Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-10-28 / 43. szám
8 . Amerikai Magyar Reformátusok Lapja. 43. sz. 1911 október 28. igii október 29. ESZTER KÖNYÖRGÉSE NÉPÉÉRT. (Eszter 4:1, 5: 3.) Aranyige: “Megőrzi az Ur mindazokat, kik ötét szeretik.” Zsolt. 145:20. 10. És felele Eszter Hatáknak és meghagyá néki, hogy megmondaná Márdokéusnak: 11. Mindnyája a királynak szoligái és a király tartományinak népei tudják, hogy minden férjfiu és asszony, valaki bémegyen a királyhoz a belső pitvarba, a ki nem hivattatik, ilyen törvénye vagyon, hogy megölettessék az, attól megválva, a kire a király az aranyvesszőt kinyújtja, mert csak az él; én pedig nem hivat- tattam, hogy bémenjek a királyhoz, immár harminc naptól fogva. 12. És megmondák Márdokéusnak az Eszter beszédit. 13. Mond pedig Márdokeus, hogy mondanák meg Eszternek: Ne gondold a te szivedben, hogy te megmaradhatsz a király házában a több zsidókon kívül; 14. Mert ha e mostani időben ezt elhallgatod, másunnan lészen köny- nyebbségek és szabadulásuk a zsidóknak: te pedig s a te atyád háznépe elvesztek; és ki tudja, talán csak a mostani időért emeltettél Istentől a birodalomra? 15. Akkor megparancsoló Eszter, hogy megmondanák Márdokeus- nak: 16. Menj el és gyüjts egybe minden zsidókat, kik Susánban találtatnak és böjtöljetek érettem és se egyetek, se igyatok harmadnapig, se éjjel, se nappal, én is az én leányaimmal igy böjtölök: és eképen bémegyek a királyhoz (noha törvény ellen vagyon) ha szintén el is kell vesznem. 17. Elméne Ezért Már- dokéus és mind aszerint csélekedék, a mint Eszter néki megparancsolta vala. 1. Történék pedig harmadnapon, hogy Eszter felöltöznék a királyi ruhába; és megállana a király házának belső pitvarában, a király házának ellenébe; A király pedig ül vala az ő országának székiben az ország házában, a háznak ajtaja ellenében. 2. Lön pedig, mikor meglátta volna a király Eszter királynéasz- szonyt állani a pitvarban, kedvet talála az ő szemei élött: És a király kinyújtó Eszterre az aranyvesszőt, melyet kezében tart vala: akkor oda méné Eszter és megilleté az aranyvesszőnek végét. 3. És monda néki a király: Mi dolgod vala néked Eszter királynéasszony és micsoda kérésed vagyon? Országomnak feléig kérjed és megadatik néked. MAGYARÁZAT. Reges régen Babylon városában élt egy leány, akinek a neve Hadassá, vagy másképen Eszter volt. Ez a leány árvaleány volt, azaz az apja régen meghalt. Eszter mint rabszolga dolgozott az országban, miután Izráel népéből való volt. De bármilyen szomorú és elhagyatott volt is ennek az árva leánynak az élete, nem lehet eltagadni tőle, hogy ő csupa szeretet és jóság ,rolt. Nemes volt minden érzésében és emelV-aT A király feléje nyújtja aranypálcáját. lett oly gyönyörűen kifejlődött, mint a legszebb virág a király kertjében. Valóban ő szebb volt az ország összes leányainál. Egy napon csodálatos dolog történt. Az árva leányt az ország hatalmas királya királynővé teszi. Eszter bejutott ihát a királyi palotába, ahol a szobák márványkövekkel voltak díszítve. Az ablakokon a legdrágább függönyök csüggtek arany és ezüst karikákon. Még az, edények és az ágy is aranyból voltak készítve. Ebben az időben szolgált Mardo- kéus a királyi udvarnál, aki Eszternek az unokatestvére volt. Mardokéus nevelte fel Esztert, mint árva gyermeket. Volt még az országban egy Hámán nevezetű ember, akit a király minden fejedelmek között a legmagasabb polcra emelt. Minden szolgának meg kellett hajolni Hámán előtt. Eszter unokatestvére, Mardokéus azonban nem hajolt meg előtte. Hámán nagy haragra lobbant emiatt Rávette a királyt, hogy Izráel népét megölesse. A király engedett a beteg gondolkozást! ember kívánságának. Mikor a nép meghallotta a borzasztó hirt, nagyon megfélemedett. Mindenki gyászruhát öltött. Mardokéus izenetet küldött Eszterrel. Kérte, könyörögjön a király előtt Iz- ráel népéért. • De volt egy szigorú törvény, hogy ha bárki a király elé ment anélkül, hogy a király hívta volna, elveszti életét, hacsak a király feléje nem nyújtja az aranypálcáját. Még a királynénak sem vplt szabad a törvényt megszegni, vagyis hívás nélkül a király elé menni. A nemesen érező Eszter maga is megijedt először. Majd később visszaüzent Mardokéus- nak: “Megyek és könyörgök a népemért, ha meghalok, azt sem bánom.” Felvette a legszebb ruháját, aztán remegve bement a király elé. A király, a mint ránézett a királyné arcára, leolvasta a jóságot s a népéért való rajongó szeretetet. Aztán kiyntij- totta felé aranypálcáját s mondá: “Mi a kívánságod Eszter, megadom, ha mindjárt a felét is kívánod a birodalmamnak.” így mentette meg a hűséges királyné Izráel népének életét. GYERMEKEKNEK. Eszter könyve, bár nagyon rövid, csupán tiz fejezetből áll, de rendkívül érdekes tartalommal bir. Melyik gyermek olvasta már át ezt a könyvet? Nemde érdekes, hogy mint lett az árva leányból a hatalmas országnak a királynéja. Isten ma is megsegíti és előre viszi azokat, akik jószivüek, szeretetreméltóak és készek felebarátjuk segítségére bármit megtenni. Ki tudná megtnondaui azt, hogy ki volt Hámán? Mikor haragudott meg Mardokéus- ra és a zsidóságra? A harmadik fejezetben megtaláljuk mindezekre á feleletet. Hámán nagy ember volt, de szeretett volna még nagyobb és hatalmasabb lenni a birodalomban. Azt gondolta, hogy ha Márdokéust és általában a zsidóságot eltávolítja az országból, akkor ezáltal a hatalmát fogja megnagyobbítani. Egy alkalommal rá tudta venni még a királyt is a halálos ítélet aláírására. Eszter maga is egy zsidó volt és igy a törvények szerint őneki is meg kellett volna halnia. Mardokéus azonban elüzent Eszterhez, hogy kérjen a királytól bocsánatot és kegyelmet. Senki sem merte volna ezt megtenni, csupán a hűséges Eszter, aki ezáltal a népét megmentette. TANÍTÓKNAK. Ha van idő és alkalom, úgy a legcélszerűbb, ha minden tanító átolvassa Eszter könyvét a tanítványok előtt. A történet amúgy is olyan, mint egy gyönyörű szép regény és igy minden tanítvány élvezni fogja. Legcsudálato- sabb ebben a könyvben az, hogy egyetlen egyszer sincsen az Istennek a neve megemlítve és mégis az egész könyv az isteni csodálatos gondviselésre vonatkozik. A zsidóság még ma is sok országban el van nyomatva. Tekintsünk csak Oroszországra, ahol a zsidóüldözések mindennaposak és valóban Istennek munkáját láthatjuk abban, hogy mindennek dacára a zsidó nép még mindig megvan ugyanabban a vallásosságban, mint egykor, abban a régi időben. ÖRÖMHÍR.
