Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1911-06-10 / 23. szám

6. oldal Amerikai Magyar Reformátusok Lapja 23. sz. 1911. MAGYARORSZÁGI HÍREK. Junius 10 Egyházak világszövetsége. A presbiteri alapon álló egyházak világszövetsége szeptember 20. és 21. nap­jain tartja meg nagygyűlését Budapesten, Ez alkalommal az összes protestáns egy­házak vezető férfiai el fognak jönni Buda­pestre. A külföldi vendégek ez alkalommal megtekintik hazánk nevezetesebb helyeit, főként azokat a városokat, ahol protestáns teológiák vannak. A gyűlést,amelyen kép­viselve lesz Nagybritánnia, Eszakanierika, Hollandia, Svájc, Németország stb., a Kál- vin-Szövetség készíti elő s a programmot most állította össze. Szeptember 19-én este a Margitszige­ten lesz a fogadóestély. Szeptember 20-án délelőtt 9 órakor istentisztelet a Kálvin- téri templomban. A gyűlés mindkét nap a régi főrendiház termében lesz. Sseptem- ber 20-án este a Magyar Protestáns Iro­dalmi Társaság, szeptember 21-én este pedig a Kálvin-Szövetség tartja közgyű­lését s rendez estélyt, az Országos Refor­mátus Lelkészegyesület pedig szeptember 19-én délelőtt és délután tartja kongresszu­sait. A konferencián 9 magyar és 10 angol előadás lesz. A magyar előadások cime: 1. A magyar református egyház története,dr. Balogh Ferenc debreceni teológiai akadé­miai tanár. 2. Egyházunk viszonya az államhoz, a római katholikus egyházhoz s a többiekhez, dr. Kovács István szatmári ref. lelkész. 3. Teológiánk és tanulmányi rendjük. Eszmeáramlatok egyházi életünk­ben, dr. Szöts Farkas budapesti teológiai tanár. 4, Felekezeti iskoláink, dr. Rácz Lajos. 5. A bel- és külmissió egyházunk­ban, Bilkei Pap István theologiai igazgató. 6. Gyülekezetünk szellemi világa, Gyösgp Endre titkos tanácsos. 7. A magyar társa­dalmi kérdések, dr. Pálóczi Horváth Zol­tán. 8. Egyházunk befolyása nemzeti éle­tünk átalakulására, dr. Pokoly József ko- zsef kolozsvári theologiai tanár. 9. lígy- házunk külföldi összekötteiései, dr. Antal Géza országgyűlési képviselő. —A külföldi előadók nevét később fogja megállapítani a szövetség. Ök a következő előadásokat fogják tartani: 1. Régebbi kötelékek és összeköttetések Nagybritánnia és Magyar- ország között. 2. A presbiterianismus befo­lyása a nemzeti életre. 3. A brit presb. egyházak mai helyzete. 4. A belmissió a brit egyházakban. 5. Külmissiói tevékeny­ség Nagybritánniában. 6. A presbiteri és más evangéliumi egyházak egymáshoz való viszonya Nagybritánniában. 7. A brit egyházak önfentartásának különböző mód­jai. 8. A szociális kérdés és az egyházak (mértékletesség, munka és tőke, szocializ mus stb.). 9. A presbiteri szövetség. 10. A revival-ek. Kossuth Ferenc felgyógyult. Hosszú betegeskedés után, hónapok óta először, május 25-én, szerdán jelent meg a képviselőházban Kossuth Ferenc. Tizenegy órakor érkezett, mikor báró Bénffy Dezsőt már elparentálták s az elnök az ülést berekesztette. Nem is ment be az ülésterembe, künn a folyosón fogadta a képviselők üdvözlését felgyógyulásához s reményét fejezte ki, hogy már most gyak­rabban látogathatja az üléseket. Szentivány Árpád bemutatta Kossuthnak Geduly Henriket,a tiszai ágostai evangéliaus egy­házkerület uj püspökét. Laky Adolf, az emberbarát. Laky Adolf, a nemes emberbarát, tudvalevőleg több milliót