Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-09 / 41. szám

4. oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lápja“ 41. szám. 1909 október 9. ~ -===^ Amerikai Magyar Ref. Lapja MAGYAR AMERICAN REFORMED SENTINEL Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S. FELELŐS SZERKESZTŐ : HANKÓ M. GYULA, youngstowni re£. lelkész. TÁRS-SZERKESZTŐ : HARSÁNYI P. ISTVÁN, bridgeporti ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Mahoning Ave., Magyar Ref. Church, Youngstown, O. Minden kézirat, egyházi és egyleti értesités és előfizetések, hirdetések és felszólalások a szerkesztőhöz küldendők. Cziin: Rév. Julius M. Hankó P. O. Box 420, Youngstown, O. EDITORS: Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. STEPH. P. HARSANYI. PUBLICATION OFFICE: Mahoning Ave. Magyar Ref. Church Youngstown, O. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: $3 (15 K.) I Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year $3. Half year $1.50. Bfc========================fB Szabadulás nélkül . . . „Elmúlt az aratás, el­végződött a nyár, és mi nem szabadultunk meg!“ (Jer. 8 : 20.) Judea tájékai fehérek voltak az aratásra (Ján. 4:35).' Fel­emelte szemét a hullámzó fehér mezőre az Ígéret földjének népe- Aratásra indította ‘ sarlóját (Jel. 14:15.) vidám dallal, szomorú énekkel vagy néma aggodalommal. A rendek hullottak. A kévék gyűltek. A csomók szaporodtak. A kalászszedők gyűjtögettek. A mező termését elhordották. A tiszta búzát a csűrbe vitték és a szérűn kicsépelték. A konkolyt, és polyvát pedig meg megéget­ték. (Mt. 13:30 Lk. 3: 17). „Elmúlt az aratás.“ A fügefa ágának zsendülése és levelei hajtása óta, a nyár ele­jétől fogva (Mt. 24: 32.) háromszor telt meg és fogyott el a keleti éjszakák ezüst lámpása és harmincz annyiszor hüsült meg a nap és múltak el az árhyékok (Én. én. 2:17). Aratás, fügeérés, szőlő- szedés sorba mind eljöttek. Üres a határ. Hüsülnek a nappalok. A megszedett szőlők s a mirtusligetek közt bánatos szellő lengedez. A bethlehemi mezőn korábban nyugovóra hajtja nyáját a pásztor- fi.u. A gólya, gerle, fecske és daru érzi rendelt idejét (Jer. 8:7). „Elvégződött a nyár. “ A vallási reform fejedelme, a kegyes Jósia király elesett Me- giddófíál. Asszíria után Egyiptom lett Judea ura. Judea királya Jojákim lön. Az istenes reform elpusztult. A nép bálványimá­dásba merült. Jeremiás prófétai igével int,*tanít és fenyeget- Is­tenhez hivja a választott népet. Hiába! Egyiptomot leveri s úrrá lesz fölötte és Juda fölött is Babiló­nia. Juda rabtársával, Egyiptommal szövetkezik és Babilon ellen támad. Jeremiás Egyiptom ellen prófétái. A Babilon mellett való maradásra int. Babilon szövetsége utján térjen vissza s ma­radjon meg a nép Isten szövetségében. A templom ajtónál menny­dörög a vallásilag és politikailag bűnös népre. Fügefarügyezéstől madárköltözésig annyiszor szólt Jeremiás szava, ahányszor kelt a nap s ahány kalászt érlelt az isteni nap s a judai határ. „Elmúlt az aratás, elvégződött a nyár.“ És mi!? És mi megmaradtunk Egvptom veszedelmes szövetségében, megmarad­tunk a bálványimádás fekete mocsarában, az istenellenes élet szö­vetségében. Fejünk fölött Babilon és az Ur Ítélete. Fejünk fö­lött mint hajszálon függő kard, morajló niennydörgés és villámmal terhes felhő. „És mi . . . nem szabadultunk meg!“ Nem szaba­dultunk meg sem pol'tikai, sem vallási tévedésünkből és bűnünk­ből. S nem szabadulunk meg azok büntetésétől sem. És a sza­badulás nélkül való nép csatát vesztett. Királya fogságba jutott. Igája nehezebb lett. Végül elbukott. Szent városa összeomlott. Ráborult a babiloni fogság börtönéjszakája! Azóta huszonöt század szállt el földünk s az emberélet fölött. Birodalmak és fejedelmi székek összeomlottak. Számos formát cserélt a polgári élet. Uj műveltség született és pusztult el igen sokszor. Eljött az aratásra, az üdvre megért világba a világmező Gaz­dájának egyetlen Fia. Lelkeket szült újjá. LTj személyes életet teremtett. Ezek által átalakította az egész világéletet. Tudomány, művészet, irodalom, társadalom, állami élet, az egész művelődés isteni jelleget és örök czélt nyert. Húsz száz év óta, valamennyi babiloni fogságból megszaba­dította az óvóit s tovább építette isteni országát. És ma? Van tenger tudomáryunk, gazdag irodalmunk, ragy művészetünk. Van alkotmányos államformánk. Világhódító közlekedésünk. Kifejlett gazdasági életünk. Életünknek megbecsülhetetlen ké­nyelme és orvossága. A mindenség óriási tartományaiban otthon vagyunk. Miénk az északi földsarok s szomszédjában járunk a délinek. Járunk a tenger alatt s repülünk a levegőben. A mű­veltség tengerei öntözik a világot. A keresztyénség hatalmas' hó­dításokat tett a régi s az uj világokban. És mi?! És mi.. ily óriás aratás, ily gazdag nyár titán is . még nem szabadultunk meg! Á világnépesség nagyobb fele igazi műveltség és krisztusi élet nélkül való. Mi szegény hazánkban pedig szegényebb volt ama nagy ara­tás is, éppen úgy, mint az idei. Kevésbbé szebbek és kevésbbé jobbak voltak a nyarak is, éppen mint az idei. Gazdasági, társadalmi és politikai bajok. Keresztyénség, ha­talmas alkotó erő nélkül, nehéz vívódásban, szegényes életben. Nagyrahivatott vallási és politikai nemzet — szabadulás nélkül! Jeremiás jajja, átka, Krisztus könyve, vasvesszője, költs életre! Isteni kéz, .Jézus Lelke szabadíts meg! Nagy Istenünk, erős hitünk, uj életünk, tégy szabaddá, tégy boldoggá!! Veress Jenő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom