Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-10 / 23. szám
23 sz. 1911. Junius 10. Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 7. oldal. KÜLFÖLDI HÍREK Az aviatika áldozatai. Csodálatos módon a párizsi katasztrófát a világ minden részében egész csomó aviatikái szerencsétlenség követi. Megkell ugyan jegyezni, hogy ennek oka az, hogy jelenleg folynak mindenfelé a repülő- versenyek s hogy világszerte erős szelek vannak. Strassburgból, Pétervárról, Bukarestből egyidejűleg súlyos szerencsétlenségről kaptunk hirt. Strassburgból Írják, hogy az ott tartott repülöversenyeken Lammin és Hirt aviati- kusok a levegőben összeütköztek. Mind a ketten lezuhantak és azonnal meghaltak. A két repülőgép darabokra zúzódott. ‘Pétervárról jelentik: Siegiere francia aviatikus az aerodromban a minapi felszállásánál nekiment egy oszlopnak. A készülék lezuhant. Az aviatikus súlyosan megsérült, a gép összetörött. Bukarestből Írják: Charles Viallard francia aviatikus, akit a romániai chitiliai aerodrom szerződtetett, egy repülési kísérlet klkalmával tizenhét méter magasságból lezuhant. A repülőgép teljesen rommá zúzódott. Az aviatikus eszméletlenül terült el a földön, mindkét lába elszakadt és bordái is több helyen betörtek. Állapotaa annyira komoly, hogy nem hisznek a felépülésében. A török trónörökös látogatásai. Jusszuf Izzedin török trónörökös európai körútra indul, hogy meglátogassa a fővárosokat és bemutatkozzék a különböző udvaroknál. A trónörökös először Londonba megy, hol 10 napig marad, mint az angol király vendége. Londonból Párisba, onnan pedig Rómába átázik. Az olasz fővárosba a királyi pár hívta meg. Párisban P'alliéres elnök fogadja Jusszuf Izzedint, aki szárazföldön utazik haza Konstantiná- polyba és valószinüleg fel fogja használni ezt az alkalmat arra, hogy a királyunkat is meglátogassa lseidben. A trónörökös kijelentette, hogy Budapesten is tölt nehány napot, mert a magyar főváros nagyon tetszik neki. Tavaly volt Budapesten, amikor visszatért Edvárd Király temetéséről. Vihar, jégverés és felhőszakadás. Bécsböl jelentik, hogy ott Mödling és Baden környékén óriási zivatar és jégverés dühöngött, amely a növényzetben igen nagy kárt tett. — Lembergből jelentik, hogy Boriszlavban orkánszerü vihar és felhőszakadás nagy pusztításokat vitt véghez. A város el van öntve. A viz behatol a házakba és üzletekbe. A Fysmienica hidat elsodorta az ár. Villámcsapás következtében hét nyersolajtárna meggyuladt. Lipót király hagyatéka. Lujza hercegnő ügyvéde, Jasper, fejtegetései során megállapította, hogy az elhunyt Lipót királynak a kongó és egyéb magánvállalataiból évi tiz millió jövedelme volt. melynek legnagyobb részét fényűző épületeire és egyéb költséges passzióira fordította. A király, amikor meghalt 101 milliót hagyott hátra. Ebből a hercegnők 21 milliót kaptak, 54 millió per tárgya, 26 milliót pedig Vaughan bárónő vitt el azokban a bőröndökben, melyeknek az elszállításánál udvari és állami hivatalnokok segédkeztek. A francia szenátus a női jogok mellett. Párisból jelentik: A szenátus,mely különben nagyon konservativ testület hírében áll, az igazságügyministervéleményével szembehelyezkedve, a nőmozgalmat diadalhoz segítette. A gyermektörvény- székekröl szóló törvény tárgyalásánál ugyanis a szenátus jóváhagta,hogy a vizsgálóbizottságokba mindkét nemzetbelieket választhassanak. Vilmos császár beszél a békéről. Egy angol újság szerkesztőjének Vilmos császára békéről a következőkép nyilatkozott : — A harminc éves háború -—mondotta a császár — Németországot a civilizáció felé való útjában évszázadokra visszavetette, most önökkel vagyunk egy sorban, de mi lett volna belőlünk akkor, ha a háború harminc éve helyett a béke harminc évében lett volna részünk. Ameddig nekem Európa tanácsában csak némi döntő Szavam is lesz, arra fogok törekedni, hogy amig én élek, egy lövés se dördüljön el és egy kardot se rántsanak ki hüvelyéből. Spanyol északsarki expedició. Madridból jelentik, hogy Gisbert spanyol tudós, aki már több sarki expedíción vett részt, a madridi földrajzi társaság és néhány nagylelkű mecénás támogatásával I legközelebb spanyol északsarki expedíciót szervez, amely az első ilynemű vállalkozás lesz a spanyolok részéről, akik eddig még nem szerepeltek mint sarki kutatók. Az expedició tervét Alfonz király is támogatja. aki nemrég kihallgatáson fogadta Gisbertet és elvállalta az expedició protektorátusát. Az expedició költségeit .750.000 pesetásban irányozták elő. A hajót, amelylyel az expedició elindul, Spanyolországban fogják építeni Nansen “Fram”-jának mintájára. A hajó legénysége 12 emberből fog állani. A hajó parancsnokságát Gutierrez Sobral ismert spanyol tengerészkapitány fogja átvenni és az expedició elindulásának időpontjául 1912 junius 1-ét határozták meg. Gisbert, akivel együtt még több spanyol tudós veszt az expedíción, tervére vonatkozólag a következőket mondotta el nemrég a madridi földrajzi társaságban. — A Nansen-féle északsarkijexpedició két jelentős körülményt fedezett fel. Először azt, hogy van egy áramlat, amely az északi sark felé tart, másodszor pedig azt, hogy lehet olyan hajót építeni, amely ellenáll a jégnyomásnak. Legelébb is tehát ilyen hajót fogok épiteni, azután pedig elindulok a Nansen által kijelölt irányban. Nansentől eltérőleg az ujszibériai szigeteken nem kötök ki, hanem csak az Archangel szigetnél állok meg, amely 160 foknyi nyugati hosszúság alatt fekszik. Onnan északnak indulunk, ameddig a jég engedi, azután nyugodtan rábízzuk magunkat a Triftáramra, amelylyel remélhetőleg a sarkra vagy legalább is a közelébe fogunk jutni. Számításom szerint az egész ut három évig fog tartani, készletet azonban öt évre valót fogunk magunkkal vinni. Hajónkról szánkirándulásokat fogunk tenni 200 kilométernyi területben. Viszünk magunkkal különböző rendszerű motorszánkókat, a hajón pedig egy lekötött ballon arra fog szolgálni, hogy a hajóról eltávozottak mindenkor tájékozódhassanak a hajó helyzetéről. I^'oiitos segédeszközünk lesz a szikratávíró is, amelynek segítségével állandó összeköttetésben maradunk a kultur- világgal és talán tudósításokat adhatunk a nagyobb lapoknak, amiáltal költségeink is részben megtérülnek. A süketek telefonja. A párisi tudományos akadémia D’Ar- sonval, a hires orvostanár bemutatta dr. Lenouen uj találmányát, a süketek telefonját, amely hivatva van enyhíteni a süketség gyötrelmeit. Lényegében ez a készültség egy alumíniumból készült parányi telefon, amely 15 grammot nyom. A fülben kényelmesen el lehet helyezni.Ugyanakkor a süket mellén egy precíziós mikrofont helyeznek el, mely egy zsebben hordható teleppel és a kistelefonnal is össeköt- tetésben áll.
