Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-10-28 / 43. szám
43- sz. október 28. Amerikai Magyar Reformátusok Laipja. pó. A mikor készen volt a dagasztással, a friss süteménnyel lecsillapította éhségét. Majd elnézegette a péklegény munkáját, a mig végre megkelt a cipó. A kis (herceg azután rátette a cipót a lapátra, s betolta a kemecébe. Izgatottan leste, vájjon sikerül-e nagy munkája. Végre a pék- né jelentette, hogy a kenyér megsült. Ragyogott az örömtől a herceg arca, a mikor meglátta a szép pirosra sült cipót. Papirosba csomagolva, hazavitte a kastélyba. Az őrnagy beavatta a dologba a fő- szakácsot, a ki az ebédnél az egész cipót az asztalra tétette. József királyi herceg vágta föl a cipót s az első harapás után megjegyezte: — iNagyon jó. —t Én sütöttem! — szólt örömmel a kis László herceg, a ki már nem bírta tovább a hallgatással. Elmondotta a Meskóné műhelyében tett látogatását és csak természetes, hogy a történet meghallgatása után a királyi hencegi család jó étvággyal fogyasztotta el a legkisebb péklegény remekét. * ■ Egy diák találmánya. Egy alig tizennyolc esztendős magyar diák rendkívül érdekes találmányáréi hoz hirt egy jelentés. A találmány, amelyre a fiatal legényke már szabadalmat is kapott, telefonkapcsolás megkönnyítését célozza. Lukács Elemérnek hívják a föltalálót, a ki a budapesti, markó-utcai főreáliskola nyolcadik osztályának növendéke. Találmányának lényege az, hogy a kapcsolásnak csaknem minden munkáját villámosság végzi el a kezelőszemélyzet helyett s igy nagy időmegtakarítás mellett a személyzet is sokkal többet végezhet. A Lukács-féle telefonkapcsolónál, abban a pillanatban, a mint az előfizető leemeli a kagylót, már be van kapcsolva a központ hallgató-kagylójába és egy klaviatúrán tett egyszerű ujjnyomással már meg is kapta a fölhívott számot. A szétkapcsolás is teljesen önműködően megy végbe a beszélgetés befejezése után. Ha a fölhívott szám esetleg éppen el van foglalva, egy fonográfszerkezet mondja be e szavakat: mással beszél. A találmány már foglalkoztatja a magyar pozta- és táviróin- tézmény vezérigazgatóságát is. * Jusskövetelő pör. Debreceni tudósitás hozza hírül, hogy nem mindennapi pernek néz elébe Debrecen városa. A port az egykor hires Komjáthy—Parlagi civis fa- milliának kései leszármazottai indítják meg a város ellen azon az alapon, hogy 1791. évben a Komjáthy-család a monostori és parlagi ingatlanokat 160 rénes forintokért zálogba csapta Debrecen városisánál. A család leszármazottjai a fanatikus kincskeresők elszántságával jelentek meg a minap Magoss György dr. városi tiszti főügyésznél és bemutatták okmányaikat, a melyek szerint 1791. évben néhai Ondai Szabó Pálné Komjáthy Zsófia megszorulván pénz dolgában, a várostól a birtokra 160 rénes forintot vett kölcsön. A kötelezvény szerint a kölcsönt 25 év alatt kell visszafizetni, de lehet később is. és 'hogy ha a kölcsönvevő, vagy utódai a birtokot vissza akarják szerezni, a várost minden követelésével ki kell elégíteni. A famíliára úgy látszik rossz idők jártak a múltban, mert a 160 forintos kölcsönt még 1814. évben újabb 100 rénes forinttal tetézték s Debrecen városa azóta is háborítatlanul birtokolja a parlagi és monostori földeket. A család időközben teljesen tönkre ment. Nem maradt meg a vagyonból csak a kötelezvény, a melynek alapján most az utódok az ingatlanokat követelik. Magoss György debreceni főügyész a Komjáthy —Parlagi utódokat fölhívta, hogy a kölcsönt fizessék ki, de kamatokkal együtt s aztán majd a megindítandó pör során lehet esetleg arról beszélni, hogy a város a birtokokat átengedi-e. A jusskövetelők ezzel a válasszal nem elégedtek meg. Kijelentették, hogy az ingatlan ma 20 miliő koronát ér s ilyen összeg erejéig fogják a port a város ellen megindítani. El is mentek egy debreceni ügyvédhez, a ki a város ellen a port beadta a törvényszékhez. Most aztán megindul a hosszú pör, a mely hivatva lesz eldönteni, kit illet a zálogba csapott birtok: a várost-e, vagy a Komjáthy-örökösöket. t* Leégett olaj gyár. Győrből Írják, hogy ott a mi nap kigyuladt és teljesen leégett a Vásártér-szeren álló Meller-féle olajgyár. A tűz a repcemalomban keletkezett, a hol egyetlen egy, munkás, Pintér Márton dolgozott. A munkás a tűz okát nem tudja, csak robbanást hallott, mely őt a faihozvágta és karján és arcán megégette. A robbanás következtében keletkezett tűz rohamosan terjedt és rövid öt perc alatt lángba borította a repcemalom tetejét, a honnan a láng átharapódzott a gyár többi épületére, melyek szintén hatalmas lánggal kezdetek égni. A mikor a tűzoltóság megérkezett, már az egész gyártelep égett a raktárépületekkel együtt, melyekben mintegy harmincezer korona értékű kész olaj állott hordóikban. A gyári tűzoltóságok és katonák segítségével sikerült a szomszédos épületeket megmenteni. A szomszédban levő törvényszéki palotának nem lett baja és a fa* és fémipari szakiskolának is csak a kazánhoz közel fekvő egyik terme szenvedett jelentéktelen kárt. Az olajfinomító 7 és a raktár kivételével az egész gyártelep leégett. * Hamis aranypénzverők. Az algyógyi (Hunyadmegye) csendőrség a minap egy pénzhamisító bandát leplezett le, a mely évek óta űzi jól jövedelmező mesterségét. A banda kézrekeritése majdnem a véletlen müve volt. Néhány nappal ezelőtt a csendőrség portyázás közben egy fiatalembert vett észre, a ki a csendőrség közeledésére el akarta rejteni tarisznyáját. A csendőrség megmotozta a gyanús alakot is nem kis mértékben lepődött meg, a mikor a tarisznyájában nagymenyiségü aranypénzt, továbbá mitánt és ércolvasztó folyadékot talált. A megszeppent ember, Budói Romulusz állás nélkül levő betűszedő, megvallotta, hogy az aranypénz hhamisitvány, a melynek forgalomba hozatalával van megbízva. Egyúttal elmondta, hogy Paskán Pastyuc almási lakosnál még húszezer forint értéknek megfelelő aranypénz elrejtve. A csendőrség nyomban kiszállott Nagyalmásra, a hol a megjelölt helyen csakugyan megtalálta a hamisítványokat. A dolog óriás föltünést keltett a községnek leggazdagabb embere, a kinek több háza s 5—600 hold földje van. A gyors vagyonszerzés az emberek előtt már régóta gyanús volt s többen kijelentették, hogy Paskán nem igaz utón juthatott vagyonához. A gazdag földműves már évekkel ezelőtt gyanú alatt állott hamis pénzgyártás miatt, de akkor ügyesen kisiklott a hatóság kezéből. Paskán egy szomszédbeli cigánykovácshoz állított be s azzal bízta meg, hogy 200 darab igazi aranypénzből 400 da rab hamis aranyat készítsen. A munkához nyomban hozzáfogtak s a pénzolvasztás megkezdődött. A cigánynak ekkor ravasz ötlete támadt. Fiát titokban a községi bíróért küldötte. Az volt a számítása, hogy Paskán a biró láttára kereket old s ott hagyja az aranyakat. Paskán azonban a belépő biró láttára hamar összeseperte az aranyat, lóra ült és haza- szökött. A vizsgálat alkalmával azzal védekezett, hogy csak beteg lovát akarta gyógyittatni a cigánnyal.A most lefoglalt hamis pénz cinkből készült s arannyal van bevonva. A hamisítás oly tökéletes, hogy terjesztése a vidék népe között nem ütközött nehézségbe. A csendőrség Pas- kánt, valamint társát, Budói Romouluszt letartóztatta és a kolzsvári ügyészség börtönébe kisérte. Budói a bíróság előtt is beismerő vallomást tett, de Paskán konokul tagad. A bíróság húszezer korona óvadék mellett szabadlábra helyezte őt. A csendőrség a banda többi tagját nyomozza.
