Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-01-17 / 3. szám
2 AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 3. sz. 1914 Január 17. A NAGY EF Hogyan keletkezik a közmondás. Irta: Gárdonyi Géza. Valamelyik Ínséges esztendő után történhetett, hogy a gazdák összeadtak egy-egy véka gabonát és fölrakták az iskola padlására. Attól kezdve, akinek télen vagy tavaszszal elfogyott a kenyere, a közös gabonából vett kölcsön. — Most is igy van. A kölcsönt csapva adják; tetézve kapják vissza. Amit a csapófa levisz a vékáról, az a kamat. Hát ez a mi takarék- pénztárunk. Szent Mihály napján van a közgyűlés. Akkor az iskola tájéka jövő-menő__ emberekkel népesül meg. Ki egy zsák gabonát hoz a hátán, ki felet. Törlesztenek vagy egészen is kifizetik az adósságot. Csak egy Tóth András jön üre* zsákkal. Mindenki tudja, hogy őt a nyáron a jég csúfolta meg. Ő az egyedüli, aki nem biztosított. Majd bi- z( ny — mondotta — két forintot adjak a cekurálásért eddig se bántott a jég, ezután se bánt. És nregitfá. Persze, mikor a jég le- csördült az égből, ugyancsak ha- jigálta az udvarra a baltát, meg minden éles szerszámot, de a jégeső nem ijedt el attól. A kisbiró kiméri neki a két véka búzát, három véka rozsot. Én addig az írást készitem meg: “Alólirott két véka búzát, meg három véka rozsot vettem kölcsön be a község magtárából. Egy év múlva megadom." Ezt alá kell Írni. Többnyire keresztjegyet árnak. Van olyan, aki azt sem ir, csak éppen megérinti a toll szárát, aztán én irok helyette. Ez az érintés szent. Az illetőnek a lelke átszáll a tollba és btnne van, amig a nevét leirom. Soha nem történt, hogy valaki megtagadott ilyen aláihást. Tóth Antal eddig szótlanul és kegyetlenül állott az emberek kö- zöttt Széles bölény arcán látszott, hogy megalázottságot érez. De a hagy oda támasztják a zsákot a . falhoz, fölemeli a fejét. Körülpillant és azt mondja kevélyen: Aláírom a nevemet. Valami tiz ember tib-láb és beszélget az iskolában. A szói a valamennyien elhallgatnak. A kisbiró is beledöfi a lapátot a gabonába s a pipáját elővonja. Közelebb lép az asztalhoz. Lássuk no! Bi- / ■ uy még kitudódik, hogy Tóth Antal Írástudó ember! Odatolom a papirost Tóth Antal elé. A tollat is megmártom és odanyujtom neki, Tóth Antal ünnepi mozdulattal veszi-árt a tollat. Az ünnepi mozdulat alatt értem, hogy már a levegőben előre hozzá illeszti az ujjait. Aztán meg úgy tartja, mintha szivar volna. A papirosra néz. — Hagjr ülök le — mondja — állva nem tudok. Otthagyom a széket. Leül. A bajuszát végig simítja. A két könyökét az asztalra teszi. — Hova írjam f— kérdezi dologhoz illő komolysággal. — Ide, — mondom — az aljára. Megmárja a tollat nagy óvato san és a tolinak a hegyére pislog. Hogy mit néz rajta, nem tudom, ügy látszik, a tintacseppét nézi. Egy olyan mozdulattal, minővel a? ázott kalapot szokták megsu- hintaní, leföcscsenti a tintát oldalt a padlóra, azután megint neki könyököl és lassan vigyázva, a papirosban megakadozva leír egy vastag kaiuóju meredt nagy T betűt. Á szárát alulról fölnek húzza és egy pindurka pántlikát csinál rá. Az igy megmunkált hóri- hc.rgas betűvel megelégedettnek látszik. Föl is veszi a bal kezével a pipáját, egyet szippant és újra h teszi. Az ó betű hasonlóképpen lesikerül. Igaz, hogy a T betűhöz, képest olyan piciny, mint a toronyhoz képest a hordóabroncs és sommi összetartozandóság nem mutatkozik a kettő között, de azért jól van az. Fodor András egy aujnyja szóval és fejbiccentéssel fejezi ki rá az elismerését. A pipák meg az arcok figyelemmel hajlanak az asztal fölé. Tóth Antal azonban nem ügyel rájuk: harmadik betűnek megint egy irtózatos nagy T betűt kanyarit, szinte megsercen belé a kalamus. No de itt meg is áll. >'éz. Vaka- fit egyet a tarkóján. Megmutatja, kiföccsenti a tollat. Színtelen szeme rámered a papirosra. Újra márt, meg újra föcesent és újra néz anélkül, hogy tovább írna. —Sógor—fakadt ki a bakter— ha a végömet érzöm, kendet hívom el végröndölet iránya. . — Ila addig be nem áll valaho ví iródiáknak, — teszi hozz4 Istenes. Tóth Antal belevörösödik a r&gv gondolkozásba. A hoíolokán Ítészé kusza ráncok torzolódnak össze. — Szentje ne légyön, — mond ia a tollat mérgesen lecsapva, — elefelejtöttem a nagy efföt. Azzal fölkel és úgy elsiet az is kólából, mintha hajtanák Úgy október vége felé történt, hogy Burucz András megbízta Fodort, hogy ha. már a városba megyen, hozzon a fiának egy abé- cés könyvet, a feleségének pedig valami orvosságot, ostyát is hozzá, meg azonkívül a hordók kifüs- tolésére islógot. Fodor meg is érkezik este. Rakja a könyvet meg az orvosságot az asztalra. — Hát az islóg?—kérdi Burucz András. — Tyü, az áldóját, — feleli Fo cor föllebb taszítva a homlokán a kalapját, — úgy elfelejtöttem én ■ízt mint Tóth Antal a nagy efföt. Különfélék. New York hajóforgalma. New York kikötőjébe múlt évben 9654 hajó futott be, vagyis naponként itlag 26, óránként 1—1 hajó. A hajók közül 6990 gőzhajó és 2664 vitorlás volt, összesen 135 hajóval több, mint 1912-ben. A beérkezett gőzhajók száma 365-él emelkedett mig a vitorlások száma 230-al csökkent a múlt évi forgalomhoz képest. A trónörökös feleségének rangja. Bécsböl jön a hir, hogy királyi döntés szerint a trónörökös felesége, Hohenberg hercegnő, rangban közvetlenül néhai Károly Lajos kir. hercegnő után fog következni. Meg fogja tehát rangban előzni Károly Fer'enc József kir. herceg prezumtiv trónörökös felesé- J gét, Zita hercegnőt is, va’amint | az összes kir. hercegnőket, a kik | mindent elkövettek, hogy ez a döntés meg ne történjék. Az olcsó hazautazás következményei. Nápolyban a minap futott be a kikötőbe az Adriatic angol kivándorlási hajó és nyomban megérkezése u^n rendőrök mentek fel a fedélzetre és hatvan matrózt elfogtak. Az történt ugyanis az útközben, hogy a hajó éléskamráiból és hiitőhelyiségeiböl kitört száznál több elrejtett utas. Visszavándorlók voltak, kik jegy nélkül jutottak a hajóra, mert az Adriatic matrózai azt az üzletet kötötték velük, hogy a rendes szál liíási dij feléért juttatják őket vissza Olaszországba.. Az amerikai kikötőben északárak idején csempészték be a hajóra a vissza- vándorlókat s már közel járt az adriatic Nápolyhoz, mikor váratlan dolog történt. Az elrejtett utasok, feltörték a kamrák ajtajait és feltódultak a fedélzetre, mert oda lent a mélységben; éheztek. így derült ki a matrózok gazsága. Amerikai furcsaságokAtlantic Cityben Albert Martin nevű rendőr lemondott az állásáról, mert mint mondta “nem volt szive” letartóztatni a legjobb barátját. ** * Patersonban, N. J. letartóztattak egy embert, aki feleségének a szőrmegallérját kínálta eladásra az utcán. Állítólag a felesége minden zsebpénzt megvont tőle és ezért határozta el magát a pénzszerzés ily furcsa módjára. * * * New Yorkban lakik Mrs. Greenwich, ki a napokban lett 99 éves. Kiszámították, hogy az öreg dáma életében 365.000 órát aludt. * * * New Cityben Henry Eberling nevű 88 éves “fiatalember” ötven gyermeke, unokája és dédunokája szemeláttára “ tangót ” tancolt. * * * Patersonban, N. J. Byril Smith- et felmentette a bíróság azon vád alól, hogy ő a feleségét verni szokta. A jámbor ember a bíró előtt sírva borult álmélkodó ügyvédje nyakába, kit össze-vissza '■<ckolt. * * * Hackensackon, N. Y. egy ruhakereskedőt kiraboltak. A rendőr ség kérdésére, hogy mennyi ruhát T ittek el, a kereskedő álmélkodva felelte: “hogy tudhatnám azt, mikor nem hagyták itt a cédulákat a melyek a ruhákba be voltak varrva.” * * A washingtoni képviselőházban Smith képviselő törvény javas’atot nyújtott be, melyben a levélhor dók számára 25 százalékos fizetés-, jnvitást kér. * * * A clevelandi nyilvános iskolák 1913-ban a városnak 5 millió del larjába kerültek. Egymaga a tanítók fizetése kitett 3 millió do’lárt. * * * Washingtonba most tért visz tért vissza Bryan a “szón ok ló” miniszterelnök, ki csak 314 napja van a hivatalában és még ebből is 72 napot azzal töltött el, hogy “ mellékkeresetképen’’ előadásokat tartott különféle helyeken. Lapunk mai számában egy hirdetés jelent meg Nagy Jenő mérnök iskolájáról. Ezt a hirdetést t olvasóinknak különösen szives fi gyeimébe ajánljuk, amennyibe! Nagy Jenő mérnök hittestvérünk buzgó presbytere a 116 ik utcai rtf. egyháznak.
