Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-11-04 / 44. szám
4 Amerikai Magyar Reformátusok Lanja. 44. sz. 1911 november 4. VOL. XII. NOV. 4,1911. No. 44. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA A Ref. Church in the U. S. magyar egyházmegyéjének hivatalos lapja. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI LaSZLü, new yorki ref. lelkész b ómunkdtars: KOVÁCS ENDRE, daytoni ref. lelkész. Szerkesztőség és kiadóhivatal: a 14-ik utcai magyar ref. egyház, New York. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti •tudósítás, felszólalás és hirdetés e címre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSÁNYI Lakás: 326 E. 79th St., New York. Telephone 7135 Lenox. Előfizetési árak: Amerikába egész évre............................$200 Magyarországba egész évre.. $3.00 (15 kor.) HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL Published every Saturday by the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor Rev. LADISLAUS HARSÁNYI. Publication office: 244 East 14th Street, New York. N. Y. Subscription rates: One year $2; Half year: $1; Foreign countries: One year $3; Half year $050. ■■ r " " : 1 MOZGÓKÉP ÉS — EMBERSZERETET. A mozgóképes színházak szinte máról -holnapra futottak meg pályafutásukat, és fiz á pálya még mindig fölfelé, irányul. Tíz évvel ezelőtt még a kezdetek kezdetén-volt a moving picture, ma pedig veszedelmes versenytársa az élöszavas Színházi előadásnak, és ez a konkurrencia arányosan növekedni fog még a mozgóképeket vetítő gépek tökéletesedésével, érthető minden, mert a moving picture- szinház látogatása olcsó, és amit nyújt, az érdekes s a munkában fáradt idegeket elszórakoztatja. Az élőszavas színház íassan futotta meg a kariérj ét és lassan ért el ahhoz a ponthoz, amelyben kicsu- folta a jóerkölcsöt, de csakhamar csődöt mondott az erkölcstelen színdarab. Páris színpadjai voltak legelőször az erkölcstelen és Ízléstelen darabok tanyái, és ugyanezek a színpadok lettek rövidesen hirdetői a morálnak és a jóizlésnek. Mert meg- csömörlött az épérzésü közönség a csapszéki hangtól, a csapszéki jelenetektől. A mozgóképes szinpad fejlődése igazi amerikai gyorsasággal történt és ebben a fejlődésben gyorsan érkezett el az erkölcs és jó ízlés gunyolását ábrázoló mozzanat. ‘'Érdekesek” voltak a képek, fokozott erővel, hatottak a kezdetleges fantáziákra, kóros utakra terelték az idegek érdeklődését, és ennek az eredménye Jett az, hogy nem egy embert vitt biinre az oly módon elcsavart fantázia. Ezt nem lehet elvitatni, mert ennek a ténynek az igazságát ugyanúgy tanúsítják a bírósági tárgyalások, mint az erkölcstelen ponyva irodalom által támasztott bűnökét. Megindult most Amerikában egy derék és józan mozgalom, hogy oda vezesse a moving picturet, ahol a helye van: az egészséges szórakoztatásra. Nyugodt lélekkel lehet állítani, hogy az a mozgalom, amely nemcsak beszél, hanem máris cselekedett, emberszerető munkát végez. Mert emberszeretet van abban, ha embertársainknak kellemes üdülést szerzünük a napi kenyér verejtékes megszerzése után, és emberszeretet embertársainknak a bűntől való visszatartása.------o------Meghalt egy amerikai ujságkirál>, a “World” cimü világlap tulajdonosa, Pulitzer József. Pályafutása csak a határtalan lehetőség országában, Amerikában történhetett meg: — egy húsz frankos arannyal a zsebében érke :ett ide, és Harminc millió dolláron kivü! a nagy, a hatalmas “World”-ot hagyta hátra. Es ez az immár elhunyt ujságkirály makói magyar zsidó fiú volt. Élete az emberszeretet jegyében folyt le. Küzdött a tisztaságért, harcolt az erkölcstelen bűnök ellen, milliókat adott emberbaráti célokra, nagy lélek szállt el vele. Magyar születésű volt, de nem tartott a magyarokkal. Ez fájdalmas lehet nekünk, az is, de senkinek sincs jogában kutatni az okot: a lélek mindenkinek a jogos tulajdona, a melyben nem lehet kotorászni. Ám hiába lett teljesen amerikai a magyar születésű Pulitzerből: mégis annak adta bizonyítékát, hogy magyar energiával tudta magát feldolgozni. A magyar energia igaz dicséretére ez... # Coatesville, Pa. meg akarja változtatni a nevét. Miért? Mert szégyenli, hogy hírhedtté válhatik a benne előfordult né- ger-lincselések révén. Ahol igy gondolkoznak, ott a javulás útjára akarnak térni. Arra az útra, ahol Isten világának minden emberében megbecsülik az emberi méltóságot, és ahol megfékezik a legcsunyább emberi szenvedély megnyi- ozását, az önbiráskoo * Egy bloomfieldi, N. J. biró gyönyörű példáját adta a tartalmában is emberies igazs 'gosztásnak. Előtte állt egy magyar, aki részegségében valami kihágást követett el. — Tudod-e, hogy a pálinka bűnre visz? — kérdezte a biró. — Tudom! — felelte a vádlott félénken. — Persze, hogy tudod — folytatta a biró —: magadon tanulhattad ki, mert magad is részegségedben kerültél bajba ... Igéred-e, hogy meg fogsz javulni? — ígérem! — szólt a felelet. — No ne örülj előre, hogy csak úgy minden büntetés nélkül menekülsz... Van-e pénzed? —• Van. — Mennyi? — Nyolcvanhárom dollár. — Van-e feleséged, gyermeked? —• Otthon a családom Magyarországon. — Jól van. Egy rendőr kíséretében azonnal elmész a postára, és ötven dollárt hazaküldesz a családodnak. Err# költsd a pénzt, ne italra... Hanem a feladó vevényt azonnal visszahozod és megmutatod. ... És a magyar ment a postára, és feladta a családja címére az ötven dollárt. .. * Másfél millió magyar él az Egyesült Államok területén, másfél millió magyar számára és hasznára is elérkezik annak az uj amerikanizmusnak az ideje, amely nem látja még későbbi nemzedékekben is a foreignert, az idegent, a bevándoroltat, a vendéget, akit egyszerűen csak “szivesen látnak”. Nem oda Buda! Ez az amerikai magyarság a bányák mélyében, a kohók tüze mellett, a gyárakban, ipartelepeken, kereskedésben becsületesen dolgozó fia uj hazájának. Nem felejti el a földet, ahol született, de lelkes kitartással dolgozik, hogy még nagyobbá legyen az az ország, amely neki kenyeret adott. Részese lesz az amerikai magyar is az uj amerikanizmus igazságos voltának. És ez az uj amerikanizmus nem maradhat el, mert soha sem volt még példa a világtörténelemben, hogy el lehetett volna temetni az igazságot. * A new yorki angol főkonzul, Courtenay Bennet, a napokban érdekes tanulmányt hozott nyilvánosságra az amerikai és európai munkások munkaenergiájáról. Amig az európai munkások a 40 —50 életév között a legjobban bírják a nehéz és fárasztó munkákat, addig az amerikai munkás ebben a korban már teljesen ki van merülve. Mindezeknél fogva Amerikának jól felfogott érdeke, gazdasági és termelési szempontból is, hogy a munkások bevándorlását ne csökkentse, sőt lehetőleg előmozdítsa.
