Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1915-10-16 / 42. szám

VOLUME XVI. No. 42. XVI. ÉVFOLYAM, 42 SZÁM. NEW YORK, N. Y., 1915 OKTÓBER 16. ♦ Z AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Editor: Rev. LAß. HARSANYI 454 E. 116th St., New York. OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN HUNGARIAN REFORMED FEDERATION ( PUBLISHED EVERY SATURDAY. — MEGJELENIK MINDEN SZÓ MBATON. Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York. N. Y., under the act of March 3, 1879. COLUMBUS NAPJA. Az Egyesült Államok hálás ke­gyelete minden esztendőben egy napot szentel a Columbus Cristof emléke előtt való hódolásra. Az amerikai föld minden fia ráolvas­sa az áldást a nagy ember nevére: — elül a mindennapos munka ro­botjának lármája s ünnepies meg­hatottsággal mélyedünk vissza a múltba, abba a múltba, melynek örökkön élő nevű hősévé vezérelte az isteni gondviselés Columbus Cristofot. Columbus nem Amerikát akarta felfedezni. Nekivágott a végtelen vizek rengetegének, rászánta ma­gát a megsanyargattatás gyötrel­meire, csakhogy megtalálhassa a meseszárnyon emlegetett földet:— a legendás Indiát. Az isteni gonu viselés azonban ott őrködött a Co lumbus hajójának kormány-rudja felett és nem csak tátongó szaka­dékok, gyilkos ölelésü mélységek vizein vitte el, de India helyett Amerika partjai elé vetette a hajó­ját. És ha végig fonjuk az önként kínálkozó gondolatsort, meg kell látnunk, meg kell éreznünk a gondviselés csodatevő erejét: — uj gazdagságok, nagyszerű lehető­ségek forrását kapta Amerikában ajándékul a világ és ki tudja, mi­lyen messze a múltban botorkál­na még mindig az emberiség sora, ha Columbus nem fedezi fel Ame­rikát, de tényleg Indiába kerül el. Az isteni akarat az élet minden megnyilvánulásában elkíséri az embert. A bölcsőtől egész a sírig. És ami minden e két nagy stáció közé esik, magának az életnek tar­talma csak az Isten erejében való hit által nemesedhetik meg. Az Isten akarata az a végtelen erő­forrás, melyből a világ minden lé- lekzetvétele táplálkozik: — az ő kegyelme nélkül csak uttalan utak vándorai lehetünk és az ő irgalma az a megvihatatlan hatalom, mely felsegít minket az élet bérceire. Az Isten szerelme kell, hogy le­gyen a mindannyiunk életének iránytűje és ha az Isten előtti ál­dott meghódolásban keressük az élet igaz értékeit, a legsötétebb éj­szakában is látni fogjuk az egyet­len ösvényt, amelyen járnunk kell, ha igazak akarunk lenni. Amerikát a becsületes munka hazájául szánták az államalkotó ősei. Az igaz lelkekből való esz­ményeket adták az ideáljául és parancsba foglalták, hogy gyako­rolja a szeretetet, emelje magához a szegényt, és gyámolitsa az elha­gyottat. A krisztusi igék oltárául rendelték a halhatatlan ősök ezt a földet s Amerika csak addig lesz nagy, erős, és diadalmas, amig le nem szédül az eléje szabott útról. Sok-sok millió igaztalanul meg­hajszolt, elfáradt embernek adott munkát, kenyeret, pihenést Ame­rika. És a sok-sok millió ember — és az ő szavukon át az egész vi­lág — áldva áldja az isteni gond­viselést, amiért megadatott Colum- busnak, hogy felfedezhesse Ame­rikát.------------------o—:— Az Amerikai Magyar Református Egyesület Konvenciója előtt. A hónap utolsó felében neveze­tes napjai lesznek az amerikai ma­gyar reformátusságnak. A Refor­mátus Egyesület tartja nagygyű­lését és mivel a Ref. Egyesület majdnem minden reformátust tag­jai között talál, ez a konvenció nemcsak egy egyesületnek, hanem az egész református magyarság­nak lesz a nagygyűlése. Mielőtt az elnök szavaira a nagygyűlés megkezdi munkáját, az amerikai reformátusság nevé­ben és úgyis mint az Egyesületnek hivatalos lapja, nekünk is van egy pár szavunk a delegátus urakhoz. Az utóbbi időkben szomorú vi­szályok dúlták, pusztították so­rainkat. Személyi harcok, oktalan ellenségeskedések, kis gyűlölködé­sek tusáit vívták sokan ahelyett, hogy minden erejüket az amerikai református magyarság javára és fegyverük élét az amerikai refor­mátusság ellenségei részére tartot­ták volna fenn.. Voltak, akik ezt a harcot még az Egyesület falai között is folytatni akarják, nem törődve azzal, hogy ez az Egyesü­let tönkretételére kell hogy vezes • sen. A konvenciónak lesz a felada­ta, hogy ezt ne engedje meg. Le­gyen a konvenció tényleg az egész amerikai református magyarság gyülekezete, mely kiveti kebléből a békebontókat és szeretettel szo­rítja magához minden fiát, aki azért ment Toledoba, hogy az Egyesület nagygyátételén dolgoz­zon. Ha a toledoi konvención is fel fog lobbanni a gyűlölet lángja, úgy ez azt fogja jelenteni, hogy az Egyesület évei megszámláltattak. A delegátusok feladata lesz ezt megakadályozni és senkire sem hallgatva, senkitől sem befolyá­solva úgy határozni, hogy abból az Egyesületnek legyen haszna. Ne felejtsék el, hogy ők nem egye­seket, hanem az egész amerikai magyarságot képviselik. Ezzel a tanácscsal üdvözöljük a konvenció delegátusait. OLVASÓINKHOZ. KÉRJÜK a tisztelt honfitársa­kat, hogy bevásárlásaiknál hivat­kozzanak e lapban közölt hirde­i f rre. Jézus története. Irta : Székely Sándor brousvillei ref. lelkész. (Folytatás.) Ez éles kinyilatkoztatás volt; élesebb következett, midőn Jézus tanítványaival a szombati nap pa­rancsát megszegte. Tanítványai szombaton a vetésen mennek ke­resztül. Azért, mert idegen tulaj­donban tettek kárt, a farizeusok nem kifogásolják őket: — csak azt rosszalják, hogy a szombatot megsértik. Ekkor Jézus a köztu­domású törvényáthágást védi. Szentirásismerete előnyére szol gál. Ő az írást nyitottabb sze­mekkel olvasta, mint kortársai. Előttük a kegyesség példányképe Dávid király, ki a messiási igére- tet kapta. S Jézus mégis kitud­ja mutatni, hogy Dávid a mózesi törvényt egészen világosan áthág­ta. Nem papi nemzetségből szár­mazott és ennek dacára evett szen­telt kenyeret, s mégis Ígéretet ka­pott Istentől. Tehát a mózesi tör­vény lelleni hiba még nem a hitet­lenség jele. S most adja tudtul Jézus az ő nézetét a szombatról; az ne teher, hanem gyönyörűség legyen az emberre nézve; e nap felett az egyén szabadon rendel­kezhessék. Jézus szabad, életvi­dám, emberbaráti gondolkozás­módja nem tűri meg a szokásos formaszolgálatnak törvényi kény­szerét. Ez pedig nem kényelmeskedés mely semmit se bán. Jézus gyó­gyít szombaton. A szombat meg­szentelését nem hagyja a restség mentségéül érvényesülni; szomba­ton semmit se tenni, annyi, mint bűnt követni el. Vannak szent kö­telességek, melyeket a tétlenség­nek semmi törvénye nem szüntet­het meg. Ilyen szavak aláásták

Next

/
Oldalképek
Tartalom