Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-08-21 / 34. szám
4. oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” 34. szám. 1909 aug. 21. ^== ~ Amerikai Magyar Ref. Lapja MAGYAR AMERICAN REFORMED SENTINEL Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S. FELELŐS SZERKESZTŐ: HANKÓ M. GYULA, youngstowni ref. lelkész. TÁRS-SZERKESZTŐ : HARSÁNYI P. ISTVÁN, bridgeporti ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉGI ÉS KIADÓHIVATAL : Mahoning Ave., Magyar Ref. Church, Youngstown, 0. Minden kézirat, egyházi és egyleti értesítés és előfizetések, hirdetések és felszólalások a szerkesztőhöz küldendők. Czim: Rév. Julius M. Haukó P. O. Box 420, Youngstown, O. h .................M Válasz. Meg lévén győződve e lap Nagyt. Szerkesztőjének feltétlen igazságszeretetéről, Írom a következő sorokat- Tartozom ezzel az igazságnak s feljogosít erre, sőt kötelességemmé teszi ezt az, amit a Nagyt. Szerkesztő Ur e lap aug. 14-iki számában úgy ,,Értesitő“-m, mint személyemre vonatkozólag mond. Élő tanúsága az annak, hogy a tárgy és szeméi}’ kellő ismerete nélkül, a legnagyobb igazságszeretet mellett is, igaztalanokká lehetünk. Vallásos ismereteink egyedüli kutforrása a biblia, amely mellett vagy amellyel szemben semmi hittani, theologiai vagy bölcsészeti iratot vagy könyvet kutforrásul el nem ismerünk. Hogy azonban a Szentirás tanításának megismerésében a felekezetiesség igen rossz útmutató, azt világosan bizonyítják a különböző felekezetek egymásnak ellentmondó hittételei. Az Egyháznak alapvetője, alapitója az Isten, építője pedig a Krisztus (Szent Leikével az apostolok által), „Mert más fundamentumot senki nem vethet azon kivül, amely egyszer vettetett, mely a Jézus Krisztus“ (I. Korint. III. 11.): e fundamentumot pedig Isten készíttette, vetette (Lukács II- 30—34.) De nemcsak tárgyi, hanem alanyi tekintetben is Isten az alapitó, mert Péter azon vallástétele, amelyre épité Krisztus az O Anva- szentegyházát, Istentől származik (Máté XVI. 16—18.), mert „test és vér ezeket nem jelentette neked, hanem az én mennyei Atyám“- A keresztyén egyház egyedüli hitvallása Péter e vallástétele: „Te vagy a Krisztus, az élő Istennek fia“ — nem emberi, de isteni eredetű s csakis ennek alapján jöhet létre az egység- Hogy az egység meg volt a kér- Egyházban az apostoli korban, azt tudjuk; hogy „lesznek versengések“, ,,jőnek álnok munkások“, „támadnak olyanok, kik ellenkező dolgokat zsolnák“, „hamis doktorok (tanítók), kik béhoznak veszedelmes tévelygéseket“ és „sokan fogják követni azokat“ stb. stb- az előre megjelentetett, valamint az is, hogy az egység ismét létre jön,— de bizonyos, hogy. nem felekezeti alaponRészletekbe bocsátkozni e tárgyra vonatkozólag e czikk keretében nem lehet, tudom és sajnálom. Hogy a reformáczió nem volt teljes, de nagyon is a viszonyok és körülmények korlátozó befolyása alatt állott, azt igazolja a helvét, német és anglikán felekezetek közötti lényeges különbség. Hogy e felekezetek közül egy sem hajlandó a maga neve helyett a másikét fogadni el közös névül s hogy egy felekezeti név sem alkalmas arra, hogy olyanul szolgáljon, azt tudjuk, azért az egység csakis a „keresztyén“ név alatt jöhet létre — teljes vélekedési szabadság mellett az egyes vitatott pontokat illetőleg — az bizonyos. Amit én akarok, az nem uj, de meg volt már az apostolok korában s nem csak én akarom, de ezernyi ezeren úgy itt, mint mind az öt földrészen s nemcsak akarjuk, de cselekesszük is Isten segítségével. Mi azt valljuk, hogy a felekezetek tagjai között vannak sokan keresztyének, kik az egységet kívánják; de a felekezetieske- dés nem egyezik meg az Ur Jézus és az apostolok tanításával, az bizonyosA Sátánban én sem hiszek, de tudom, hogy meg van ő még ma is, nemcsak az apostolok idejében volt, sőt ma is csak olyan ember-ölő, mint akkor volt, — élő fa ő, mely sok gonosz gyümölcsöt terem még mindig s talán soha sem dolgozott lázasabban: mint ma, „nagy haraggal teljes, úgy, mint aki tudja, hogy ideje rövid.“ Istennek hála, sokszor és hűséggel „számot adtam“ már s kész vagyok adni még annak is, akinek azzal nem tartozom; különben pedig „mindenikünk maga ad számot ő magáról Istennek“ s jó, ha szemünk előtt tartjuk szüntelen, hogy csak „sáfárok“ vagyunk és hogy „imé a Biró az ajtó előtt áll“. „Egyéni hiúság“ s hozzá még kétszer is ! No, ez képtelen egy vád, amellyel nem illetett még senki, de annak ellenkezőjével már gyakran, azok, kik legjobban ismernek s hozzám legközelebb állanak. Az I. Korint. XIII- részét zárjuk szivünkbe, kössük homlokunkra, hogy érzelmeink, gondolataink s cselekedeteinknek az legyen kormányzója. Kovács János,------ kér- prédikátor. Válasz a válaszra. Az előbbi sorokra rövidesen csak annyit válaszolok Kovács kér. prédikátor urnák s mindazoknak, kik olvasták úgy az én czikkemet, mint az ő válaszát, hogy ismerem a tárgyat, melyről Írtam s ismerem Kovács urat is. A tárgy: a keresztyén egyházak egyesítése, elég fontos, hogy azzal foglalkozzunk. Ha pedig foglalkoztunk ezzel, ismernünk kell ennek történetét is és tudnunk kell, hogy az erre való törekvések, bele számítva a Kovács űrét is, hiábavalók voltak, mert nem számítottak a különböző fajok, nemzetiségek és egyének természetével. Azzal, hogy egy kér. felekezetbe se tartozzunk, hanem alkossunk egy újat s várjuk, hogy a többiek hozzánk csatlakozzanak: éppen nem segítettünk a szétdaraboltságon. íme a fának levelei között nincs két egybevágó levél, de azért mind egy fának levelei és közös törzsből táplálkoznak; ime Istennek különböző teremtményei, de azért mind Isten által táp- láltatnakEgv a szükséges dolog: a szeretet- Ha szeretet él bennünk, bármilyen felekezetbe tartozzunk, össze köt a szeretet, melyet Isten oltott belénk. Lehetünk római katholikusok, reformátusok, sőt „keresztyének“ is. de ha szeretet él bennünk, egyek vagyunk. A vallásos meggyőződés a lelkiismeret gondja; hogyan kény- szerithetünk valakit, hogy velünk egy meggyőződést valljon, ha ő nem akar ? Vagy mindegy, csak egy legyen a nevünk? Hiszen talán nem az a fő dolog, hogy mi a mi nevünk, hanem az, hogy van-e szeretet bennünk? A szeretet pedig nem felekezeties- kedik. Kovács ur tanít, hogy egységre van szükség s az ő „keresz- tyénsége ismét egy uj tábort akar létre hozni a magyar reformátusok között- Elébb legyen egység mi közöttünk, ha már ilyen külső egységre szükség van — s azután igyekezzünk arra, hogy meghódítsuk az egész világot. Mindezeket jól megértve és feltételezve Kovács ur képzettségét, továbbá tudva azt, hogy ő már több felekezetben megfordult: mertem említeni az egyéni hiúságot, amiért, ha sértettem vele, bocsánatot kérek; de akkor másutt s talán rosszabb helyen kell keresnem Kovács ur „keresztyénysége“ magyarázatát. Egyebekben szeretet és békesség velünk ! Hankó M. Gyula, ref. lelkész. I
