Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1916 (17. évfolyam, 4-53. szám)

1916-01-29 / 5. szám

5. sz. 1916. Január 29. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3 Daytoni egyházi jelentés. Az el nem sütött román ágyuk titka. Az évi egyház községi közgyű­lés január 9-én, a délelőtti isten- tisztelet végeztével tartatott meg, mikor Kovács Endre lelkész, megnyitva a közgyűlést, megtette évi jelentését s egyben felhívta a gyülekezetét, hogy arra esetleges észrevételeiket tegyék meg. Elmondotta a lelkész, hogy az 1915-ik év egyike volt a nem za­jos, de lépésröl-lépésre előhaladó esztendőknek. Az istenitiszteletek látogatottabbak voltak, csak a vasárnap délutáni templomba járás nem akar nálunk sehogy sem divatba jönni. Egyesek az urasztalától is következetesen tá­vol maradnak esetről-esetre. Vad­házasság nincs, de az egyházi tag­sági dij miatt minden éven van egy-kettő, aki angol lelkész elé megy esküvőre, vagy viszi el gyer­mekét megkeresztelni, mert ott stólát sem kell fizetni. Az egyház tanács tagjai — a nekik adatott vallás erkölcsi érzés szerint teljesítették esküvel vállalt köte­lességeiket, s ha voltak, kik a rá jók bízottakban kevésbbé hü sáfároknak bizonyultak is, de jól eső érzéssel tölt el bennünket, bogy viszont voltak olyanok is, kik szép hivatásukban a legna­gyobb hűséggel jártak el, a lel­késznek segítő társai voltak és meg nem tántorodtak az egyház iránti kötelességeik teljesítésében. Az egyház múlt évi anyakönyvi adatai a következők: Született 20 fi, 10 leány, össze­sen 30. Konfirmált 3 fi, 5 leány, össze­Házasságra lépett 12 pár; 5 pár tiszta protestáns, 7 pár vegyes vallásu. Meghalt és eltemettetett 14 egyén, kik közül volt felnőtt 2 fi és 6 nő. Kitért egy megesett leány gyer­mekével és két kis leány testvé­rével, kik sohasem voltak egyhá­zunk tagjai. Az egyház múlt évi bevétele; $1643.29; kiadása: $1397.39; pénztári maradvány: $245.90. Az 1915-ik év folyamán az egy­háztagsági dijat befizette 96 tag; részben befizette s minden bizony­nyal befogja még fizetni 38 tag, mig 49 tagról nem remélhető, hogy a hátralékot befogja fizetni. A lelké-z jelentése után — mely­re semmi észrevétel nem volt — az egyházi előjáróság megválasz­tására került a sor s a következő eredménye lett: Főgondnok: A. llörcsik János, algondnok: if j. Hörcsik János, jegyző: Ráczkövi Géza, pénztárnok: Nagy András, presbiterek: Bécsi István, Szilá­gyi József. Varga István, Lőrin­czi Géza, Silai Gábor, Tábik György, Górász István, Batizi Im­re, North Side-on, Baranyai Ist­ván és Baranyai József, egyházfi és harangozó: Farkas Sándor. Az igy megválasztott tisztvise­lők a hivatalos esküt jan. 16-án le is tették. Kereszteltetett: Lőrinczi Géza (Szatmár m. Sárköz) és neje Simcsik Loti r. k. szülök első szü­lött fia: Géza, kinek kereszszülei, Takács Dániel és neje Lőrinczi Eszter. Daytoni ref. bs. egyletünknek f. év jan. havának első felében két halotja is volt. Az első ifj. Cseh Gyula (Szatmár m. Avas- vánfalu) ref. vall. helybeli lakos Gyurkovics Viktória férje, hosz- ;szas betegség után jan. 9-én meg­halt.— A másik halott a Bihar m. bagaméri ill. Rácz Ferencz volt, aki alig pár napi betegség után költözött el az élők sorából. Az ó hazában neje és két felnőtt leánya fogja gyászolni, ha majd a gyász- hir eljut hozzájuk. Jan. 30-án délelőtt a daytoni ref. templomban nem tartatik is­teni tisztelet, miután Kovács En­dre lelkész a Colombusi ref. híveknek oszt akkor úrvacsorát. Az egyház lelkésze, Kovács Endre, jan. 8-án Richmond, Ind. magyar lakossága között, a day­toni ref. egyház részére a követ­kező adományokat gyűjtötte: Dudás Bálint 2 dollárt, Koncz Gábor és ifj. Koncz Gábor 1 doll. 50 cent, Szabó József, Kovács Miklós, Székely József, Svarcz- kepf Ferenc, Hankóczi Gyula, Angi Mihály, Kovács József, Ko­vács Béni, és V. Angi Lajos 1-1 dollárt; Zvonyik Tamás, Petrik Jenő, Petrik József, Ách Lajos, Krupa János, Hankóczki Endre, Svarczkopf Pál, Kuritár Mihály, Iionyesz Lajos, Krusóczki Ferenc, Bodnár József, Szabad Imre, De­meter György és Ferenczi Berta­lan 50-50 centet. Kolentus János 10 cent, Antalóczi János, Svarcz­kopf Miklós, Ács Zsigmond, Ács Teréz és Ács Juliánná 25-25 cen­tet, összesen 21 dollár 15 centet adományoztak. — Amidőn egyhá­zam nevében úgy a szives adako­zóknak, mint az ügyes vezetők­nek,Kovács József testvérünknek köszönetét mondok, Isten bőséges áldását kérem mindnyájokra. Dayton, O. 