Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-08-21 / 34. szám

84. szám 1909. aug. 21. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ 5. oldal. Tudakozzátok az írásokat. 'Vasárnap, aug. 22. ,,És monda az Ur nékem: Elég néked az én kegyelmem“ (Pál II- levele a Korinthus-beliekhez, XII. r., 9. vers). Pál apostolt terhes betegségében és ellen­ségei üldözése között egyedül az a hit tar­totta meg, hogy -ha ő gyenge is, vele van az Isten kegyelme s ez elég arra, hogy az Ur Jézus követésében az O evangéliumának terjesztésében megse­gítse és diadalra ve­zesse. És az ő hite öt meg is erősítette, meg is tartotta. Hát mi, kiknek szintén kell szenved­nünk és kíizdenünk, miben vagy' kiben bí­zunk? Van olj'an, aki a maga erejében bízik s azt hiszi, hogy nincs szüksége sem az emberekre, sem az Istenre; van olyan, aki eredménytelen küzdel­mei között elveszíti hitét s nem bízik sem magában, sem az Isten kegyelmében: de ezek mind elveszendők, elébb-utóbb a kétség- beesés martalékai lesznek. Mi azért, ha gyengék vagyunk is, ne feledjük el soha, hogy' elég nekünk az Isten kegyelme; kérjük Isten kegyelmét, hogy törölje el gyengeségünket és erősítsen meg Szent Leikével. Hétfő, aug. 23. „Annakokáért levetvén minden gonoszságot, minden álnokságot, képmutatásokat, irigységeket és minden rá­galmazásokat: mint most született gyermekek, az Isten beszédé­nek ama tiszta tejét kívánjátok, hogy ennek általa nevekedjetek (Péter I. levele, II. rész, 1. és 2. versei). Nincsen egészségesebb és táplálóbb eledele a kicsiny' gyer­mekeknek, mint az ő anyjának teje; nincsen táplálóbb és üdvös- ségesebb eledele a mi lelkűnknek, mint Isten beszéde, mely'et szólott az O szent Fia, az Ür Jézus által. A kis gyermektől né­mely anya elvonja az ő tejét s mesterséges eledellel táplálja szi­vének magzatát; az Isten ingyen adja és soha el nem vonja tő­lünk lelkűnknek igaz táplálékát. Hogyan van az, hogy ez az egy'edül tápláló eledel, az O beszéde, mely egyedül élteti, neveli s tartja meg lelkünk egészségét, gyakorta nem kell az embernek; hogyan van, hogy inkább kell sokszor a mesterséges eledel, mely miatt lelkűnkben kárt vallunk ? A gonoszság, álnokság, képmu­tatás, irigység és minden rágalmazás értéktelen, sőt veszedelmes eledeleivel miért akarjuk táplálni lelkünket? Kedd, aug. 24. ,,Az ő gyümölcsöseikről ismeritek meg őket“ (Máté ev. VII. r., 16. vers). Sokszor tapasztaltuk azt, hogy' a virág is más szinü és más illatú, sőt különböző termésű, ha különféle anyagokkal terméke­nyítjük földét; tapasztaljuk pedig mindennapon, hogy a nevelés különböző módjai szerint különböző jellemek alakulnak ki az emberek között. Amint a virág színét, illatát és termését, úgy az ember jellemét is a táplálék minősége határozza meg. Az em­ber jelleme pedig az ő cselekedeteiben nyilvánul, tehát a csele­kedetek az ő életének gyümölcsei. Ennélfogva az emberre nézve is igaz, hogy milyen táplálékkal tápláltatik, azaz milyen módon neveltetik, olyan lesz ő életének gyümölcse, azaz olyanok lesznek cselekedetei, olyan lesz jelleme. Tápláljuk magunkat és gyermekeinket Isten beszédével, hogy nemes lelkű, becsületes és igaz emberek legyünk s azok legyenek gyermekeink is; mutassuk meg cselekedeteinkkel, hogy Isten gyermekei vagyunk, kik Isten beszédével táplálkozván, jó gyümölcsöket termünk­Szerda, aug. 25. „Valaki magát felmagasztalja, megalázta- tik és aki magát megalázza, felmagasztaltatik“ (Máté ev. XXIII. rész: 12, vers). Közönséges tapasztalása életünknek, hogy a büszke és gő­gös embert senki sem szereti, a szelíd és alázatos szivttnek pe­dig sok tisztelője van. Miért lennénk hát büszkék és gőgösek? Ha pedig ezeket elfeledvén, büszkék és gőgösek vagyunk, nem jut-e eszünkbe, hogy nincs, mire büszkék lehetnénk? Büsz­kék vagyunk, mert másoknál okosabbak, gazdagabbak, szebbek és egészségesebbek vagyunk? Ugyan kiadta ezeket nekünk? S a ki adta, az Isten, nem veheti-e vissza azokat? Bizony vissza is veszi sokszor, hog}' büszke gőgöségünkben megalázzon és alá­zatra serkentsen. Jézus mondja: Tanuljátok meg, hogjT én szelíd és alázatos szivü vagyok. Őt kövessük, legyünk hát alázatosak, elismer­vén, hogy Isten kegyelme által vagyunk, akik vagyunk. Csütörtök, aug- 26. „Akkor felelvén J ézus, mondá: Óh asz- szony, nagy a te hited; legyen a te kívánságod szerint“ (Máté ev. XV. rész, 28. vers). A kanaánita asszony buzgó kérésére az ő leányát Jézus, kit az asszonynak nag3' hite megindított, meggyógyította. A hit nagy dolgokra volt képes régen s nagy dolgokra képe­sít még ma is. Olvassuk el Pál apostolnak a Zsidókhoz irt le­vele XI. részét, hol az erős hitnek sok példája van felsorolva. És tanuljuk meg azokból, hogy nekünk is erőt ad a hit és meg­oltalmaz minket is minden mi nyomorúságainkban. Péntek, aug. 27 ’ „Egynek ada öt talentumot, másnak ket­tőt, harmadiknak pedig egyet“ (Máté ev. XXV. rész, 15. vers). Minden embernek ad az Isten valami ajándékot, egyiknek többet, a másiknak kevesebbet: minden embernek kötelessége, hogy Isten ajándékait a maga és mások javára felhasználja. Azt látjuk pedig, hogy sokszor az, akinek kevesebbet adott az Isten, jobban felhasználja azt a maga és mások javára, mint az, ki Is­tentől jobban megáldatott. Nem az a kérdés tehát, hogy mivel ajándékozott meg Isten, ésszel, gazdagsággal vagy hatalommal, hanem az, hogy Isten ajándékát hogyan használjuk a magunk és mások javára. Aki vissza él Isten ajándékaival, azaz azokat nem jóra használja, az magának keres és talál veszedelmet; aki Isten ajándékait jóra, a maga és embertársai javára használja, boldog lesz azok által és másokat is a boldogság útjára ve­zérel. Szombat, aug. 28. „Atyám, ha akarod, távoztasd el tőlem e pohárt; mindazáltal nem az én akaratom, hanem a te akaratod legyen“ (Lukács ev. XXII. rész, 42- vers). Az Ur Jézus példát adott arra is, hogy az élet szenvedései között miképpen viselkedjünk: Ó a reá váró kínos halál ellen imádságban keres vigasztalást s a menn}'ei Atya akaratán való megnyugvásban talál erőt a szenvedések elhordozására. Mi sem kerülhetjük ki az élet szenvedéseit és mi sem futha­tunk el a halál elől. Ha tehát azt akarjuk, hogj' a szenvedések és halál meg ne emésszenek, Istenhez forduljunk vigasztalásén és az O szent akaratán való megnyugvással erősítsük meg ma­gunkat. Minden Isten akaratából történik, nem lehet azért semmi a mi üdvösségünk ellen: ez a hit tartson meg és vezessen éle­tünkben. Youngstown, O. Haukó M. Gyula. ref. lelkész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom