Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1913-06-21 / 25. szám
25. sz. Jui’ius 21. AMERIKAI MAGIAK REFORMÁTUSOK LAPJA Különfélék GYERMEKEKNEK. VillamosEzék állatok részére. A bostoni állatvédő egyesület érdekes újítást vezetett be: a beteges gazdátlan állatokat, a melyeket meg akarnak kímélni az éhségtől, szenvedéstől meg az emberek rossz bánásmódjától, villamos árammal végzik ki. Az egyesület az utolsó évben nem kevesebb, mint 23 ezer macskát, ötezer kutyát, százhetvenöt lovat, azonkívül számtalan madarat, nyulat és inás állatot vett védelembe. Ezeknek egy részét ki kellett végezni, a mire mint legenyhébb, legolcsóbb és legkevesebb fáradtságot igénylő eszközt, a villamosságé \ Riasztották. Egy külön e célra Konstruált elektromos készülékkel kétszáz macskát vagy kutyát lehet egyszerre megölni. Az uj készülék remélhetőleg biztosabban működik, mint a gonosztevők számára szolgáló villamosszék. Bostonban átlag 2500 állatot ölnek meg havonként villamos árammal, melyeknek hulláit aztán egv külön e célra épitett, gázzal hevített krematórium ball elégetik. % A villanyos állam. Méltán megérdemli a “villamos állam" nevet a németországi Gotha hercegség. Egy központi telepből villamos világítással látják el a hercegség minden községét, valamennyi községet telefon köti össze egymással s a fővárossal, a nagyobb községeket pedig villamos kisvasút is ö.sz- szekapcsolja. Az egész hercegség pedig mindössze 2000 négyszög- kilométer nagyságú, lakossága sem több negyedmilliónál, mégis lefűzi a világ legnagyobb és legcivilizáltabb államait is, legalább in villanyos téren. A legolcsóbb államfők. Ajánljuk az albánoknak, akik ép most keresnek királyt maguknak, gondolják meg a dolgot s vessenek számot az utolsó órában, még mielőtt elhamarkodva határoznának. Mert a mai praktikus világban és főképpen méregdrágaságban cél szerű spórolni mindenen, még az államfőkön is. Már pedig a királyok tudvalevőleg nem valami olcsó mulatságok. A legolcsóbb államfők a köztársasági elnökök, azért ilyent tanácsolnánk Albániá nak is, mert úgyis nagyon szegény A francia elnöknek 250.000, az Egyesült Államokénak 75.000, az argentiniainak 40.000, a mexikóinak 30.000, mig a svájci köztársasági elnökének mindössze 3500 dollár a fizetése. A KÖRTE Menjünk ki a mezőre, monda Alex kis testvérének, Juliskának, ina í agyon szép idő van. Juliska kapta magát, vette a napernyőjét s a gyermekek mentek. A mezőre értek, hol leültek egy fa törzsre. Nini, ott egy körtét látok a földön, kiáltott egyszerre Alex.— Juliska is meglátta azt a körtét, uccu, futni kezdett s hamarább odaért, mint Alex, és felkapta: — Eeléf nekem kell adnod. — monda Alex, mert én láttam m g előbb. —Juliska dehogy adta. — összevesztek s már-már verekelt; z bizony csúf hazugság volt, de Juliska inkább hazudott, mintsem bevádolja Alexet, akit bizonyai a megbüntettek volna. — Juliska nagylelkűsége meghatotta Alexet. Soha életében nem feledte azt el. bii és jó testvére lett Juliskának, nem is civódott vele többé, hanem inkább mindig kedvében járt. Juliska pedig szívből örült, hogy oly nagylelkűen viselte magát Ale.x iránt. Midőn fején a seb meggyógyult, őszintén bevallotta atyjának, hogy miként történt a dolog. Eleinte boszan- kodott édes atyja a hazugság miatt. de mikor megtudta, hogy miLeültek egy fatörzsre. (lésre került a dolog köztük. - Alex erősebb volt Juliskánál, fölkapott egy követ s azzal fi“jbeütötte testvérét. Az ütés erős volt. Juliska a földre esett, elsápadt s fejéből folyt a vér. Alex nagyon megijedt, letérdelt kis testvére mellé. — Kedves jó Juliska, monda, térj ma iádhoz. soha többé nem bántalak. — Neked adom az egész körtét! Juliska lassacskán magához tért, fölkelt és reá nézett Alexra. aki kétségbeesetten sirt. Fájt ugyan a feje erősen, de azért nem haragudott, kezét nyújtotta Alexnak s mondá : nem haragszom reád, bizonyosan nem akaratból ütöttél meg. Nincs semmi baj. Jere haza! — Menjünk, — viszonzá Alex. — én haza kisérlek, nem bánom, ha meg is ver édes atyánk. Apjuk nagyon megijedt, a mikor látta, hogy Juliskának a feje véres s kérdé mi történi. -— Édes apám, mondá Juliska, szaladgáltunk s egy fába bele ütöttem a fejemet . ért hazudott, megbocsátott neki és megcsókolta mindkét, most mar jó és egymás szerető gyermekét. Oh be kedves, oh be drága Három kicsi kis mulyácska IJgy csipognak, úgy ugrálnak Uj kalapban vígan vannak. I I I Az amerikai magyar! I reformátusok f I I jól tudják, hogy a i Reformátusok Lapja} a <§> \ az egyetlen olyan magyar | I lap, a mely AMERIKA MA- | j GYÁR REFORMÁTUSSÁ f j GÁT EGY TÁBORB A -vüjti | 1 és a mely nemcsak S7'''RA | i KOZTAT, hanem NEVEL és | s TANÍT is. I A Reformátusok Lapja 14 éves, sikerekben gazdag- pályafutásra tekint vb sza. Ez idő alatt mindenkor hűségesen szolgálta a magyar reformátusság ügyét itt az idegenben. A lap sok küzdi sen ment keresztül, sok nehézséget kellett legyőznie, mig elérkezett a mai id' pont | hoz, amidőn anyagi helyzete I már megengedi, hogy I KEDVES ÉS HŰSÉGES OL | VASÓINAK EGY KIVÉTE íles nagy kedvezményt I nyújthasson. | : 4- Mindenkinek, aki I ÁPRILIS VAGY MÁJUS f BAN A LAPRA ELŐFIZET I vagy előfizetését megújítja, I előfizetését kétszeresen szá- I mitjuk, vagyis aki 2 dollárt I beküld, az nem egy évig, ha- | nem kettőig, vagy aki 1 dol- l lárt beküld, nem egy fél évig, | hanem egy teljes esztendeig ( kapja a lapot. Ezt a | nagy kedvezményt I csak ÁPRILIS—MÁJUS fc> | hónapban nyújthatjuk. ^ Tessék hát ►> r AZONNAL ELŐFIZETNI í Az “AMERIKAI MAGYAR I REFORMÁTUSOK LAPJA”j> ra, mely gazdag tartalommal, t minden szombaton beköszönt | a jó keresztyén házakba. » Cinr \ 235 EAST 115th STREET, NEW YORK, N. Y.
