Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1912 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-24 / 34. szám

AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA 9 34. sz. Augusztus 24. magyar református egyházközség kebelé­ben tudvalevőleg szépen látogatott ma­gyar mindennapos iskola volt szervezve és fentartva a nyár folyamán is. Az iskola kitűnő működéséről, a hazafias értékű munkálkodásról, mely az iskolai falain belül megnyilvvánult, nem egy Ízben meg emlékeztünk már lapunk hasábjain. Most arról veszünk értesítést, hogy az egyház nyári iskolájának tanfolyama befejezés­hez közeledett, a mennyiben az iskola aug. 25-én, d. u. 3 órakor ünnepélyes vizs­ga tartásával nyert befejezést. * DAYSITOWN, PA. Egy derék honfitársunk halála. Ismét gyásza és vesztesége, még pedig méltó gyásza és vesztesége van a daysitowni, másképen hoodhollow-i magyarságnak. Kidőlt váratlan halállal egyik vezető egyéniségük, a mindenki által tisztelt, szeretett és becsült Andó József. Még vasárnap éjjel rendesen elvégezte nehéz munkáját a bánya mélyén, nem panaszko­dott rosszullétről és nem is vett észre raj­ta semmit gazdasszonya, sem munkástár­sai semmiféle változást, hanem egyszerre csak azt látják, hogy Ando József eszmé­letlenül hanyatlik le a székről. Szivszél- hülés érte őt, mely szempillantás alatt és minden fájdalom nélkül oltotta ki az éle­te fáklyájának világát. A váratlan halál- • eset szinte megdermesztette az egész ma­gyarságot, mert nem volt olyan magyar ember Daisytownban, ki Ando Józsefet legalább névről ne ismerte volna. A kü­lönböző egyleteknek rendkívül odaadó buzgóságu elnöke volt egész a legutóbbi időkig. Minden nemes és jó ügyet első­nek karolt fel a plézen. Fáradhatatlan volt a mások java és a közintézményekért való tevékenységben. Halála igazi vesz­teség egyleti, társadalmi és egyházi élet­ben. Az általános tisztelet, az érdem el­maradhatatlan fényesen meg is nyilatko­zott a derék honfitárs végtisztességtéte- lén. Ott volt az egész Daisytowni magyar­ság felekezeti különbség nélkül. A Verho- vav Egylet helybei fiókja és a Brownvil- lei Ref. B. S. E. osztálya pompás zászlóik alatt, az egyleti tagok sokaságával kisér­ték ki az elhunytat mély kegyelettel a ca- liforniai temetőbe. A gyászszertartást az elhunytnak lelkipásztora, Harsányi Sán­dor homesteadi és vid. ref. lelkész mély megindulással végezte. A ravatal körű], ott voltak a rokonok igen nagy számban, a Kajatin, Andó családok, a földik, jó barátok, munkástársak, a daisitowni Ma­gyar Rézbanda, mely iránt az elhunyt rendkívül melegen érdeklődött volt min­denkor, egyszóval roppant számoló kö­zönség megtette gyalog a másfél órás utat Daistownból egész a californiai te­metőig. A nyitott sir előtt a lelkipásztor még egyszer megáldotta a tetemeket, | még egyszer megáldotta a tetemet, mely után, bus temetési énekek után a daistow- ni rézbanda játszotta a végső búcsú dara- dkrabot és azután mind magasabbra emelkedett a sirdomb néhai jó Andó Jó­zsfet' teste fölött. Az elhunyt Borsod m. Lak községi illetőségű volt és 51 évet élt. Qjuahaza neje és összesen 6 árva gyerme­ke siratja. Legyen áldott emléke. * STARJUNCTION, FA. Filek István (Szuhogy, Borsod m.) és ne­je szül. Mocskos Klára (Edelény, Borsod ifa.) ill. derék szülőket nagy öröm érte, ^nidőn családi körükben egy életrevaló i fiúcskával szaporodtak meg. A kisdedet háznál végzett szertartással keresztelte meg Harsányi Sándor homesteadi és vi­déki ref. lelkész András névre. Kereszt­szülei : Nagy Dániel és neje Zsebik Juli­anna voltak. # PHILADELPHIA, PA. A Philadelphia első magyar református egyház nyári magyar iskolájának tanulói Szeretettel meghívják jóbarátaikat, isme­rőseiket s az egész philadelphiai és kör­nyékbeli magyarságot valláskült'nbség nélkül az Augusztus 25-én d. u. 3 órakor kezdődő vizsgájukra. Ez alkalommal az iskolai hetek folyamán készített minden­féle kézimunkák is ki lesznek állítva. — Belépődíj nincs. A vizsga után ice cream- rnl. süteményről s hűsítő italokról az isko­lai tanulói fognak gondoskodni. A vizsga az egyház saját templomának az iskola termében lesz megtartva. Jöjjön el min­den magyar s jutalmazza meg a kis tanu­lókat azzal, hogy vizsgájokat végig hall­gatja. WILSON ELSŐ SZAVA A NÉPHEZ NEM ŐSZINTE. Woodrow Wilson, a demokrata elnök­jelölt elsütötte immár első lövését az el­nökválasztási harc folyamán Glaucester- terben, N. J. és rögtön üres szószátyár­rak és a lehetetlenségek hangulatos szó­lamgyártójának mutatkozott. Valamely beszéd avagy nyilatkozat ér­veiből annak érdemét illetőleg gyakran kétség támadhat. Ez általánosan szabott dolog; azonban az elnöki választási harc folyamán elhangzott Ígéretek nem őszin­te volta felől még kétség sem támadhat. Minden tisztafejü ember elitéli azt, a ki nem feltétlenül hisz abban, a mit el­hitetni akar, hanem mindig kész a legyő- zetésre s e szempontból Wilson glances- teri beszédje és a congresszus demokra­táinak ugyanaz napi ténye, ugv Wilson, mint az pártja részéről a legnagyobb ha­misságnak minősitendő. Wilson Glancesterben a farmerekhez beszélt és kinyilvánította azt a vélemé­nyét. hogy a farmernek az idegen piacra szüksége van és azt meg kell szereznie. — Azt mondja ő: “Ha ez országban magá­ban el nem érhető a világ piacait. S ez az oka annak, hogy Amerika népe le akarja törni, a mennyire veszély nélkül letörnie lehet azt a béklyót, a mely fellendülésün­ket fogva tartja, azt a nagy átkot, mely ráfeküdt pártjainkra és a melyet véd- vámnak nevezünk.” Bizonyára szépen pattogó szólamok ezek, de vájjon a bonckés alatt mit mu­tatnak? Arról akarnak meggyőzni ezek, hogy a védvám akadályozza meg a far­mert abban, hogy termékeinek külföldi piacot találjon. — Mit gondol Ön azon­ban emez állítás őszintesége felől ama ténynyel szemben, hogy a farmtermények­re egyáltalán kiviteli vám kivetve nincs s a farmer azokat a világ bármely részébe küldheti anélkül, hogy egy cent vámot is kelljen fizetnie? Most sincs semmi aka­dálya annak, hogy idegen piacot találjon a farmer és nyilván rosszhiszemüleg járt el Wilson akkor, a mikor a földművelők előtt oly ígéretet tett, a miről tudta ma­ga is, hogy az általa ajánlott eszközzel meg nem valósítható. A tiszta helyzet azonban mégis kitet­szik Wilson beszédéből, még pedig az, hogy szabad ipar esetén a farmer elveszti azt a piacot, a mi már megvan neki. — A I műhelyekben és gyárakban dolgozó mun- j kások milliói az amerikai farmer részére . Amerikát teszik a világ legnagyobb pia- | cává. Szűnjék meg az ipar, amint szabad ! ipar esetén bizton történn ifog és az ame- ■ rikai piac az amerikai farmer részére el- j veszett. Nem, Mr. Wilson. Ön nem fogja I a farmert ez utón becsaphatni. Önnek er- ! re más módokat kell keresnie! Ki hiszi el ezek után, hogy Wilson őszinte volt? A demokrata jelölt hamissága cseppet sem volt nagyobb, mint a congresszus de­mokratáié az ő beszéde napján. A cong- ressus demokrata tagjai az elnök vétója • dacára is elfogadták a gyapjú és acél vámtételeinek leszállításáról szóló javas­latot. Ezzel a dologgal is a népet kísérel­ték becsapni. A hamisság vádját maga a New York Times,; ez a heves Wilsonpárti lap is iga­zolja, mely julius 16-iki számában a cong- resszusi demokraták előrelátható cseleke­deteit igy jellemezte: “A törvényhozás tarifajavaslata jóvá nem tehető hiba ! A demokraták elvesztenék politikai hitéle­tüket, ha ebből törvény lenne.” Ez volt a cikknek a feje, a cikkben magában pedig igy szól a Times: “A demokratáknak po­litikai szempontból tetszett a dolgok ilyen I kimenetele. Habár ugv tüntetik fel, mint- I ha álláspontjuk elfogadására minden erő­feszítést megtennének, tényleg azonban az ülésszak folyamán maguk is nagyon féltek attól, hogy az ő javaslatukból tör­vény lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom