Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-14 / 50. szám
XTII ÉVFOLYAM, 50. SZ. NEW YORK, N. Y. 1912 DECEMBER 14. VOL. XIII. No. 50. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON PUBLISHED EVERY SATURDAY. Entered as second-class mater Oct. 28. 1910 at the Post Office at New York. N. Y., under the act of March 3. 1879. AZ ÉV VÉGEN. Rövid pár nap és beköszönt a legszebb j ünnepünk, midőn hálatelt szível ujjong- J va köszöntjük Megváltónk születésének j évfordulóját. Ilyenkor karácsony előtt minden jó keresztyén szivében úrrá kell, hogy legyen a Szeretet, amely békét hirdet a küzdő embereknek- Ilyenkor minden, a krisztusi tanításokon felépült vallás terjesztőinek csak egyet szabad hirdetn'ök, azt az egyet, hogy mindannyian emberek vagyunk, akik között cimben, rangban, hirnévben, dicsőségben, gazdagságban nem lehet különbség akkor, amidőn a Szeretet leggyönyörűbb ünnepét üljük. így volna ez, ha mindenki ur és szolga, gazdag és szegény egyaránt átértené, át- érezné a Szeretet törvényeit. így volna, igy kellene lennie. Pedig dehogy van igy. Karácsony, uj esztendő küszöbén napnap után csak vészhireket hoz a táviró a messze Európából. Minden nap újabb és újabb részleteket tudunk meg csapatmoz- gósitásokról, sáncépitésekről, vár alá- aknázásokról, erődök megerősítéséről, lőszer megrendelésekről, ágyú szállításokról és újabb meg újabb diplomáciai bonyodalmakról, amelyek minden, nap közelebb hozzák egy méreteiben óriási, egy részleteiben, a borzalmasnál !s borzalmasabb, nagy európai háború képét. Mi, akik Magyarországtól, szülőhazánktól oly messze szakadtunk, ezeket a vészhireket összeszoruló szívvel fogadjuk és bízunk abban, hogy az oly sötétnek festett jövő képe, biztatóbb, vigasztalóbb lesz. Azt mondják azok, akik a magyarság ■tteni számarányait jól ismerik, hogy körülbelül másfél millióra tehető az amerikai magyarság (beleszámítva, a Magyar- országból bevándorolt nemzetiségeket is) száma. Ez az itt élő másfél millió magyar, vagy tán mondjuk csak egy m'llió szinmagyar, a mai Magyarországnak nemcsak hü fia, hanem olyan támogatója is, amely az elhagyott haza életében nagy szerepet játszik. Az amerikai magyarság ma m^r nemcsak a pénzét küldi haza az ó-hazába, de elküldi itt a Szabadság hazájában magába sz'vott eszméit is, amelyek által, mint azt mi hisszük, sikerülni fog Magyarország teljes függetlenségét visszaszereznünk. És most, amidőn az amerikai magyarság >ly misszió munkát végez itt az idegenben és szerzeményét és tapasztalatait igy véli értékesítheted szülőhazája javára, most lecsapná készül egy rettenetes háború réme, amely az amerikai magyarságot is tettre és munkára h'vná. óvjon és védjen az Isten bennünket egy háborútól, de a lehetőségével mégis számolnunk kell. Mi lesz akkor, ha a haza, a kötelesség hazaszólitja az itteni magyarság százezernyi népét, a legszebb férfikorbani, a legjobb munkaerőben lévőketEz a cikk, a Szeretet nagy ünnepének és egy, az uj esztendőtől várt jobb jövő reményének gondolata't akarja visszatükrözni, amidőn, egy borzalmas háború eljövetelének eshetőségével foglalkozik, akkor, amidőn ünnepi magábaszállás helyett, a keresztyén népek millióinál, csak a fegyvercscrgés hangjait hallja. Ez a cikk tehát nem is kíván politikával, vagy diplomáciával foglalkozni, csak arról szeretne néhány józan szót szólari, hogy a népek békében való kitartó és buzgó munkája felér egy véres háború, egy diadalmas háború minden megszerzett előnyével. Föntebb említettük, hogy háború esetén az amerikai magyarságra nagy kötelességek várnak. És ez a kötelesség azt mondja, hogy haza kell mennie minden, a haza védelmére képes embernek. És ha igy lenne, akkor az itteni magyarság elveszítvén szine-javát tespedésre, sőt talán nyomorra lenne szánva. Hány apának kellene elhagynia gyermekeit, hány férjnek kellene otthagynia házitüzhelyét, hány fiúnak kellene búcsút vennie tán örökre szüleitől. Bizony ezeket, mind elhívná az a kötelesség, amelyet szentnek szoktak nevezn'. De mi történnék az itt maradt félig özvegyekkel, félig árvákkal, elaggott, munkára képtelen szülőkkel, ki gondoskodnék ezekről? Várhatjuk-e azoktól az idegeneket nagyobb részt gyűlölő amerikai vezérférfiaktól, hogy segítő szeretettel fogják támogatni az itt, az idegenben szomorúságra, gyászra hivatott hátramaradottakat? Vagy tán abban a tudatban bizhatunk, hogy a hazaküldött pénzünkből, melyet ágyúra és katonaságra költöttek el, tán visszakapjuk azt, ami az itt maradottaknak a megélhetésükre kell? Dehogy. Mindezekre a kérdésekre csak nemmel kell felelnünk. És éppen ezeket tudva, most legszebb ünnepeink küszöbén imádkozzunk és kérjük Istenünket, hogy a vészterhes felhőket elmulasztva, adjon békét, jólétet elhagyott szép hazánknak, melynek örömében örömmel osztozunk itt az idegenben is, de a melynek szomorú sorsában is készek lennénk osztozni akkor, ha a köte- ' leség hívna bennünket. AZ AMERIKAI MAGYAR REFORM ATI'S Editor: OFFIi EAR ORGAN OF THE AMERICAN EGYESI RET HIVATALOS RAIMA. ..... „ . 'V" ... ' ' ' v . v v HUNGARIAN REFORMED FEDERATION 2:4i> East 115th St. New 1 ork, N. 1 . • !
