Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-03 / 14. szám
XVI. ÉVFOLYAM, 14. BZ. NEW YORK, N. Y„ 1915 ÁPRILIS 3. VOL. XVI, No. 14. OFFICIAL ORGAN OF THE AMERICAN HUNGARIAN REFORMED FEDERATION PUBLISHED EVERY SATURDAY. — MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York. N. Y., under the act of March 3, 187». VALASZ A TAMADASRA. Miért tombol a Református Híradó? - Megfelelnek rá az ó-hazai lapok. - Közeledik az amerikai reformátusok közt a béke. - Pusztulniok kell a méregkeverőknek. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA, Editor: Rev. LAD. HARSANY1 454 E. 116th St., New York. A Református Híradó már hónapok óta nem foglalkozik mással, mint az amerikai magyar református nemcsatlakozott egyházközségek- kci, azok lelkipásztoraival és a Reformátusok Lapjával. Hétről-hétre hihetetlenebb hangú cikkek jelennek meg benne lelkészek,,a Református Egyesület vezetőemberei és a hatalmas amerikai testvéregyházak ellen. Ezek a támadások olyan hangon vannak Írva, amilyenen Írnának a saloonok félhomályában tanyázó emberek. Nem feleltünk volna ezekre a förmedvényekre, mert lapunk erkölcsi irányzata még azt is megtiltja nekünk, hogy sároslelkü emberek személyével és cselekedeteivel foglalkozzunk, de a támadások állandósága végre arra kényszerít bennünket, hogy leleplezzük azokat uz okokat, melyek a Református Hiradót és munkatársait vezetik. A támadásokban természetesen Kuthy Zoltán new yorki lelkész vezet. Vonakodva Írjuk a neve mellé a lelkész szót, mert ezt az embert el tudjuk képzelni, bárhol másutt, de nem tudjuk elképzelni papi palásttal a szószéken. — Mondom, Kuthy szitkozódik a legjobban és úgy gázol az amerikai nemcsatlakozott református magyarság becsületében, mint ahogy az egy kis zuglap parányi szerkesztőjéhez tényleg illik is. Hogy mi az oka Kuthy felháborodásának, dühének, azt megtudjuk az alábbi két közleményből. Az egyik a budapesti Magyarországban, a másik pedig a Budapesti Hírlapban jelent meg — mindkettő jól értesült tekintélyes magyar napilap — és a new brunswicki perrel kapcsolatban bejelentik, hogy a magyar kormány már belefáradt az amerikai, úgynevezett testvéregyházak pénzelésébe és ennek céltalanságát belátva, valószínűleg meg fogja szüntetni segélyezésüket. Hogy mi lesz ezeknek az egyházaknak a sorsa, ha a kormány leveszi róluk kezét és nem ad nekik abból a véres pénzből, melyre pedig az ó-hazában százszorosán nagyobb szükség van, — azt nem kutatjuk • s azzal nem törődünk. De az bizonyos, hogy sok ember és köztük Kuthy Zoltán fog rosszul járni. Különösen Kuthynak fáj a dolog, mert Kuthy azt szerette volna és az volt a vágya, hogy a többi csatlakozott lelkészek felett őt megtegyék a nyugati és keleti egyházkerületek püspökévé. A püspökségből természetesen igy nem lesz semmi, és Kuthy visszasülyed a feledésnek abba a jótékony homályába, mely az ilyen kis embereknek és tehetségnélküli kapaszkodóknak előbb utóbb igazságos osztályrésze. Kuthy nagyon jól tudja, hogy a magyar kormány céltalannak látja már az egész csatlakozást és azért szeretné hazaárulás vádjával, magyartalansággal és minden hasonló szemenszedett aljas rágalmak Val befeketíteni az amerikai magyar reformátusság nagyobbik felét, Vgy igy igazolhassa a kormány legközelebb kiutazó magasrangu ember előtt a csatlakozott egyházak szükségességét. Ez és a minden tervét összeomlani látó kétségbeesett ember magakörül csapkodása az :i féktelen hangú, kényszerzubbonyt kívánó tombolás, mit a Református Híradóban véghez visz. De most hagyjuk egy percre abba az írást és szóljon helyettünk az idézett két magyar lap. A Magyarország 1915 február 27-iki száma a következőket Írja: — Pervesztes magyarországi ref. egyház. Az a szerencsétlen, úgy a magyar nemzeti, mint vallási szempontból tarthatatlan helyzet. mely az amerikai reformátusság beléletében kialakult a magyar kormány és a magyar református konvent beavatkozása folytán, láttatja minden figyelmes szemlélővel, hogy az amerikai református egyházi akcióban immár elodázhatatlan orvoslási kívánó nagy bajok vannak. Tiz évvel ezelőtt néhai Bánffy Dezső báró kezdeményezte a Kivándorlási Alap felhasználásával az amerikai magyar ref. egyházi akciót, azzal a célzattal, fiogy az Amerikába szakadt magyar reformátusságot a magyar állam és a magyarországi egyház kötelékei között megtartsa. A hazafias célzatú vállalkozást azonban oly megengedhetetlen eszközökké1 erőszakolták, hogy az mindjárt megindulásakor k'hivta maga ellen nemcsak az amerikai hatalmas prot. felekezeteket, az amer kai Ref, Church és a Presb. Church főhatóságait, hanem az érdekelt magyar ref. gyülekezeteket és főként ezeknek lelkipásztorait is. Az egyugyanazon nemzetnek és egyugyanazon egyháznál idegenbe szakadt gyermekei elkeseredett és a gyülölségig menő harcba szállottak egymással. Az amerikai magyar református-