásztorlevele. A Dunamelléki Református Egy­házkerület Gyülekezeteihez és Elöljáróihoz: Kegyelem és békesség az Isten­től, a mi Atyánktól és az Ur Jézus Krisztustól! Szivem indításából ezekkel az apostoli szavakkal üdvözöllek ti­teket, szeretett híveim, a szent Karácsonynak , a legszebb és leg­kedvesebb kér. ünnepek küszöbén, mely a kegyelemnek és békesség­nek, a szeretetnek és irgalmasság­nak csudálatra méltó harmóniája. Bár az immár másfél év óta dúló véres világháború forgatagában elménknek minden gondolatát, szivünknek minden érzését ha­zánk sorsa és szeretteink életéért való aggódás, vagy elvérzett hős fiaink halála feletti bánat foglal­ják le, mégis kétségen kívül mind­nyájan benső örömmel és hitbeli szent vágyakozással várjuk a ka­rácsony ünnepét. Vajha a kegye­lemnek Istene könyörülne rajtunk és az Ő szent Fia születésének em­lékünnepén valóra válnék a bet­lehemi mezőn elhangzott mennyei szózat: “békesség a földön!” —. hogy a véres csaták harci zaja el­némulván, a reánk várakozó közös feladatok nagyságának élénk ér­zetében, az Isten megsegítő ke­gyelmébe vetett hittel, a Krisztus anyaszentegyháza iránt érzett sze­retettel folytathassuk szeretett hazánk, magyar református kér. egyházunk felvirágoztatására és e haza minden gyermekének üdvére és boldogságára azt a munkát, a mellyel megbízottunk a Krisztus által. Legyünk azért, szeretett hí­veim, a harcban kitartók és a munkában fáradhatatlanok! Az élő hit és munkás szeretet fegyve­reivel küzdjük meg a nemes har­cot, úgy viselvén magunkat min­denekben, mint méltó a Krisztus evangéliumához, egy lélekkel jár­ván mindnyájan és együtt egy szívvel küzdvén a mi hitünknek javára és semmiben sem hagyván magunkat az ellenségtől megfé- lemlittetni. Mert nekünk adatott a kegyelem, hogy ne csak higy- jünk a Krisztusban, hanem szen­vedjünk is érette, a ki meghalt a kereszten, hogy halálából mi nyer­jünk életet. A bánatnak és meg­próbáltatásnak ezekben a szomorú napjaiban merítsünk erőt és ke­ressünk megnyugvást az Isten gondviselő szeretetébe vetett hit­ben, abban az erős meggyőződés­ben, bogy a mit az emberi bűnös indulatok a mi megrontásunkra gondoltak, azt a jó Isten javunkra fordítja. Igazságos ügyünk végső diadalába vetett hittel várjuk azért Idvezitőnk születési ünnepér és a keleti bölcsekkel együtt mi is szent bizalommal megyünk az Ő bölcsőjéhez, mert ott a szenvedő lelki balzsamot, a csüggedő bizta­tást, 'a nyomorgó segedelmet talál Álljatok meg tehát a hitben és minden dolgaitok szeretetheti menjen végbe (I. Kor. 16., 13— 14.); mert a ki a Krisztus paran­csolatait meg nem tartja s mégis az Ő hívének vallja magát, az olyan hazug és nincsen benne igazság (T. Járt. 2. 4.). Azért min denekkel jót tegyetek, de kivált­kép 'a ti hiteteknek cselédeivel — mondja a nagy apostol. Gondos­kodjatok a beteg tagok meggyó- gyitásáról, a gyengék megerősitó- séről. A szükségben szenvedőkről meg ne feledkezzetek és a ki gyá- molitást kér, annak segítségére menjetek, hogy legyetek élő kö­vek, a kikből felépül Istennek temploma. Mindezeknél fogva, kérve kérlek titeket, szeretett híveim, ne zár­kózzatok el a szenvedők és nyo­morultak elől, sőt inkább nyissá­tok meg sziveteket és könyöriilet leikétől indíttatva, jöjjetek se­gítségére egyházkerületünknek, hogy lelki vigasztalással, építő és hiterősitő olvasmányokkal láthas­sa. el azokat, kik hazánk védelmé­ben véreznek és azokat is, kik sze­retteik miatt aggódnak, vagy már gyászban járnak. Kérem lelkész- társaimat is, hogy szent karácsony ünnepén adakozásra hívják fel hí­veinket és minden rendelkezésre álló eszközt használjanak fel a gyűjtésre, hogy küzdő, vagy meg­sebesült katonáinkat és az eleset­tek hátramaradottjait vigasztaló és hiterősitő vallásos iratokkal láthassák el. Az adományokat minden lelkész küldje közvetlenül B. Pap István egyházkerületi pénztárnok úrhoz (IX. kér. Rá- day-utca 28.) Mindnyájatoknak iidvösséges karácsonyi ünnepeket kívánva: az Istennek kegyelme, az Ur Jézus nak szeretete és a Szent Léleknek közössége légyen és maradjon ve­letek ! Budapest, 1915. december 10-én. Atyafiságos üdvözlettel: Petri Elek, püspök. A FÉLELEM ROSSZ TANÁCS­ADÓ. Van Pesten egy közismert gyűj­tő és miibarát, aki egész vagyo­nát, egy munkás élet minden gyümölcsét műkincsekbe és régi ségekbe fektette. Fayenceok, ké­pek, drága selymek, csudás szövé­sű brokátok, nagyszerű fafaragá­sok, — ezek voltak a specialitásai. Minden szobája tele volt velük. Tavaly nyárutón Galicia felől ránk özönlött az orosz invázió. Ott jártak ádáz ellenségeink Sá­rosban, Zemplénben. A ki hazafi, ilyenkor nem félti az életét. De a ki műgyűjtő, félti a műkincseit. Az élet veszendő, a művészet örö- kévaló.Fogta magát a műgyűjtőnk és elásta a kincseit. Elásta: a föld­be, a becsületes, a jó, a finom anyaföldbe. És jöttek a diadalok napjai és kivertük az oroszt ’Magyarország­ból. És kivertük az oroszt Galí­ciából. És kivertük saját országá­nak nagy részéből. A hazafi boldog volt, de a mű­gyűjtő még tovább agódott. Hát­ba fordul a kocka? Hátha vissza tér a veszedelem? Hátba újra veszélybe kerülnek a műkincsek? S a minek elásásával túlontúl sietett, annak a kiásásával túlon­túl késedelmeskedett. Elmúlt az ősz, elmúlt a tél, elmúlt a tavasz és a nyár is, s a kincsek még mindig a föld alatt hevertek. Csak most, a mikor már a veszedelem árnyéka is messze elvonult tőlünk, csak most merte kiásni a drágasá­gait a gyűjtőnk. S a mit kiásott, por Volt és hamu és szétmállott semmiség. A nyirkos tél, az esős tavasz, a nedves nyár, az agyon­ázott ősz elpusztított, szétrothasz­tott mindent, a mi másfél évvel ezelőtt még drága műkincs volt. Az ádáz ellenség nem tudta el­vinni. A rossz tanácsadó , a féle­lem ellenben elpusztította. A mű­gyűjtő most kesereg és sopánko­dik, de egyben meggyógyult, — most már nem fél. VIA DOLOROSA. (Baranyában.) A fiú irt... — “Hála Istennek”! Apa, anya szemében Könnyek rezegnek. Levél jön újra. — Más az írása. Mit hoz?... “ó jaj”! Szive hasadva Könnye kicsordul, Két öreg ajka, Jajjal siratja : ...“Hősi halált halt”! Lelkűk panasszal kiált az égre : “Miért nincs még egy!? Miért nincs még egv!?” ... S kies Mecseknek Virágos orma Visszhangozza. Vádolva, fájón: “Miért nincs még egy, Miért nincs még egy”!? Závory Elek. GAZDAG OLASZOK. Köztudomású dolog, hogy Olasz­ország még csak ezelőtt 30 évvel is egyike volt a legszegényebb or­szágoknak. Az alatt az idő alatt azonban, hogy velünk és Német­országgal szövetségben élt, nagy változáson ment keresztül Olasz­ország gazdasági élete, a mihez nem kis mértékben járult az Ame­rikába kivándorolt nagyszámú olasz által évenként hazaküldött összeg. Mi tudjuk azt, hogy Newark, X. J. összes ingatlan vagyonának egy hatodrésze az olaszok tulaj­don. De azt már mégsem gondol­tuk, bogy a legutóbb kibocsátott olasz hadikölcsönből 25 millió dol­lárt jegyeztek az amerikai ola­szok. — Mily gazdia goknak kell ezeknek lenni, ha ily óriási össze­get tudtak jegyezni. Hiába, szor­galom és takarékosság, ez az a két tényező, mely a vagyonosodás leg­biztosabb alapja.--------o-------­ROCKEFELLER VAGYONA. A Wall Street Journal újévi számában adatokat hoz, hogy mily óriási mértékben emelkedett az értéke oly ingatlanoknak, ame­lyek a Standard Oil Company tu­lajdonát képezik. Hozzáértők ez alapon kiszámították, hogy az öreg John D. Rockefeller vagyona ma 1,250 millió dollár. Hogy pon­tosan mennyi, azt maga az öreg sem tudja. Hiszen minden nap, minden órában, sőt minden perc­ben több lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom