Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1915 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-03 / 14. szám
AMERIKAI MAG YAK REFORMÁTUSOK LAPJA 14. sz. 1915. ÁPRILIS 3. ság egyházi belélete tökéletesen demoralizálódott. A magyar kormány sincs megelégedve az akcióval, mert az a 3 millió koro- nányi befektetés, mely a Kivándorlási Alapból e célra felhasználtatott, a magyarság megerősitése helyett megosztotta és ellen- segeskedésre vezette az addig egységes amerikai magyar refor- mátusságot. A konvent annyira ment a nemcsatlakozottak iránti ’ ellenszenvének kimutatásában, hogy a szó szoros értelmében exkommunikálta a magyarországi egyet. ref. egyház kebeléből mindazon lelkészeket és gyülekezeteket, akik ,és amelyek a csatlakozás felajánlott formáját magukévá tenni hajlandók nem voltak. Fokozta a bajokat az is, hogy a konvent, nem egy helyütt ellenegyházakat szervezett és ezzel állandósította- a magyarság harcát. így ellenegyházak vannak New. Yorkban, Bridgeporton, Clevelandban, Philadelphiában, Chicagóban és másutt. Mi sem természetesebb, mint az, hogy ily helyeken a templomok Ízléstelen és megengedhetetlen civódásoknak: és gyalázkodásoknak a szinterei. Az amerikai ref. papság és piaguk a hivek is nem egyszer fordultak már felterjesztésekkel a konventhez. E felterjesz- - téseknek azonban kevés eredménye volt. Most mint értesülünk, valósz'nüleg már a tavaszszal, de mindenesetre a háború elmúltával változás fog beállani-az akció vezetésében, amennyiben a magyarországi ref. püspöki karnak egyik agilis tagja vállalkozni hajlandó egy amerikai ut megtevésére és arra, hogy az oly annyira kívánatos békét és megértést visszaállítsa az amerikai magyar refcrmátusság egyházi és társadalmi életében. E kiküldetés szükségességét megerősíti az a körülmény is, hogy az amerikai bíróság éppen most Ítélkezett abban a perben, amelyben a magyarországi ref. egyház az amerikai prezsb. egyházi főhatósággal keveredett a new brunswicki templomperben. E gyülekezetben az egyházi ingatlant, mely az amerikai református egyház nagymérü anyagi segélyével épült fel, a csatlakozás alkalmával a lelkész és a hivek egy dollár nominális összeg lefizetése címén birtokukba vették és a konvent nevére- Íratták. A bíróság inkorrekt transakciónak bélyegezvén a dolgot, a magyarországi ref. egyházat elmarasztalta a perköltségekben és a gyülekezetei kötelezte arra, hogy a templomot azon gyülekezeti párt használatára adja vissza, amely párt hü maradt az egyházat organizáló egyházi főhatósághoz. A konventnek ez a céltalan pereskedés mintegy 10 ezer koronájába került, A bíróság Ítélete az elvesztés állandó veszélyében tartja azon többi magyar egyházi birtokokat is, melyeket hasonló inkorrekt transakcióval Írattak a konvent nevére. Az egész akciónak sikertelenségét a felidézett harc állan- dósitottságán kívül eléggé igazolja az a körülmény is, hogy az amerikai 64 ref. magyar gyülekezet közül alig egy harmada, vagyis csupán 22 fogadta el a csatlakozást, és hogy ezeknek hazulról való kormányzása semmiféle szempontból sem célszerű, sőt nem is lehetséges. A Budapesti Hírlap február 26-iki számában pedig az alábbi cikkben dupláz rá a Magyarországra. — Az amerikai magyar reformátusok pőre. .Tiz esztendővel ezelőtt még néhai Bánffv Dezső báró kezdésére a Kivándorlási Alap fölhasználásával az amerikai magyar református egyház akciót kezdett, hogy az Amerikába szakadt magyar református- ságot, a magyar állam és a magyarországi egyház kötelékei között megtartsa. A kétségkívül nemes és hazafias célú vállalkozás azonban mindjárt megindulásakor kihívta maga ellen nemcsak az amerikai hatalmas protestáns felekezeteket, az Amerikai Ref. Church és a Presb. Church főhatóságait, hanem az érdekelt magyar refor mátus gyülekezeteket és főként ezeknek lelkipásztorait is. Az egyugyanannak a nemzetnek és egyugyanannak az egyháznak idegenbe szakadt gyermekei elkeseredett és a gyülölségig menő harcba szállottak egymással. Mindkét pártnak, a csatlako- zottaknak és nemcsatlakozottaknak meglévén a maguk lapja, és mivel az ellenségeskedést a Convent is szította, csodálni sem lehet, a.: . ha az amerikai magyar-reformátusság egyházi belső életében késhegyig menő harcok dúltak. A magyar kormány sincs megelégedve az akcióval, mert a 3 mülió koronányi befektetés, melyet a Kivándorlási Alapból e célra fölhasználtak, a magyarság erősítése helyett éppen az ellenkezőt eredményezte, nevezetesen azt, hogy megosztotta és ellenségeskedésre vezette az addig egységes amerikai magyar reformátusságot. A konvent annyira ment a nemcsatlakozottak: iránt való ellenérzésében, hogy a nemcsatlakozott lelkészeket plzárta a hazai pályázás jogától, a lelkészi árva gyámintézet kebelébe való belépéstől, sőt a szó szoros értelmében exkommunikálta a magyarországi egyetemes református egyház kebeléből mindazokat a lelkészeket és gyülekezeteket, akik a csatlakozás fölajánlott formáját lelkiismereti vagy egyéb okokból magukévá tenni hajlandók nem voltak. Fokozta a bajokat az is, hogy a konvent több helyen ellenházakat szervezett és ezzel állandósította a magyarság harcát. így ellenegyházak vannak New Yorkban, Bridgeporton, Clevelandon, Philadelphiában, Chicagóban és másutt. Mindazonáltal mint értesülünk, valószínűleg már - a tavaszszal, de mindenesetre a háború elmúltával változás fog beállani, a mennyiben a magyarországi református püspöki karnak egyik kiváló tagja vállalkozni hajlandó egy amerikai útra és arra, hogy az oly annyira kívánatos békét és megértést visszaállítsa az amerikai magyar reformátusság egyházi és társadalmi életébe. E kiküldetés szükségességét megerősíti az a körülmény, hogy az amerikai bíróság éppen most mondott Ítéletet abban a pörben, melyben a magyarországi református egyház az amerikai presb. egyház főhatósággal keveredett a new brunswicki temp- lompörben. E gyülekezetben az egyházi ingatlant, mely az amerikai református kczegyház nagymértékű anyagi segélyével épült föl, a csatlakozás alkalmával a lelkész a hivek egy dollár nominális összeg lefizetése címén birtokukba vették és a konvent nevére Íratták. A bíróság inkorrekt transakciónak bélyegezvén a dolgot, a magyarországi református egyházat elmarasztalta a perköltségekben és a gyülekezetei kötelezte arra, hogy a templomot ama gyülekezeti párt használatára adja vissza, amely párt hü maradt az egyházat organizáló egyházi főhatósághoz. A konventnek ez a céltalan pereskedés mintegy 10 ezer koronájába került. Ilinc ille lacrimae. Innen származnak Kuthy Zoltán könnyei. És most röviden a következőket intézzük a csatlakozott testvér egyhazakhoz: Az amerikai nemcsatlakczott magyar református egyházközségek magyar voltát és református hitét nem tagadta le és nem tagadhatja le senki. Ezek az emberek előljártak minden magyar mozgalomban. Akár politikai, akár jótékonysági célról volt szó.. Aki ezt kétségbe vonja, az legyen bárki, az hazudik. Hazudik, ha nagyságos urnák, hazudik ha Pityi Palkónak hívják. A mi ház fis águnkban ne merjen gázolni senki és a mi hitünket nem adjuk oda vérbebcrult szemű emberek szájának prédául. Örömmel várjuk a magyarországi püspöki kar tagjának látogatásét. Szeretettel fogjuk fogadni ugyis mint reformátust, úgy is mint magyart. Minthogy szeretettel viseltetünk most is a csatlakozott testvér egyházaink iránt, mert ők is magyarok, mert ők is reformátusok. — Nekünk semmi érdekünk sincs az ellen, hogy az amerikai magyar re- íormátusság két pártja között létrejöjjön a békés és áldásos megyegye zás. A harc viszály és széthúzás csak a Kuthy Zoltánoknak az érdeke, kik a magyarországi véres, könnyes pénzt műiden hónapban felveszik a magyar kormánytól. A kuthy Zoltánok jól tudják, hogy ha az amerikai magyar reformátusok között létre jön a béke, akkor nekik pusztul- níok kell. Ez:rt gyaláznak bennünket, mindenkit, És ezért megyünk el mi megvetéssel handabandázásuk mellett. Mondván Arany Jánossal: Ha egy úri lócsiszárral Találkoztam és bevert sárral, — Félre álltam, nem pöröltem, letöröltem. HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. I
