Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)
1916-04-29 / 18. szám
4 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 18. sz. ÁPRILIS 29. Vol. XVII. April 29, 1916. No. 18. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 4 Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. Főmunkatárs: KOVÁCS ENDRE daytoni ref. lelkéez Szerkesztőség és kiadóhivatal: 451 E. 116th St., New York. Minden levél, közlemény, egyházi én egyleti tudósítás, felszólalás és hirdetés e cimre küldendő: Amerikai Magyar Ref. Lapja 454 E. 116th St., NEW YORK Telephone: Harlem 1893 Előfizetési árak: Amerikában egész évre............$1.00 Magyarországra egész évre...$3.00 HXJNGARIAN-AMERICÄN REFORMED SENTINEL Published Every Saturday by the Board of the Presbyterian Church Ü. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor: Rev. LADISLAUS HARSANY1 Subscription rates One Year $1., Half Year 50c — Foreign Countries One Year $3, Half Year $1.50 A mi munkánk “Protestáns evangélisták és a katholikus országok.” E cimmel foglalkozik a ‘ ‘ Catholic Times” londoni újság a protestánsoknak ezidén Panama városában tartott konferenciájával. A konferenciát Rogas, panamai püspök szívesen megakadályozta volna; ez kitűnik abból, hogy annak kezdete előtt két hónappal inzultusnak nevezi az ottani ka- tholikusokra nézve az evangélisták azon kijelentését, hogy “Latin Amerikát evangélizálni kell! ’ ’ Tiltazok az ellen, hogy a nép er- kölcsiségét felemeljék. Ilyen kijelentéseket támadásnak vesz a londoni iró s hozzá teszi azt, hogy ne várjanak türelmet ezek után a protestánsok tőlük. Úgy tűnik fel nekünk, hogy a londoni cikkező ur “elvetette a sulykot”. A Panama környékén élő népeket civilizálni ép úgy, mint evangélizálni szükséges. Ezt pedig nem fogjuk másoktól várni, hanem magunk érezzük a felelősséget. Ha katholikus testvéreink betöltötték volna a mezőt mindenütt munkálkodásukkal, — most mi nem féltenők azon hátramaradt embereket. És kell emelnünk az ő erkölcsi állapotukat is. S emellett mi nem állítjuk, hogy mi az erkölcsiség magaslatán állunk. Ha azt elhi- te.tnőnk magunkkal, hogy magasan állunk, kizárnók a fejlődés lehetőségét. Miért kel hát ki az említett “London Times” írója a katholikus országok erkölcsének védelmére oly hevesen? (Hogy pedig lynchelés van Észak-Ame- rikában, az bizonyára nem a protestáns lelkészek munkája!) Higyjék el tehát a mi katholikus testvéreink, hogy mi csupán Isten országáért dolgozunk s ne ringassák magukat abban, hogy a világ-missziót ők monopolizálhatják. Ismerjék el azt, hogy az erkölcsi életet még lehet fejleszteni. --------o-------Benső viszonyunk Istennel. Istennel való viszoynunkat Jézus tette szorossá. Mi mindnyájan gyermekei vagyunk a Mindenható Atyának s igy egymásnak a testvérei is. Egy alkalommal a Mester rokonai és anyja a hallgató sokaságban ültek. Többen figyelmeztették Őt, mondván: — íme, a Te Anyád és Atyádfiái keresnek Téged! Felelvén nekik, Ő igy válaszolt: — Kicsoda az én Anyám, vagy az én Atyám fiai kicsodák? — Körülmutatva a sokaságra szóla: — íme, az én anyám és az én atyám fiai! Jézus nem íokonaihoz való hűtlenségét fejezte ki ezzel. Nekünk sem azt mondja, hogy vessük meg vagy hagyjuk el rokonainkat. — Mikor a mennyországba való menetelről beszél, csupán azt követeli, hogy hagyjuk el őket, ha az üdvösségben akadályoznak. Istennel való viszonyunkat ugyanis elsősorban kell tökéletesítenünk. S ha vele egyszer szövetséget kötöttünk, embertársainkkal és rokonainkkal is meghitt állandó jó legyen a viszonyunk. De hogyan lehetünk Istennel és Jézussal bizalmas viszonyban?. .. Megfelel erre az Ur: — Valaki azt cselekszi, amit akar az Isten, az nékem az én atyámfia! íme, itt az utasítás, ismerjük meg és cselekedjük Atyánk akaratát, életünket rendezzük úgy he, amint azt az Igében s Jézus példájában láthatjuk s Istennek gyermekei, Jézusnak, valamint egymásnak testvérei leszünk. S bár sokan életüket Isten akarata szerint rendezik he, még sem tudnak Hozzá őszinte bizalommal fordulni. Istennel való érintkezésüket gyakran foi’mákhoz, alkalmakhoz kötik. Vagy félnek Istent minden apró-cseprő bajaikkal “háborgatni”, vagy teljesen Reá bizzák minden dolgaikat, hisz — “úgyis ismeri minden