tevő vagyonát jótékony és kulturális célokra hagyomá­nyozta. Hogy ez a hagyományozás miké­pen történt, arra érdekesen rávilágított a protestáns országos árvaegylet legutóbb tartott közgyűlésén Kovácsy Sándor, a mikor Laky arcképének leleplezése közben elmondotta a református templom-alap javára történt 300,000 koronás adomány történetét. Kovácsy, mint a budapesti ref. egyház főgondnoka, 1908 április 25-én levelet kapott Lakytól, aki egy fontos egyházi ügynek megbeszélése végett kérte a látogatását. A főgondnok a jelzett időben pontosan megjelent Lakynál, a ki már várakozott rá. Azután szó nélkül elővett háromszáz darab 1000 koronást és az asz­talra tette a pénzt Kovácsy elé,mondván:-— Ezt a kis adományt a budapesti VI—VII. kerületi református templomalap- javára adom azzal a kikötéssel, hogy nevem titokban tartassák. Kérem a pénzt megolvasni. — Minek? — kérdezte Kovácsy — hiszen urambátyám már megolvasta, tehát annyinak kell lennie. — Kérem, tessék csak megszámlálni, mert a pénz olvasva jó. Mialatt Kovácsy számlálgatta az ezre­seket, Laky észrevétlenül kiosont a szobá­ból és vissza sem tért, hogy elkerülje a köszönetmondást. Kovácsy elértvén a távozás okát, némi várakozás után bucsu- zatlanul távozott. Egy község tüzveszedelme. Liptószentmiklósról jelentik, hogy Szélpomba községben Kapa Mihály föld- mives házánál eddig ismeretlen okból tűz támadt, mely a nagy szélben olyan gyor­san terjedt, hogy rövid időn belül 25 la­kóház, 3 ló, 10 sertés és 30 bárány a lán­gok martaléka lett. A nyomorba jutott emberek közt a liptószentmiklósi föszolga- biróság hirtelen segély gyanánt 800 ko­rona értékű élelmiszert osztatott ki. fekete golyó. Egy fiatal orvosnövendék, Kardos Ödön, a minap atyjának, aki Nagykapo- son orvos, levelet irt. amelyben bejelen* tette, hogy meg fog halni, mert amerikai párbajban a fekete golyót húzta. Az orvos nyomban táviratozott a budapesti rendőr­ségnek, hogy vigyázzon a fiára. Aztán vo­natra ült és a fővárosba ment A főkapi­tányságról ezalatt detektívet küldtek ki az orvosnövendék Sándor-utcai lakására, a fiatalembert azonban nem találták ott­hon. Akkor már a sógoránál, Preuss László ügyvédnél volt, aki az Oszlop utcában lakik. Vallatták rokonai és a detektív is, hogy mi az oka tulajdonképen az amerikai párbajnak, de a fiú mindvégig titokzatos maradt és azt hajtogatta, hogy nem árulja ellenfelét. A sógora őrizete alatt maradt amig megérkezett Nagykaposról az apa és szanatóriumban helyezte el a fiát. A fiatalember az utolró napokban nagyon levert volt, kellemetlenségei voltak a szi­gorlataival és ezért szomorodott el. Úgy látszik, a szigorlattól való félelem adta az amerikai párbaj “ideáját”. Lynchelés Magyarországon. Nagykikindáról jelentik: Rondán Lá­zár papdi lakos ellen, akit azzal vádoltak, hogy április 22-én az utcán agyonverte Gilezán Péter földbirtokost, bizonyítékok hiján a bűnvádi eljárást beszüntették és a vizsgálati fogságból hazaáocsátották. Mi­után a községbeliek mind meg vannak győződve bünösségésől, szabadlábra helye­zése miatt a nép annyira feldühödött, hogy a hazatérő Kondánt megrohanták és agyonverték. A tettesek kiderítésére megindult a vizsgálat s a nagykikindai vizsgálóbíró kiszállt a helyszínén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom