Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-06 / 6. szám
i. oldal. 6. szám. 1909 február 6. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” p"—"■ ----------=*§ Amerikai Magyar Ref. Lapja MAGYAR AMERICAN REFORMED SENTINEL Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S. FELELŐS SZERKESZTŐ: HANKÓ M. GYULA, youngstowni ref. lelkész. TÁRS-SZERKESZTŐ : HARSÁN VI P. ISTVÁN, bridgeporti ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Mahoning Ave., Magyar Ref. Church, Youngstown, O. Minden kézirat, egyházi és egyleti értesítés és előfizetések, hirdetések és felszólalások a szerkesztőhöz küldendők. Czim: Rév. Julius M. Bankó P. O. Box 420, Youngstown, O. EDITORS: Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. STEH. P. HARSANYI. PUBLICATION OFFICE: Mahoning Ave. Magyar Ref. Church Youngstown, 0. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: $3 (15 K.) Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year $3. Half year $1.50. ft . ____ iff A mi hasznunk. lTgy tudom, úgy tanultam és tapasztaltam, hogy minden teremtett dolgokra nagy hatása van a környezetnek; a növény, az állat s maga az ember is az éghajlat, a táplálkozás és a vele egy társaságban élők hatása alól magát ki nem vonhatja, sőt gyakran egészen át kell alkalma, ha fen akar maradni. És akár a növényt, akár az állatot, vagy az embert tekintjük, ha megszokott környezetéből kivesszük s uj környezetbe helyezzük, lehetetlen észre nem vennünk rajta az uj környezet hatását s abban az ő átalakulását. Minthogy az ember szabadon választhatja meg a helyet s ezzel a környezetet, melyben élni akar s minthogy a magyarság azon része, mely szabad akaratából vándorolt Amerikába, egészen uj környezetbe helyezte magát: érdemes lesz arról gondolkoznunk, hogy mi haszna van Amerikából az ide szakadt magyaroknak. Legelőször azonban arra a kérdésre kellene feleletet adnunk, hogy miért vándorolnak ide a magyarok ezrei. Az első és legtalálóbb felelet e kérdésre minden bizonynyal az a különbség, a mely a hazai és amerikai kereseti viszonyok között van. Hiába, minden ember jobb anyagi viszonyokat keres s ha általában az európai és a magyar ezt ma még nem találja meg otthon, nem kell csodálkoznunk, hogy minden hajó ezer számra hozza ide a bevándorlókat s köztük a magyarokat is. Azt a hasznot, a mit keresnek az ide bevándorolt magyarok, a magasabb munka-bért, itt könnyen megtalálják. Imé csak egy példa innen. Egy írni és olvasni nem tudó magyart ismerek, -a ki, nehéz testi munkával ugyan, naponta mintegy 5 dollárt (25 korona !) keres s a napszámos is keres átlag 1 dollár 50 centet. Az anyagi hasznot s ezzel a jobb életleltételeket tehát bizonyosan megtalálja itt a magyar bevándorló. De elég-e ez s ha megelégedvén a föld javaival, haza megy a kivándorolt, elég hasznot visz-e haza az ő szülőföldjének ? Erre igen szomorú feleletet kell adnunk, mert általában inkább elromlanák itt a bevándorlók, hogy sem megjavulnának. S ennek épen a jobb kereset és az uj környezet az oka. Vannak azonban, a kik itt más hasznot is szereznek maguknak; szerzik pedig ezt az által, hogy, üres nemzeti büszkeségüket levetkezve, az ameri kai kai való társulás utján az amerikai szellemet s ennek áldásait teszik magokévá. Miben áll pedig az amerikai szellem ? A mértékletes, becsületes és vallásos életben, az élet kínálkozó alkalmainak ügyes és czéltudatos felhasználásában, szorgalmas munkában, a törvény tiszteletben és a közjóra való munkálásban. És épen azért, mert egyfelől nem féltjük a magyart az elamarikaiasodástól, másfelől, mert jól tudjuk, hogy az amerikaikkal való társulásunk anyagi, szellemi, erkölcsi és vallásos életünkre nézve csak hasznos lehet itt is s e hasznok által, ha haza vezérel az Isten, hasznára lehetünk szülőhazánknak is: voltunk és vagyunk barátai annak, hogy az egyházi életben is az amerikaikhoz csatlakozzunk. A ki mellét verve, hazafíságára hivatkozva elzárja magát az amerikai szellem elől, itt sem boldogul s ha haza megy, otthon sem használ senkinek az ő világ-látott- sága. Sőt ellenkezőleg, a bővebb kereset pazarlóvá, erkölcstelenné és részegessé teszi itt sha haza megy, haza is csak a roszat viszi, mit itt a többi, hazai szokás szerint élő bevándorlótól tanult. Itt szégyenére lesz a magyar névnek, otthon pedig átka a községnek, hol letelepedett. Mit tegyünk hát, hogy valami értékes hasznunk is legyenazjide vándorolásból, akár itt maradunk, akár elöbb-utóbb haza megyünk ? Feleletem erre a kérdésre az előbbiekből egészen világos : Ismerjük meg az amerikai szellemet s éljünk ennek hatása alatt becsületes, mértékletes és vallásos életet; dolgozzunk és ne uras- kodjunk; a közjaváért minden lehetőt megtegyünk, így nem csak több lesz a mi keresetünk, hanem Istennek áldásai lesznek rajtunk: boldogságot találunk, gyermekeink javát szolgáljuk, magyar nevünknek becsületet szerzünk és sokat szenvedett hazánkra nézve ama jobb kor eljövetelén munkálunk. Youngstown, O. Bunkó M. Gyula, ref. lelkész.