gondolatainkat, minden kívánságainkat”.. E hibák vagy bizalmatlanságra. vagy fatalizmusra vezethetik az igaz, legjobb keresztyént is. A gyermeki bizalomnak egy ragyogó példáját adta egy Elza nevű berlini kis leány, ki “Szeretett Istenünknek a Mennyben” címmel levelet küldött Istennek a posta utján. Kifejtette ebben azt, hogy atyja a “ Landsturm ”-nál szolgál s miután rég nem látta őt mára engedje meg Isten, hogy az atyja hazajöhessen. A gyermek Berlinben él anyjával s négy kis testvérkéjével nehéz időket éltek át a családfő eltávozása óta. — Anyám mindig sir, — Írja a kis Elza a levelében, — s három hét múlva apánknak s Gretchen- nek a születésnapja lesz. Nem engednéd meg, hogy apánk haza jöjjön?!... A postahivatalnokok, akik felbontották a levelet, nagyon át voltak hatva a gyermek Isten iránt való végtelen bizalmával. Nem küldték vissza a levelet “pontos címzés” végett, sőt felkutatták a kis Elza apja ezredének a helyét és a parancsnoknak továbbították a gyermek sorait, Őt meghatotta a gyermeki lélek e nagyszerű megnyilatkozása s haladék nélkül szabadságolta a hazaimádkozott családapát, . így esett meg, hogy a “Mama és Gretchen” születésnapjának reggelén az apa betoppant a családi hajlékba. Szükségtelen mondani, hogy a találkozás öröme kimondhatatlan volt, A kis Elza az óta nem kevesebb bizalommal társalog Istennel, ki haza vezérelte atyját. Ilyen kell, hogy legyen minden keresztyénnek Istenben való bizalma. Jézus is figyelmeztetett, — hogy ha úgy nem vesszük Istent és az Ő országát, mint a gyermekek, soha sem lehet Vele való viszonyunk szoros, bizalmas. Isten és Fia sokkal jobban szeretnek bennünket, mint a legjobb földi barát. Miért ne érintkezzünk mi is úgy velük, mint a kis Elza. Jézusnak igen, barátai vagyunk. S ez a barátság megtisztija az életünket, betölti Szent Lélekkel, és megtart az Idveség utján, végül pedig Atyánkkal egyesit. Sasszemü megfigyelései, by hand. A BIBLIA A SZÁLLODÁKBAN. New York forgalmas szállodáiban minden szobában bibliákat helyezett el a New Yorki Biblia Társulat. Az ilyen célra ingyen szolgáltatott bibliák száma eddig harmincháromezer. Az Astor-szálló- ban nyolcszáz, a Plazá-ban pedig kétszáz ilyen biblia van. Lelki élet MILYEN A SZÖVÉSED? — A szövésbe, amit életnek nevezünk, igen jó egy világos, aranyos szálat is beleszőni! így szólt egy fiatal leány vak társaihoz. Én és a vakok tanitó- ja abban a percben érkeztünk oda, amikor ő ezt a többieknek mondta, meglepetésünkben az ajtó előtt megállottunk. Mindnyájan olyan vígak voltak, dacára annak, hogy örök sötétségben éltek. — Lássa, — szólt hozzám a tanító, — itt rögtön gyakorlatban láthatja, hogy a kis csapat bele- szöttte életébe az aranyos szálat. Milyen szálat szőttél’, kedves olvasóm, az életedbe ? — Sötétet, világosat? Sokan haragszanak, perlekednek, kicsiségek miatt, mások nehézségekbe keverik magukat. S a szövőnek nagy fáradtságot adnak a szál felgombolyitásával s a minta igy aztán sokszor kuszáit, elmosódott lesz. Az élet szövőszéke állandóan és folytonosan működik, melybe mindennapi munkánk egy szálat helyez bele, amely aztán az örökkévalóságban felgombolyittatik. Vigyázz tehát, legyen reá gondod, hogy e szálak világosak, aranyosak legyenek! A HORGONY. Két halász a korcsmából kijövet vissza tért a hajóba. Elkezdtek evezni, de bármint is erőlködtek, hajójuk csak nem mozdult el csak körbe forgott tehetetlenül. Egyik a másikat okolta ezért s majd hogy csaknem összevesztek miatta. A megfeszített munka a nagy erőlködésben azonban kijózanította őket és ekkor észre vették, hogy elfeledték a horgonyt felhúzni. Hány ember jár éppen igy, a ki xij életet akar kezdeni? Nem halad előre... Miért ? Mert valami kedvenc bűn fogva tartja. Segitsed Isten az ilyeneket világossághoz, hogy felismerjék az őket fogva tartó horgonyt —bűnt — és azt eloldozva, evezzenek a magasság felé. KETTŐRE VOLT SZÜKSÉG. Egy ember beszélte, hogy az ő megtérésén ketten is közreműködtek. — Ketten? Hisz azt egyedül Isten eszközni, — felelték neki egyszerre többen. — Az én megtérésemnél a Mindenható mellett én is ugyancsak dolgoztam. Mindent megtettem, amit csak megtehettem, hogy ellenszegüljek s Ő is mindent meg tett, hogy megnyerjen. A győztes Ő lett...
