Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-04 / 44. szám

•44" sz. 1911 november 4. . ..........Amerikai Magyar Reformátusok Lapja. ~3_ házatya koholmánya; ki Pilatus emlékét némileg tisztázni akarta és Így legalább a Purgatoriumba eljuttatni őt (habár ta­lán akkor, midőn e legenda keletkezett, a Purgatorium nem volt még föltalálva.) Komolyabb tárgyalást érdemel az Apo- cryphekben két levél, melyet Pilátusnak tulajdonítanak. Fabricius nevű tudós 50 ilyen apoeryph evangéliumot említ föl, ezek közül 39-et vetett el római egyház mint hamisítványokat. Pilátus kát leve.e nem az ilymódon megbélyegzett hami­sítványok között van s ezért némelyek hisznek valódiságukban. Mindkét levél Pilátusnak Tiberius császárhoz intézett jelentése Jézus pőréről és kivégeztetésé­ről. A'hét levélnek görög szövegű kéz­irata, természetesen nem Pilatus, kézira­tában, állítólag a bécsi császári könyvtár­ban volna nieg.. Előttem a latin nyelvű Szöveg" fékszi'k; de ebből is egész határo­zottan megállapíthatom a két levél köl­tött voltát. A második levél április elejé­től van keltezve és hivatkozás van benne az elsőre, mely dátum nélküli. Eszerint ez első közvetlenül Jézus megöletése és föltárnadísa után íratott volna, amire vall a “minap” szó az esemény időpontjának megjelöléséül. A második pedig azon idő­ben íratott, midőn Jézus az evangéliu­mok szerint még a földön járt volna. 'Mindkettőről meg lehet állapitanunk, bogy szövegük az evangéliumok nyomán készült. A legrégibb evangélium, aMátéé, nem Íratott Kr. u. 56 előtt, ezt Pilatus lár ur Bakó, hogy csak úgy rengett bele az utca, és nyomban- indult is, hogy Ferkőt eltiporja. Kihúzta a kardját is, hogy most mindjárt megmutatja a hatvágást. De Márton Ferkő sem volt rest, oda ugrott, ölre kapta a káplár urat, egy pillanat alatt legyűrte a földre, s a kardqt ki­csavarta a kezéből. Akkor felállt és elkezdte a kardot kezelni. Ő sem nagyon régen jött haza a katonaságtól, hát még emlé­kezett a hatvágásra. Kezdte mutogatni. — Hapták bundás! — kiáltott káplár ur Bakóra, -hogy majd megegrecéroztatja. De a káplár ur, a mint felkelt,' ron­tott neki mérgesen Mártonnak. u Ekkor aztán csúnya verekedés kezdődött, a minek az lett a vége, hogy szegény Bakót lepedőben vitték haza. Bo­dor Lula sirva kisérte hazáig, de a kiskapuban Bakó'né asz- szonyom tovább mutatta neki az utat. Ezen annyira elszomö1 rodott, hogy elájult. Valami jószivü asszonyok fellocsolták, de azt hiszem, ha fel nem locsolták volna is, felkelt volnál. Nagy zokogva ment végig az utcán hazáig. Szegény Bakó Mihály pedig nagyon beteg lett. Be sem rukkolhatott többet. Le kellett vágni az együk lábát térd alatt, egyik kezén meg az ujjai örökre nyomorékká lettek Csonka- bonka lett biz’ ő szegény. De csak hogy még így is megma­radt. Mert a sok seb miatt olyan forrólázba volt, hogy a dok­torok azt hitték, nem is marad meg. Bodor Lula sokszor meg akarta látogatni, de Bakóné soha sem eresztette be. (Folyt, köv.) hogy hogy mulatnak városon. Meg azt is tudta mindenki, 'hogy Bakóné asszonyom, mióta a fia itthon van, úgy sir, mint a patak. De még Bakó uram is megcsóválta már egyszer-két- szer a fejét, pedig ő épen nem ellensége máig sem a virtusko­dásnak. De a mi sok, sok. Hogy mulattak, hogysem a Dolfi kocsmájában, nem tu­dom, nem voltam ott. Hazudni meg nem akarok. Hanem az .az egy igaz, hogy mikor pünkösd másnapján harangoztak a templomba, káplár ur Bakó akkor muzsikáltatta magát javá­ban a Bándiék ablaka alatt. A Bodor Lula is ott volt, nem szégyelte magát. Olyan volt. mint valami páva. De még az etkölcse is olyan volt. Vagy mint a pujkáé. Felfújta magát kevélyen. Illegette magát büszkén. A kinek szeme volt, mind elfordult tőlük. De ők csak annál jobban hujjákoltak. Márton Ferkő épen akkor ment el arra, templomba me­net. Épen jókor. Káplár ur Bakó még ma úgy sem mutatta meg senkinek a hatvágást. Hát ámbátor ő. az utca közepén ment, «Márton Ferkő meg a szélén, azért mégis rákiáltott, 'hogy féke paraszt az útból! Ferkő sem szűkölködött épen virtus nélkül, meg aztán a Bándiék ablaka alatt is történt a dolog, ő pedig már régen kelletné magát Bandi Márinak; hát most gondolta, épen jó lesz megmutatni, hogy voltaképen hát ki a legény. Kiállt az utca közepére, épen a káplár ur orra elé, kivágta a mellét, és elkiáltá magát: — Kinek beszélsz, te paprikajancsi? —- Condrás paraszt, mindjárt eltiporlak! Kiáltott káp­nem ísmerhete. A levelekben azonban I "viszont olyan dolgok foglaltatnak, me­lyeket Pilatus nem tudhatott, mert a ki­hallgatás alkalmával ezekről szó sem le­hetett közöttünk s ezeket sem említették meg vádjaikban (pl. a szeleknek paran- csölist, a tengeren száraz lábbal járást, stb. amike köztudomásúak sem voltak m'sok előtt. De a főérv előttem e levelek költött voltára az olyan állitás, mit egy római helytartó nem Írhatott, hogy Jézus a zsidók királyának méltán mondathatott (qui eorum — t. i. Judeorum — rex me- rito diceretur) hogy Pilátus katonáinak szemel’ttára támadott föl (lile autem, militibus rneis custodientibus, die tertio resurrexit.) stb. Ezek az első levélben foglaltatnak, mig a második' pedig oly magasztalásokkal szól Jézusról, mit me­gint euy gőgös római az általa halálra Ítélt bűnösről nem mondhatott, mert ez esetben önmagát mártotta volna be. Fe­lettébb csodálkozom azért azon, hogy olyan nagynevű történész, mint Cantu Caesar (kinek IV. kötetében megtalál­tam a latin szöveget), e levelek költött voltát nem említi meg. Szó van még Pilátusra vonatkozólag az egyházatyák irataiban az ,Acta Pilati cimü gyűjteményről, mely állítólag Pila­tus fegyelmi ügyének aktáit tartalmazná. Azt hiszem, ez aktákat senki sem látta, csak emlegették. Tartalmukat az egyik apoeryph evangéliuma, a Nikodemosnak tulajdonított, emliti meg, de az sem rész­. • - > • . i ­létezi. Másolata állítólag .a francia nem­zeti könyvtárban volna meg Párisban. Minden esetre érdekes és hitelességükre élénk világot vet az a tény, hogy eddig senki sem használta föl őket ; ugylátszik, szintén koholmánynak tartják ezeket iíj a komoly tudósok. . , í Pilatus két levele tehát és a fegyelmi pőréről szóló “akták” odatehetők, ; ahol Jézusnak Abgaros edessai királyhoz in­tézett válasza van, melyet a király; miegr kereső levelével együtt Szent Eusebius egyházatya fedezett föl syr eredetiben és iforditott latinra, t. i. a kegyes koholmá­nyok sorába. De ha egyebet nem is tu­dunk Pilátusról, ennyi, is elég arra-,; hogy. Jézus föbirájáról tiszta képet nyerjünk.,, S ezt fentebb megrajzoltam. ■ Dr. Kacziány Cifza, ~ . '. ■ . " 7 77” 7 . 1: e ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS. Az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja szerkesztősége felkéri mindazo­kat, akik hátralékban vannak, Üiog^ szíveskedjenek az előfizetési összeget minden felszólítás nélkül is hozzánk beküldeni és ezáltal is a mi nehéz mun­kánkat, amit a hitéletünk fejlesztése érdekében teszünk, megkönnyíteni. Az előfizetési dij: félévre csupán egy dol­lár, egy egész évre pedig két dollár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom