Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1913 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1913-06-21 / 25. szám

ti AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 25. sz. J uníus 21. Regény KÉT PÁRT KÖZÖTT. — Történelmi regény. — Irta: Kovács Endre. (28-ik folytatás.)------o-----­Némi, a lelke mélyén lefolyt küzdelem után rátért a dolog ve­lejére, hogy tulajdonképpen nem is annyira a Habsburgok koro­nájának fényén esik folt, hanem őfelsége, a császárné taktikája ke­rül biralat alá az összes európai udvarok előtt. Hozzá még a felsé­ges lérj is rosszalását fogja oviivá nitani, ha megtudja, hogy mily otou-módon és ki által akadályoz­tatott meg annakidején Rákóczi es a darmstadti hercegné házas­sága. .. Erre a bombára aztán őfelsége Eleonora császárné is megingott fönséges szoborszerüségében. Halványpiros arca hamarosan márványfehérré lett. Sápadttá lett, remegő ajkairól alig hallha- tólag röppent el a kérdés: —Mit beszél, eminencieád ? Kolonics szinte maga is meg­szánta a sziventa'ált császárnét s bizalmat gerjesztő hangon mon­da : — Azért vannak hűséges udva­ri emberek, hogy eloszlassák a fel­séges császárné homlokáról a bo­rút. — Mit tegyünk? — lcérdé ön- kénytelenül a császárné. — Megalkuszunk, felséges asz- szonvom. felelte Kolonics suttogó hangon. — Ha Rákóczi hallgatni fog erről a dologról, ezért cserébe visszakapja szabadságát, amitől úgy is csak — “félreértés" foly­tán fosztatott meg.. . Kolonics ez utóbbi szavakat erő­sen hangsúlyozta. A megoldási tervre a császárné helyeslőén bó­lintott s észrevehető volt. hogy már eltűnt homlokáról a sötét, honi. . . . Magától érthető ezek után, hogy úgy Rákócziék, mint Aspre- monték rövidesen “visszanyerték szabadságukat, olyan feltétel kí­séretében. amilyenre még ők sem számítottak. Különösen Rákóczi 'kra sugár­zott bőségesen az udvar kegye, f’nnepélyeket rendeztek a fiatal pár tiszteletére és egy ily ünnepé­lyes alkalommal, amikor Rákóczi hódo'atteljesen bemutatta ifjú ne­jét a királyi párnak, lupét még jóakaratnlag incselkedett is a bá­jos assznykával. — Most már én sem csodálko­zom, hogy hivséges gyámfiam Thornban rekedt. Lelkemre mon­dom, hogy ilyen angyalért én is ott hagytam volna még a — posz­tomat is. . . Nos, hát őfelségének ez a tré­fálkozva tett kijelentése eléggé bi­zonyította, hogy iine Rákócziék most már teljesen visszanyerték az udvar kegyét, a császári pár me­leg szeretetét. De még mást is bizonyított Az ugyanis, hogy az a jámbor és sze­líd lelkű Lipót mennyire körül van véve jóakaró tanácsadókkal s ezek a kitűnő államférfiak a császárnét is annyira hatalmukba keritettték, ■ hogy utóbb vak esz­köz lett a kezükben. Eleonóra császárné hiúságát le- gyezgette az udvaronchad, mikor rávette, hogy minden módon aka­dályozza meg a pártütő, nagyzási hóbortban szenvedő Zrínyi Ilona fiának vele közel rokoni családba házasodni. Pedig hát nem ez volt az inditó ok. hanem az. hogy Rákóczi egy­általán ne alapítson családot, Ne­kik már elég volt ebből a család­ból. De ha ezt az eshetősséget még <em lehetne megakadályozni, hát jó lesz Rákóczinak amolyan hűsé­ges labanc-családból való feleség is, aki feledtetni fogja az urával, hogy reá holmi nemzeti missió is v árakoznék. Mint tudjuk, a nagy raffinéi iá­val kieszelt tervet Rákóczi me:é szén kereseztül húzta. Ezt a reni- tenciát nem lehetett csak úgy meg torlatlan ul hagyni. Rávették tehát a császárnét, hogy latba vesse felséges férje ■lőtt minden befolyását, egy per­cig se engedje Rákóczit abban a tudatban hagyni, iiogv őt a ke­gyes Lipót császár teljesen szabad ;ára eresztette.. Ilesszeni Amáliával kötött há­zasságát most már nem lehetett meg nem történtté tenni. A kama- rilla itt bevégzett ténnyel állott szemben. Ámde Rákóczival érez­tetni kell, hogy nem tehet »in­dent szabad akarata szerint, azért hát jó lesz vele lenyeletni néhány keserű labdacsot—miheztartás vé­gett. Történeti tény a szelidlelkü Li­pót császár ingatagsága. Könnyű volt hát Eleonóra cásszárnénak iá vennie ingatag férjét, hogy érez­tesse a saját eszével gondolkozó s a maga lábán járó Rákóczival, hogy az udvar