Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-10 / 23. szám
t 8. oldal. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 23. sz. 1911. Junius 10 ÖRÖMHÍR. 1911. Junius 16. ' II- királyok könyve 17-18. Arán)) ige; “Amely a gyakorta való feddésre megkeményiti az ő nyakát, hirtelenséggel megtöretik, úgy hogy meg nem gyógyulhat”. Példabeszédek könyve 29: 1. Hogyan munkálkodik a mi Istenünk? Mindazokat a dolgokat, amelyeket különösen az utóbbi leckékben olvastunk és tanultunk, könnyen megérthetjük. Ezek mink Istennek a csodálatos munkáját tüntetik fel, amelylyel a nemzeteket irányítja és vezeti. Izráel népe erős és hatalmas volt egykor, de amint elfordult az Istentő', az azzal járó keserű csapásokat el nem kerülhette. Samaria bukása örök idökie fényes bizonyítéka annak, hogy az a nép, amely I tentől elpártol, a büntetést el nem keltheti. Az Assyriaiak fogjul ejtették az Izraelitákat. A bálványimádás bűne keserű következményeket hozott az Izraelitákra. Nem jó tehát soha elfelejtkezni az igaz Isten Imádásáról, mert egyedül Ö az, aki a földi élet napjaiban kiséri lépteinket és az élet után biztosítja az Ö benne félőt és Ö hozzá ragaszkodók számára az örök életet. Es mi lesz azután? Egy gyönyörű szép történetet hallottam egy öreg tanárról. Egy fiatal ember, akit még gyermekkorában ismert, jött hozzá egy napon örömteljes arccal, hogy beiratkozzon az egyetemre. Vágya tehát teljesedett, szülei megadták neki az engedélyt, hogy ügyvédnek tanuljon. Az egyetem a legjobb hírnévben állott. Az ifjú sokáig beszélt egyfolytában és amikor elhallgatott végre, az öreg profesz- szor megszólalt: — És mikor kész leszel tanulmányaiddal, mit fogsz tenni azután? — Akkor majd doktorrá avattatom fel magat — feleié a fiatal ember. — És mi lesz azután? — kérdé az öreg ember. — Azután lesznek r.ehéz és bonyolódott ügyeim és azokat megnyerem s az emberek figyelmét sz ngalmásságom, ügyességem és ékesszólásom által magamra vonom és nagy hírnévre teszek szert. — És mi lesz azután? — isméd * komolyan az ősz professor. — Azután? — feleié az ifjú. -- Ez már nem is nagy kérdés. Előfognak léptetni, valami nagy állást fogok kapni és sok pénzt fogok keresni cs előkelő ttr le- : z Lk. — Es azután? — kérdé ismét a jó öreg ember. — És azután? — folytatá a fiatal em- ben — Kényelmesen és becsületesen élek 1 gazdagságban, ti zteletben és boldogan nézek majd az öreg kor elé. — És azután ? , •— És azután — szólt az ifjú — meg fogok hali.i. Erre az öreg professor ismét kérdé: — És azután? De a fiatal ember erre már nem válaszolt, lehajtotta a fejét és elment. Az utolsó “És azután” keresztül villant a lelkén és nem tudott többé attól megszabadulni. Nemsokára abba hagyta jogi tanulmányait és a Krisztus szolgálatára ajánlotta fel önmagát. Ezt a kérdést tegyük fel mi is gya! - ran önmagunk előtt. És amikor már megtettünk mindent, amit megtehettünk és szivünknek minden kívánsága teljesült, hogy el ne felejtkezzünk az Istenről, tegyük fel a kérdést: “És mi lesz azután?” Kik a névleges keresztyének? 1. Akiknek van bibliájuk, de szellemi és lelki táplálékukat az újságokból merítik. 2. Akik békéről zengedeznek, de nem igyekszenek azt elérni. 3. Akik elimádkozzák, hogy jöjjön el a te országod; de világias életükkel mégis ebáncolják az utat. 4. Akik meghallgatják a prédikációkat az önmcgtagadásról, de valóságosan tokióinak a testi dolgokban, fényűzően öl- tözkcdbek. 5. Szájjá! dicsérek az Istent, de egyúttal kijelentik, hogy a csodák, amelyeket cselekedett, ma már el nem hihetők stb. Apák éi anyák elhagyják házaikat.