1916 jan. 11-én Kovács Endre ref. lelkész. A halálos forgatag szele-vihara alig egy-két országot hagyott érin teilen. A háború örvényébe meg­számlálhatatlan milliók sodródtak és a véres utón, amelyen tovább száguld a világot rengető orkán, alig akad egy-egy forduló, a ho­vá még nem csaptak át az ágyú­golyók. Lángban áll az egész Eu­rópa és csak itt-ott akad elvétve egy-egy sarok, amely fölé még nem gyuladt a fedél. Régi prófécia, hogy a háború véres mérlegébe az apró nemzetek fogják vetni a döntő súlyokat. A semlegesnek maradt országok jobbra vagy balra való csatlako­zása fogja meghozni a legutolsó fordulatot s megtörténik majd a csuda, hogy a világ leghatalma­sabb nemzeteinek életre-halálra való küzdelmére az apró-cseprő országok szava fogja rákényszeri- toni a finálét. Érthető hát, ha az a kérdés iz­gatja most legjobban a világot, hogy mire szánta magát Görög­ország és merre kanyarodik Ro­mánia. Görögországgal már-már majdnem tisztában vagyunk; — a szigorú semlegesség álláspontján van és ha arra kerülne a sor, hogy feladja semlegességét, sem­miesetre sem az ellenségeinkhez fog csatlakozni. Vannak ugyan Görögországban is angol pénzen hizlalt,. véresszáju demagógok, mint például Venizelos, az elcsa­pott miniszterelnök, — akik az antant csatlósául szeretnék meg- nyergelni Görögországot, azonban f király és ami a legfőbb, a had­vezetőség német-barát politikát folytatnak: — biztosra veszik, hogy az antant hatalmak veresé­gével fog végződni a háború és nagyon természetesen kézzel-láb bal ellene vannak, hogy Görög­ország is részesévé legyen ennek a vereségnek. A görögök tisztán látják a harctéri helyzetet, ne le­gyünk hát nagyon meglepődve, ha egy szép napon az olvassuk majd, hogy a görögök is megpróbálják majd beledöfni a késüket az an­tant hatalmak testébe. Ami Romániát illeti, azzal szem­ben sokkal nagyobb a bizonyta­lanság. A románoknak minden észszerű szempont ellenére — sok­kal kedvesebbek az antant hatal­mak, mint Németország és a mo­narchia. az idegen pénz is nagyon alaposan megfertőzte a román közvéleményt és sok — nagyon sok román politikus él most abból, hogy tajtékzó szájjal, vad és esz­telen gyűlölettel piszkol minket. Románia szándékait nem is lehet nagyon könnyen tisztára mosni, a múlt héten azonban egy ameri­kai újságíró olyan szenzációs in­formációkkal szolgált, hogy ha az információk megfelelnek a való­ságnak, Románia tervei iránt — minden ellenkező híresztelés dacá­ra is — aligha maradhat valami kétség is. A szemfüles amerikai riporter, ki most legutóbb hosszú időt töl­tött a Balkánon és Romániában is, megfordult, két dolgot állapí­tott meg. Mindkettő döntő jelen­tőségű. Az egyik az, hogy a ro­mán királyi család vagyonának háromnegyedrésze német birto­kokban és német gyárakban van befektetve. Hasonlóképpen csele­kedett a legbefolyásosabb román politikusok javarésze is. Tudják nagyon jól, hogy a Németország­gal való háború esetén legelőször az ő vagyonuk kerülne veszede­lembe, mert hiszen kétségtelen, hogy a németek azonnal rátennék a kezüket a rengeteg értékre, mint ahogy az olaszok tették az osztrák-magyar trónörökös va­gyonával: — épp azért is nagyon valószínűtlen, hogy a román ural­kodó család és a vezető román politikusok egy nagyon bizonyta­lan végű háború kedvéért még a saját rengeteg vagyonukat is kockára tegyék. A másik tény, amit megállapí­tott az amerikai újságíró, még ennél is kézenfekvőbb, még ennél is szenzáeiósabb. — Nem többről, — nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy Románia minden ágyúja a német Krupp gyárban készült és minden puskája német puska. Miután Romániának nincs számbaveendő municiógyára, az ágyúihoz és puskáihoz szükséges muníciót csak Németországban szerezhetné be. Még a háború ele­jén rendelt ugyan rengeteg lő­szert Németországtól, de hát azt részben Németország, részben a monarchia visszatartotta:—előbb tudni akarják, hogy mi a terve Romániának azal a munícióval. Romániának ma annyi municiója sincs, amennyi a béke idején volt, aligha hihető hát, hogy ilyen kö­rülmények között hadat kezdjen Németország és a monarchia ellen és a katonáit kiszolgáltassa annak a borzalmas sorsnak, aminek az orosz katonák százezrei voltak ki­szolgáltatva : — annak tudniillik, hogy muníció hiányában husáng - gal kellett harcolniok a poklot okádó ágyuk, a haláltosztó gép­fegyverek ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom