Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-10-14 / 41. szám
XII. évfolyam. Megjelenik minden szombaton. Published Weekly on Saturday. 41. sz. )W09 NEW YORK, N. Y., 1911 OKTÓBER 14 Entered as second-class mater Oct. 28, 1910 at the Post Office at New York, N. Y., under the act of March 3, 1879. r*eT^[( Felelős szerkesztő: HARSÁNY! LÁSZLÓ, new yorki ref. lelkész. AZ AMERIKAI MAGYAROK EGYHÁZI ÜGYE. zen cim alatt egy érdekes és tanulságos cikk jelent meg a Pesti Hirlap hasábjain, amely az Amerikai református és katholikus egyházaknak a helyzetével foglalkozik és mely felkeltette az amerikai magyar sajtó figyelmét is. Nem mondhatjuk ugyan, hogy a cikk Írója ismeri az amerikai magyar egyházak helyzetét teljesen, mert. sok helyen bizony elárulj a_ a tájékozatlanságot a cikknek a tartalma, de mégis dicséretre méltó Lö- herer Adolfnak, a cikk Írójának ama törekvése, hogy némileg felhívja a magyarországi körök figyelmét is az amerikai magyarok egyházi ügyeire. Eddig bizony vajmi keveset törődtek velünk és egyházi munkáinkkal odahaza és amikor segítséget is adtak, azt úgy adták, hogy igazán jobb lett volna, ha továbbra is figyelmen kívül hagyták volna ezeket az annyira lekicsinyelt amerikai magyarokat. De térjünk rá magára a cikkre, illetve a cikknek ama részére, a mely bennünket amerikai magyar reformátusokat is érdekel. A cikk mindjárt kezdetben a reformátusok helyzetét ismerteti, de alig szól néhány szót róluk, pedig ha sejtelme volna az amerikai magyar reformátusok helyzetéről, lehetetlenség lett volna már a cikk cime után is említés nélkül hagyni a legfontosabb kérdéseket a csatlakozott és nem csatlakozott egyházak egymáshoz való viszonyát, hanem áttér a katolikus egyházak ügyeire és úgyszólván az egész cikket azok ügyeinek szenteli. A cikk bennünket érdeklő része a következő: “A múlt héten a magyarországi ref. egyház egyetemes konventjé- nek intézkedéséből több magyar ref. lelkész nyert az Amerikában alakult ref. egyházak vezetésére megbízást, illetve kinevezéstAmerikában a református egyházakban tömörült hívőknek majdnem minden kisebb városban vannak hitközségeik, amelyek szerves összefügésben élnek az amerikai angol református egyházakkal s az ő pártfogásuk alatt; állva, azoktól rendszeres anyagi támogatást is nyernek, amely szubvenció 600 dollárra is felmegy egy 50 családból álló hitközségnél és mégis, amint látjuk, szervezetük és egyházi életük teljesen autonomikus-” Ezután rá tér a katolikus egyházak ügyére és kimutatja, hogy a klérus nem hogy kiküldene újabb és újabb magyar papokat, hanem még a meglevőket is vissza hívogatja. Majd visszatér ismét a református convent munkájára és a következőket mondja: “A református kon vent ép ellenkező álláspontot foglalt el, mint a katolikus klérus s számos magyar ref. theológus tanul kint az amerikai egyetemeken s amint tanulmányaikat elvégezték, missiót kapnak és az amerikai református egyházak élére kerülnek, ahol azután a megfelelő anyagi és'erkölcsi támogatásban is részesülnek; akik mégis mint magyarok és magyar állampolgárok és a magyar ref. konvent gyermekei és neveltjei, nem tagadhatják meg vérüket, sőt épen az a föltűnő, hogy erre az angol református fenhatóság nem is kényszeríti.” Csakugyan igaza van az Írónak, hogy az angol református egyház amikor a magyar református papokat segélyezi, nem kívánja tőlük azt, hogy magyarságukat megtagadják, csupán azt, hogy az egy- házias érzületet fejlesszék és ezáltal azok akik itt maradnak a társadalomnak is hasznos tagjai legyenek, könyebben megismerhessék az amerikai intézményeket, azok pedig, akik saját hazájukba innen visszatérnek elmondhassák, hogy az amerikai hatalmas protestáns egyház nem felejtkezett el az ők vallásos nevelésükről sem. Igaza van abban is a cikk Írónak, hogy az amerikai fennhatóság alatt működő egyházak teljesen autonomikusak, dacára annak, hogy néhol bizony a segélyezés nemcsak 600, de az 1000, 150Ó dollárt is meghaladja. Ha tehát ez a helyzet igazán szivünk legkeserübb érzésével tesz- szük fel a kérdést, hát miért nem működhetnének a csatlakozott, vagyis magyarországi fennhatóság alatt működő lelkészek és a nem csatlakozott, vagyis az amerikai angol fennhatóság alatt működő
