Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1914 (15. évfolyam, 1-51. szám)
1914-01-10 / 2. szám
2. sz. 1914. Január 10. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 7 GYERMEKEKNEK. AZ IRIGYEK. — Én bizony nem engedem, bogy a méhek az én virágomból mézet szedjenek — igy dünnyö- gött az akácvirág: — mi közöm nekem a méhekhez! menjenek másfelé! — Már miért irigyled azt a kis mézet a szorgalmas méhecskéktől? — szólt a szerény ibolya a fa tövében, hiszen a jó Isten azért áldott meg vele oly gazdagon, hogy másnak is juttass belőle. Ha nekem mézem volna, én szívesen oda adnám a méhecskéknek! — De én mm adom! inkább megtartom magamnak! — felelt az akáevi- rág és olyan erősen himbálta, rázta magát, hogy a méhecskék nem férhettek hozzá s elszálltak más jobbszivü virágot keresni. — Miért is adjam én oda minden tojásomat az asszonyomnak? — igy károlt a tyuk a bokrok közt futkosva, majd keresek magamnak jó helyet, ott csinálok fészket s abba rakom tojásaimat I aztán kikeltem, lesz csibém sok,' sok, sok! De hát mind nem keltheted ki, — szólt a tapasztalt öreg házivarangy, — add csak a tojásaidat a gazdádnak, ki enned ád és gondodat viseli. — Kra, kara. ka! — felelt a tyuk — értesz is te ahhoz, te dűl ledt szemű varangy! — tudom hogy mit csinálok. — És a tyuk fészket kapart a sűrűben és oda tojta szép fehér tojásait. Dél tájban beborult az ég, nagy zivatar támadt, a szél pedig letörte az akácfának éppen azon ágát, melyen az irigy virágfürt pompázott. De milyen volt most! A szél megtépte, az eső beverte a sárba, ott hevert mocskosán, zuzottan, most már nem kellett édes nedve a- méheknek sem. Mikor a tyuk másnap reggel fészkét felkereste, hogy a második tojást is oda tegye — az elsőnek csak az üres héját találta; a menyétke megleste a tyúkot s mikor az elment, oda surrant és kiitta a tojást. k — Látod te ostoba tyuk! — irigyelted tojásodat a gazdádtól — most elvitte a tolvaj — monda a varangy s felfújta magát. És á fülemile igy szólt a fán: Adjatok, adjatok, Amit isten adott! Fösvénynek, irigynek, Baráti nincsenek! — A SZŐLŐHEGY. Egy atya halálos ágyán igy szólt három fiához: —Kedves gyermekeim ! Én nektek nem hagyhatok hátra semmit, kivévén lakházunkat és a szőlő hegyet. Azonban a szőlőhegyben megmérhetetlen kincs van elrejtve, ássátok fel szorgalmasan és meg fogjátok azt találni. Ők teljesítették atyjuk utolsó akaratát és a szőlőhegy felásásához fogtak; felásták az egész kertet , de nem találtak sem ezüstöt, sem aianyat. Azonban, mivel a szőlőihegyet még eddig soha föl nem ásáták, úgy mint most, azért a hegy any nyi szőlőt termett, hogy alig hitt szemeinek a három testvér. Most látták csak be, hogy mit akart boldogult atyjuk elérni, s ezért annak emlékére nagy betűkkel felírták a hajlék ajtajára: A szorgalom aranybánya Annak, aki jól használja!-----o----KÜLÖNFÉLÉK New York túlszárnyalja Londont. Dr. W. H. Gullfoy new yor- ki statisztikus szerint New York lakosainak száma január elsejével •',376,966, amit a két megelőző évben tapasztalt növekedés aránya alapján állapított meg s igy egy millióval több, mint Londoné, ha London lakosainak számához nem számítjuk hozzá a távolabbra eső elővárosok lakosait. Érdekes, hogy írig New York lakosainak száma lohamosan növekedik, addig London lakosainak száma visszaesett. * * * Statisztika a bevándorlásról. Az ellis islandi statisztikai hivatal vezetője, William E. Junker, beterjesztette évi jelentését a bevándorlási biztos elé. Eszerint a jelentés szerint az elmúlt 1913. esztendőben majdnem annyi bevándorló érkezett az Egyesült Államokba, mint 1907-ben, amelyik esztendő tudvalevőleg minden előző rekordot levert s azóta is páratlanul áll. Az 1913-ban érkezett bevándorlók száma 1 millió 161 ezer 542 volt, míg 1907-ben 1 millió 170 ezer. Színház. Két előadás. Újév estéjén, a már közismert muzsikáju “Leányvásár”-t hozta szinre a társulat egészen uj betanulással. A szép és egybevágó előadást telt ház nézte végig, sokat tapsolva Tordai Erzsinek, ki szép- hrngu és kedves Lucy volt, valamint Kassai Rózsinak, ki temperamentumos, ötletes Bessie volt. Nagy sikere volt még Hegedűsnek, ki meleg ének hangjával és ügyes játékával ismét újra meghódította a közönséget. Kerekes, Erdélyi, kisebb szerepekben Erdős Paula, Heltai jók voltak. Ha még hozzátesszük, hogy a rendezés nem a legszerencsésebb volt és hogy a második felvonásbeli túlzások tul- mentek a jóizlés határán, akkor mindent elmondottunk erről az előadásról. Január 4-én délután Molnár Ferenc legújabb, ötletekben és fordulatokban gazdag darabját, a “Far. kast” hozták szinre szépszámú közönség előtt. A fényes kiállítást és nagy rendezői talentummal bíró rendezőt igénylő darab dacára a meleg fogadtatásnak nem is tudott nagy hatást aratni, ami természetes is, elvégre vígjátékot nem lehet hallban játszani. A közönség sokat tapsolt Nádasinak, Tordainak, Heltainak. ** * HEI.TAY ÁRPÁD MAGYAR SZÍNTÁRSULATÁNAK BEMUTATÓ ELŐADÁSA! 12 tagú zenekar! Uj jelmzek! AZ IRVING PLACE SZÍNHÁZBAN Az E. 15-ik utca és Irving Pl. szögletén (3-ik' és 4-ik ave. közt) Szinre kerül: Január hó 11-én, vasárnap délután 3 órakor KÁLMÁN IMRE 3 felvonásos daljátéka: Az Obsitos Jegyek előre válthatók Sipos Jenő üzletvezetőnél, 1630 First Ave. Hittestvérek! Közeleg az ujesztendő. Az ujesztendöben pedig lapunk tizenötéves fennállásának örömünnepét azzal óhajtja az egész amerikai magyarság előtt emlékezetessé tenni, hogy egy 1914. január hóban megjelenő jubileumi nagy számot ad hűséges olvasóinak a kezébe. Ez a jubileumi nagyszám páratlan lesz a maga nemében. 40— 80 oldalon tizezer példányban fog megjelenni. Ebben a gyönyörű és dús tartalmú lapban elmondjuk a lap történetét, mely az amerikai magyarság történetével összeforrt, bemutatjuk az összes amerikai magyar református egyházakat írásban és képben, szólunk az amerikai magyar reformátusság társadalmi helyzetéről, bemutatjuk azokat, akik az amerikai magyar reformátusok ügyeit tollúkkal is szolgálják, elmondjuk a ma már hatalmas és virágzó Református Egyesületünk történetét, a magyar irodalom mestereinek müveit közöljük, ismertetjük a technika vívmányait írásban és képben, megszólaltatjuk mindazokat, akiknek szava előttünk nagyfontosságu és döntő. Ez a gyönyörű szép, díszes kivitelű emléklap valóságos Meglepetés lesz. Ez a terjedelmes, diszes, sok-sok szép képet tartalmazó lap könyvvastagságu lesz, művészi kivitelű címlappal. A MI LAPUNK JUBILEUMA AZ AMERIKAI MAGYARSÁG ÜNNEPE LESZ. KÉSZÜLJÜNK REÁ! A jubileumi nagyszámot: a) rendes előfizetőink, kik hátralékban nincsenek teljesen ingyen, a) a Református Egylet tagjai, kik még nem rendes előfizetők 25 centért, c) a nem előfizetők és nem tagok pedig 40 centért kapják. HITTESTVÉREK! Készüljünk e nagy ünnepre. Mindenki küldje be már most az előfizetését, hogy a gyönyörű emléklapot idejekorán megkaphassa. Minden pénzküldeményt igy kell cimezni: AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 214—2nd Ave., New York.
