Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-17 / 24. szám
4. oldal Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 24. sz. 1911. Junius 17. VOL. XII. JUNE 17th, 1911. No. 24Amerikai Magyar Reformátusok Lapja A Ref. Church in the U. S. magyar egyház megyéjének hivatalos lapja. FELELŐS SZERKESZTŐ: HARSÁNYI LÁSZLÓ, new yorki ref. lelké sz FŐMUNKATÁRS: KOVÁCS ENDRE, daytoni ref. lelkész SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: a 14-ik utcai magyar református egyház, New York, N. Y. sokszor töviskoronával jutalmazott pályára. Hála Istennek mi nem panaszkodhatunk ugyan lelkipásztorok hiányában, bár még mindig vannak egyes magyar plérek, hol elég tér volna egy lelkész munkálkodására. Nálunk csak az a baj, hogy nem dolgozunk karöltve az Isten országának terjesztésében és nem alkothattuk még meg a Szövetkezetei az amerikai magyar protestáns rrépünk vallásos életének fejlesztésére! Hisszük azonban, hogy ezt is mielőbb megvalósíthatjuk. Minden levél, közlemény, egyházi és egyleti tudósítás, előfizetés, felszólalás és hirdetés e cimre küldendő: Rév. LADISLAUS HARSÁNYI 244 East 14th Street, New York, N. Y. Irodai Telephone 640 Stuyvesant. Lakás „ 7135 Lenox. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: “rtr,?áX* ■•'*3, (isler.) HUNGARIAN AMERICAN REFORMED SENTINEL Publish« d every Saturday by the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church in the U. S. Editor Rev. LADISLAUS HARSÁNYI Publication office: 244 East 14th Street, New York, N. Y. Subscription rates: One year $2; Half year: $1, Foreign countries: One year $3, Half year $1.50. A vallásos élet hanyatlása Németországban. A protestáns Németországban, amint a hivatalos kimutatások bizonyítják, a vallásos élet meglehetősen hanyatlik. Különösen kitűnik ez azon körülményből, hogy a papnövendékek száma igen megapadt. Braunschweigban 1895-ben 108 protestáns papnövendék tette le a vizsgát, mig 1908- ban csak 48! A berlini egyetem 1890-ben 686-ot, 1909-ben már csak 247-et vizsgáztatott.Ugyanígy vannak az arányok a többi egyetemeken is. Halle 1890-ben 730, 1909-ben 271 -et Jena 1890-ben 113-at, 1909- ben 56-ot, Erlangen 1890-ben 290 et, 1',09-ben csak 153 at, Göttingen 1890-ben 225-öt, 1909-ben csak 113 papnövendéket vizsgáztatott. Az összes protestáns papnövendékek száma 1890-ben 4'536, 1910-ben ellenben 2'420, vagyis annyi,mint volt 70esztendővel ezelőtt, 1840-ben. Pedig a protestáns népek szaporodása Németország területén rohamosan előrehaladott. Az utóbbi 20 esztendő alatt a szaporodás több millióra tehető, mig 1840 óta a protestánsok számaránya megkétszereződött Németországban! Ezen számarányból is észre lehet venni, hogy mily nehéz egy lelkipásztor munkája, ha hivatásának magaslatán áll és milyen kevesen szánják el magukat e;<n Szerencsés és kedvező jelre mutat azon szövetkezés, a melyet New Yorkban megalkottak és a melynek célja az, hogy megvédjék a népet a tüzhalál borzalmaitól. Az utóbbi időkben ugyanis az önkényes építkezések folytán egymás után jöttek a katasztrófák, a melyek 100 és 100 munkás életét oltották ki. A testületnek, a mely megalakult, csakugyan sok munkája lesz, annyi, hogy ha a nagyközönség nem támogatja őket, bizony kevés eredményt fognak elérni. Különösen New Yorkban vakmerő az építkezés és sok esetben semmi biztosíték nincs a tűz elhárítására. A testület felszólit mindenkit arra, hogy jelentést tegyen azon házakról, a melyekben veszélyeztetve van az emberi élet, mert sokkal előnyösebb az államra nézve, ha az összpolgárság élete van biztonságban, mintha egyes kiváltságosak a meg nem engedett szabadságot élvezik spekulációk folytán. A legfelsőbb bíróság, a mint az nyilvánosságra hozatott, végérvényesen döntött a “Standard Oil Co.” ügyében, feloszlatásra kényszerítvén azt 6 hónap alatt. Nem emlékeznénk meg újból e különös eseményről, de eszünkbe jut az az önző munka, a melyet ez a milliókkal rendelkező társaság végzett. Mindenki azt gondolja, hogy a Sherman-féle trustellenes törvény végrehajtása vissza fog tartani sokakat attól, hogy a köz rovására önző vállalkozásokba belemenjenek Mi azonban azt gondoljuk, hogy törvényekkel tisztán nem lehet ellensúlyozni az önző és államellenes vállalkozásokat. A törvényt sok esetben ki lehet játszani. Az egyedüli erő, a mely ellensúlyozni tudja az önző vágy a kizárásokat, a keresztyénség szelleme, a mely az arany középutat és a felebaráti szeretetet teszi az ember életének feladatává. Ha ezt a keresztyénség szellemét terjesztjük el a népek között, a bűnösök érezik majd a lelkiismeret által Isten és ember előtt a felelősséget,és ha a törvényt kijátszanák is, a legfelsőbb mennyei biró- í; elöl meg nem menekülhetnek. A tudós és barátja. Kirchner hires csillagász volt annak idején. Ismeretes volt nemcsak tudományáról, de vallásosságáról is. Egy alkalommal egy remek kivitelű földgömböt készíttetett magának, melyen úgy a hegyek mint a vizek a lehető leghívebben fel voltak tüntetve. Felállította szobájába, midőn vendége érkezett, a ki sokat gúnyolta Kirchnert, mert hiszi az Isten létezését. Amint a földgömböt megpillanlotta, meglepetve felkiáltott : ‘ ‘Ugyan ki készítette ezt a remek földgömböt?” A csillagász éppen leült, Írni akart, ügyet sem vetve vendégére, a legnagyobb nyugalommal válaszolá: ,,Hogy jött ide, nem tudom; ,nem tudom; rém csinálta senki, valami véletlen hozhatta létre és használat céljából ide helyeződött.” Csodálkozva hallgatta ezt a vendég és ismételt kérdezősködésére megint csak azt a választ kapta, hogy azt a földgömböt senki se csinálta, az magától lett s egyszer csak úgy termett a szobában. Erre a vendég indulatba jött és a többek közt ezeket mondotta: “Tudod barátom, ha tréfálni akarsz, válassz magadnak más tárgyat hozzá,de ilyen bolondságot ne akarj velem elhitetni’ ’. Erre a csillagász felkelt,odaállt barátja elé s komolyan így szólt: “Bolondságnak nevezed, ha valaki azt erösiti, hogy ezt a papírból, fából és rézből készült gömböt senki sem csinálta, hanem véletlen folytán önmagától állt elő: hát akkor minek nevezzem én azt, mikor te a világról, melynek ez a gömb csak igen gyarló mása, azt állítod, hogy senki sem teremtette,hanem önmagától jött létre? Nem a legnagyobb balgaság-e azt állítani, hogy ezt a kicsi dolgot valakinek kellett készítenie és azt a hatalmas égi testet, a melyet földnek nevezünk, senki sem teremtette, az csak úgy magától lett? Látod, látod milyen vak és oktalan is az a ti hitetlen bölcse- ségtek!... A vendég hallgatott, gondolatokba merült s az időtől fogva sohasem gúnyolódott. Érdekes megfigyelés. A bibliának egyik buzgó olvasója egybeszámlálta, hogy az igaz emberre, a megtérő bűnösre nézve hány boldogító Ígérete van a kegyelmes Istennek a bibliában s úgy találta, hogy fölötte van az a 31.000-nek. Mely óriási szám, mely nagy irgalom s szeretet forrása a mi nagy Istenünk—vajha méltók lehetnénk mindannyian reá!
