Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-04 / 5. szám
XII. Évfolyam — Megjelenik minden szombaton. Published Weekly on Saturday. — 5. sz New York. N. Y. 1911 Februar 4. Application for entry as second-Class matter at the Post-Office at New York pending Felelős szerkesztő : HARSANYI LÁSZLÓ, new yorki református lelkész. AMERIKA — EURÓPA. Tagadhatatlanul felelte áll Amerika az európai államoknak mind ipara mind társadalma tekintetében. Ipara megközelíthetetlen minden európai állam által, társadalma meg annyira különálló s különböző úgy apróbb mint nagyobb vonásaiban, hogy még párhuzamban sem lehet beszélni a kettőről egyszerre. Európa ipara korántsem azt produkálja amit Amerikáé, mégha egy s más dolgokban sokkal finomabbakat is alkot. Az európai irók szeretik Amerikáról azt mondani, hogy iparában kérges, csak nagyot, kidolgozatlant alkotó. Európa meg a finom könnyű, gyöngéd szerűt. Én meg azt hiszem, hogy ez nem hátránya Ameri kánaki de sőt előnye. Úgy vagyok vele mint a rokokó bútorral, amelyik jó a király szobájába, megjárja a főurnak szalonjában is, talán még a köznemes is tud hozzá alakulni; de hogyha a közönséges ember, a munkás megy be az azzal bútorozott szobába minedn törik, ha ráül roppan, ha sáros csizmájával végig tapos sa a szobát nem salon, de istálló lesz belőle. Az a finomság nem a népnek való, az a lengeszerü dolog nem a nagy tömeg részére készült, az nem ad kényelmet a nép millióinak és millióinak, ellenben elveszi szépségét finomságát is, hogyha a nép foglalja le magának. Pedig mi van több nép-e vagy aristokratia ? ki a fontosabb a nép-e, vagy az évszádok ereje nyomán kierőszakolt uralkodó osztály? Nem okosabban tesz e hát Amerika hogyha a mit alkot nem egy osztály részére alkotja, hanem a nagy többség részére. Olvasom Kertész Gyula min. Tanácsos munkáját a kivándorlás szabályozásáról. .Milyen .bölcsen, szinte logikusnak látszó következtetéssel tudja megállapítaná, hogy a (kivándorlás okai „A föld éhség, pénzvágy, vagy valamely gazdasági vagy háztartási szükséglet kiegészítése, vagy a dolláregység csábitó ereje“ de aztán mintha megbánná, hogy elfogadja másoknak ezt az ok-adatolást mégis megjegyzi, „hogy a kivándorlás okait az e- gyes esetekből nehéz vagy éppen lehetetlen megállapítani, mivel az egyes esetekben nemis egy, hanem többféle okokkal állunk szemben. Látjuk, hogy a kiván- dorlók magok sem képesek megjelölni kivándorlásuk valódi okát. ők csak elkeseredéslök érzelmeinek adnak kifejezést, még inkább vágyaiknak, anélkül, hogy kutatnák mi idézte azt elő.“ És valahány an kijönnek az országból, hogy kutassák ezeket az okokokat s megismerjék itt a nép helyzetét mindannyian csak oda térnek vissza, hogy egy dollár öt korona. Nekem úgy tetszik, hogy vagy a roppant nagy elfogultság, vagy a saját gondolatainknak ki nem mondása, az oka az ilyen következtetéseknek, vagy egyenesen megrémülnek attól, amit kiakarnának mondani s nem merik. Ha komolyan vizsgáljuk azt az átalakulást azt a forradalmat, amelyiket Amerika idézett elő az egész világon, —lehetetlen rá nem gon dőlnünk a históriai alakulásokra^— vakoknak kell lennünk, ha könnyen elszaladunk a történelmi fordulópontok szembe vevése elől. Ha megnézzük a hatalmak fejlődését, megnézzük a parlamentek alakulását, megnézzük az egyes nemzetek kormányzásának idők folyamában beállott rendszereződését, azt kell látnunk, hogy a forradalmak, a kormány formák alkulá- sa sohasem felülről jött, hanem alulról. Veigelsberg Hugó a „Jövendő Törvény- hozás cirnü munkájában ugyan világosan tartja fel előttünk hogyan alakult a több ség, az alsóbb néposztály kényszerítésének a hatása alatt a kormány, hogy szorított ki a nép magának mindég ujabb- ujabb jogokat, hogyan fejlődött át az ál- lamiá^lammá, [parlament (törvényhozó s igazságszolgáltató testületté s királyok, a ikényurak, a hatalmasok erőszakoskodásával szemben. Azt hiszem most ugyanazokkal állunk szemben. Most meg van a mi törvényformánk éppen úgy mint, ahogy megvolt II. Endre királyunk korában is, de amiként akkor elerőtlenkedett, eltespedt, nem tudta azt az érdeket szolgálni, amit szolgálnia kellett volna, nem (adhatta meg sem a nemeseknek, sem a parasztok nak a biztonságot, tehát fellázadtak ellene, összegyűltek s megszorították a királyt s az kénytelen volt kiadnia hires „Arany Bullát“ A népnek tehát lett egy kiszorított biztossága. A francia forradalom, sem úgy keletkezett, hogy 16-ik Lajos ^király kikiáltatta saját bölcsességéből a köztársaságot, hanem Lajos király nem tudott eleget tenni a reábizott kötelességeknek, nem tudta megadni a személy és vagyon biztonságot, a szegény emberek megéheztek, tehát ia szegény emberik „önkéntelenül“ (kezdtek gondol kozó).* esni, „önkéntelenül kezdtek gondolkozni sorsok s állapotok változtatásán, s önkéntelenül szították egymás között a bosszú, a megtorlás gondolatát, s azok után az újabb állapotok megterem tését, (amelyik megadja a megélhetést.
