Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-06-26 / 26. szám
26. szám 1909. junius 26. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ 5. oldal. Tudakozzátok az írásokat. Vasárnap, junius 27. „Öltözzetek fel az Ur Jézus Krisztust“ (Pál levele a rómaiakhoz, XIII. rész, 14. vers.) Ha az ember leveti bemocskolt ruháit és újat vesz magára, jobban érzi magát, sőt önérzete is megnagyobbodik; ha pedig újra fel kell vennie a he mocskolt ruhákat, mintegy kisebbnek érzi magát és szégyenkezik miatta. Ha lelkünk szeny- nyétől, a bűntől Isten bűnbocsátó kegyelme által megszabadultunk és tisztának érezzük magunkat; ha pedig a bűn ismét elejtett, szomorúak vagyunk és magunk előtt is szégyeljük magunkat. ♦ Azt jelentik a mai leczke szavai, hogy ha igazán akarunk örülni az életnek, ha boldogságot kívánunk magunknak, vétkezzük le a bűnt, vagyis tisztítsuk meg magunkat a bűntől és az Ur Jézus Krisztus evangéliuma által erősítsük meg magunkat az igaz életre. Miért nem cselekszünk hát eképen? Hétfő, junius 28. „Adj számot a te sáfárságodról“ (Lukács ev. XVI. rész, 2. vers.) Amint a szolgát az ő ura megszámodoltatja s számon kéri tőle a reá bízottakat, úgy kell nekünk is Isten előtt egyszer megjelenünk és számot adnunk a mi földi életünk sáfárkodásairól. Ne bízzuk el magunkat, hogy van feltámadás; mert a feltámadás után az Ítélet következik. Isten az ő lelkét adta nekünk s bizta reánk, hogy annak tisztaságát az élet kisértései között megőrizzük, hogy ékesítsük életünket a szeretet jó cselekedetei által, hogy igy földi pályafutásunk legyen boldog és megelégedett. Mit cselekszünk mi, törődünk-e lelkűnkkel, törődünk-e életünkkel s gondolunk-e arra, hogy előbb vagy utóbb számot kell adnunk sáfárkodásainkról Isten előtt ? Ha eddig ezekről el- feledkeztiiuk, jusson eszünkbe most, hogy mindennap elszólithnt Isten az ítéletre: őrizzük meg hát lelkünk tisztaságát. Kedd, junius 29. „Boldog ember az, aki féli az Urat és aki az Ó utaiban jár“ (Zsoltárok CXYVIII. sz., 1. vers.) Értem, sőt gyakorta érzem is e boldogságot, amikor tudom, hogy az Ö utaiban járok, amikor érzem, hogy Öt szeretem szivemnek igaz érzéseivel. De nem mindig járok az Ö utaiban, nem mindig követem az Ö parancsolatait; sokszor jobban szeretem magamat és a világot, mint Öt, mert a bűnnek engedelmeskedve, megcsalom magamat. Meg kell értenem, hogy Isten szeret engemet, szeret még akkor is, mikor én elfordultam Tőle; meg kell értenem, hogy Isten az én javamat, boldogságomat akarja és bátor vagyok, ha Tőle elfordulva, az Ö kegyelmét el nem fogadva, a bűnnek szolgálatára adom magamat. S ha szemeim igy megnyíltak, Hozzá kell mennem, az Ö utaiban kell járnom, hogy érezzem a boldogságot, melyet Ö ad az Ö gyermekeinek. Szerda, junius 30. „Az igazaknak útja hasonló a fénylő világossághoz“ (Példabeszédek IV. rész, 18. vers.) Akik bűnben élnek, mintha setétségben lennének, kik nem tudják, hogy jobb a világosság a setétségnek; az igazak világosságban járnak és jól látják, hogy utjok az Istenhez vezet. Mi is sötétségben élünk, mert mi is a bűnnek utján járunk, Pedig mi is jártunk világosságban és tudjuk, hogy jobb ez, mint a sötétség. Miért hagytuk el a világosság útját, miért lettünk Istennek hálátlan gyermekei, miért szennyeztük be ismét magunkat a bűnnel ? Tudnunk kall, mert erre tanítottak szülőink és tanítóink, erre tanít szent könyvünk, hogy az igazaknak útja hasonló a fénylő világossághoz és hogy az igazak igazán boldogok. Miért nem hagyjuk el a sötétséget, a bűnt., miért nem járunk világosságban, Istennek utain? Csütörtök, julius 1. „Parancsol az Ur néked áldást a te csűreidben és mindenekben, valamikre bocsátandod a te kezeidet“ (5 Mózes XXVIII. rész, 8. vers.) A jó atya szeretettel neveli az ő gyermekeit s azoknak mindeneket javokra teszen, A legjobb Atya, az Isten, kibeszélhe- tetlen szeretettel vezérli a mi életünket és áldja meg minden munkánkat. Istennek áldásai bőségesek a testre nézve. Isten adja testünk egészségét, a munkára való képességet, munkánknak bőséges áldásait. Isten ad kenyeret, ruházatot és mindent, mi az életben ér valamit; Isten adja életünk minden örömét, a boldog családi életet és az élet minden élvezeteit, v Istennek áldásai bőségesek lelkünkre nézve is. Isten küldötte a prófétákat s bocsátotta el szent fiát is a testben, hogy tápláljanak és megáldjanak az Ő áldásaival lelkűnkben is. Isten ad biinbocsánatot, Isten táplál az örökélet reményével és Isten áld meg egykor az idvességgel. Elfeledkezhetünk-e hát Istenről, a mi Atyánkról ? ! Péntek, julius 2. „Jobb a szomorúság a nevetésnél, mert az orczának szomorúsága által jobbá leszen az embernek lelke“ (Prédikátor VII. rész, 3. vers.) Ha mindig csak edeset ennénk, nem is tudnók azt értékelni, mert nem ismernők a keserűt is. Ha egész életünk osak örömökkel volna telve, nem tudnók örömeinket élvezni, mert nem ismernők a fájdalmat. Azért jó, hogy szenvednünk is kell, mert igy boldog napjainkban nem bízzuk el magunkat, az örömöket is megbecsüljük. A szenvedés jobbá teszi az embert s ezért a szenvedés nem rossz. Ha pedig tudjuk, hogy az Isten akarata az, hogy szenvedjünk, szenvedéseink idejében nem zúgolódunk, sőt a szenvedések által Ö hozzá közelebb vitetünk. Ne essünk kétségbe, ha szenvednünk kell, sőt inkább használjuk fel a szenvedések idejét arra, amiről az örömök napjaiban gyakran elfeledkezünk, lelkünk táplálékának keresésére és megtalálására. Szombat, julius 3. „Jó vagy te, Uram és kegyelmes és sok irgalmasságu azokhoz, akik téged segítségül hívnak“ (Zsoltárok LXXXVI. zs. 5. vers.) Jó az Isten, mert nem büntet érdemünk szerint, hanem időt ad a megtérésre. Ha magunkat megvizsgáljuk, úgy találjuk, hogy nincs bennünk teljes jóság; úgy találjuk, hogy bűnökkel terheltük meg életünket, melyekért ha Isten büntetne igazságossága szerint, el kellene vesznünk. De Isten jó, kegyelmes és irgalmas, várja és akarja a mi megtérésünket s ha megtértünk, bünbocsánattal jutalmaz. Keressük Isten kegyelmét, hívjuk segítségül az Ö segedelmét, térjünk meg es az ő parancsolatait kövessük, hogy érezzük az Ö jóságát, melylyel gyermekeit megáldja. Életünk legyen készület Ő hozzá és az örök életre, melyet mégigért, meg is ad egykoron gyermekeinek. Youngstown, O. Hankó M. Oyula. ref. lelkész.