kegyeiben része sü­lök előtt egy ily ambíciónak tel­jesen ismeretlennek kell lennie. Lipót császár hajlott felesége szavára s igy történhetett meg, hogy Rákóczi abban a kellemes meglepetésben részesült, a mire ő ugyan számított, de nem abban a formában De hát, amint láttuk, Rákóczi­nak is megvolt a maga mentora, Aspremont, ki bár szintén el volt zárva minden érintkezéstől, ügyes taktikát eszelt ki s éppen kapóra jött neki Mentonika lá­togatása, a kit meg azért küldtek ki, hogy kémlelje ki, vájjon pon­tosan végrehajtottak-e a szobafog­ságról szóló rendeletét. A többit tudjuk... Lipót császárnak egy napon eszébe jutott, hogy igenis ő már két év előtt nagykorúnak nyilvá­nította Rákóczit s ugyanakkor vissza is helyezte minden jogaiba, jószágaiba, “s mert nem sszol .ál­tatott rá okot. nogy e különös kegytől megfosztássák, a jogokat — a felséges uralkodóház iránt hovatovább öregbítendő hűség­ben — továbbra is élvezheti...” Hesszeni Amália vágya tehát teljesedésbe ment. Végre második- hazája szentelt földére tehette ap­ró lábait. Hajh! le volt tarolva az az áldott föld... Rákóczi elszorult szívvel látta. | hogy távolléte alatt a viszonyok még rosszabbak lettek. A sok Ígé­ret az egyes katonai parancsnokok részéről csak ígéret maradt. A zsol dós had még mindig a szegény né­pet sanyargatta, amely nem bírta kiáltani a számlálhatatlan bán­talmazást ; inkább odahagyta ott­honát s hazátlanu! bolyongott, mint üldözött vad az erdők mé­lyén, sziklák között. És mind eme mérhe'etVi szen­vedések sem bilták kioltani szivé­ből egy szebb jövő íein'uy't a mely ugyan inár alig-alig pislo­gott, de azért végképp ai'g sem aludt ki. S az az ifjú asszony, akinek hal­vány sejtelme sem volt azokról az állapotokról, amelyek második ha zaját sorvasztják, nap-nap után mindinkább felfogta a fonák hely zetet, amelybe férje bele van so­dorva. Óh. ennek a gyermekded nőnek elég volt egy pillantást vi­lii férjének sokszor honfibútól bo­rús arcára, de az ö fiatal szivében is gyökeret vert a rém nv. h°gv el kell jönni azon időnek, amikor mindez megváltozik. . . Rákóczi most is a békés éli’ tű­zéshez fogott. Soil a látogatta a kerületi parancsnokságokat. Ven­dégségeket rendezett számukra s ezen a réven aztán, amennyire le­hetett, enyhített a lakosok sorsán anélkül, hogy eüárása a beavatko­zás színezetével birt volna. E jótékony igyekezete közben isim t tapasztalnia kellett, hogy bármily mértékben élvezi is ural­kodója kegyét, valami láthatatlan kéz folyton ott kaparász az ő jó szándékaiban. Ha ma valami jót sikerült kicsikarnia jobbágyai számára, azt már holnap vissza­vonták, még pedig oly furfangos módon, mintha ő maga is csak a látszat kedvéért vállalná a köz­benjáró szerepét ily keserű tapasztalások köze- pett, érthető, hogy az ifjú főurat egyedül csak az a családi öröm vi- dámitotta fel némileg, mely rövid idő alatt bekövetkezendő vö t. A szépséges hercegnő ugyani anyai örömöknek nézett elébe a í úért is egyelőre Nagysároso megszűntek a hat vármegyére szá­lú dinom-dánomok A jövendőbeli boldog apának immáion arról kel­lett gondoskodnia, hogy imádott hitvesét szerető környez: then, gondos felügyelet alá helyezze. És hová fordulhatott vök a máshová, mint kedves nagyrété­hez, Rákóczi Erzsébethez, aki e1: A legszebb nő is használ bőrápoló szereket, hogv szépséget fennta.t.a é ápolja. Szükséges, hogy minden asszony, leány és férfi ápol4 a a bőrét, megóvja a széltől, naptól. LILIOM ARCKENŐCS és a valódi LILIOMTEJ SZAPPAN a bőrt szép febérié. bársony- sí mává teszi, elmulaszt szép­iát máifoltot. pattanást, nrt esszert és minden aictis tá ta lanságot. Ezer és ezer asszony leárv és férfi használja, dicséri és ajánlja a valódi Mersits-féle LILIOM ARCKENÖCSÖT a LILIOMTEJ SZAPPANT és a LILIOM ARCPORT Egy darab Liliomtej szap­pan és egy tégely Liliom arc- kenőcs 1 dollár bél mentve, a három féle szer, úgymint Li liom arckenőcs. Liliom tej­szappan és a liliom arcpor .*1 50 bérmentve. A valódi egyedül a feltalá­lóra1 ezen a cimen kapható: VÖRÖS KERESZT ELSŐ MAGYAR G^óOYS'ZTi’.RTár 8901 BUCKEVE ROAD Cor. 89 St. f CLEVELAND 0JDO

Next

/
Oldalképek
Tartalom