Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-22 / 21. szám
4. oldal. 21. szám. 1909 május 21. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” 9 ===^ Amerikai Magyar Ref. Lapja MAGYAR AMERICAN REFORMED SENTINEL Published under the direction of the Board of Publication of tile Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S. FELELŐS SZERKESZTŐ: HANKÓ M. GYULA, youngstowni ref. lelkész. TÁRS-SZERKESZTŐ : HARSÁN VI P. ISTVÁN, bridgeporti ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Mahoning Ave., Magyar Ref. Church, Youngstown, O. Minden kézirat, egyházi és egyleti értefcités és előfizetések, hirdetések és felszólalások a szerkesztőhöz küldendők. Czim: Rév. Julius M. Hankó P. O. Box 420, Youngstown, O. EDITORS: Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. STEH. P. HARSAMÉI. PUBLICATION OFFICE: Mahoning Ave. Magyar Ref. Church Youngstown, 0. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: $3 (15 K.) Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year $9. Half year $1.50.- ■■■ lg Magyar iskolák Amerikában.------. ' L. . Közeledik az idő, a mikor a public school-okat bezárják s a növendékeket szeptemberig elbocsátják. A növendékek között immár nag3’ számmal vannak a magyar szülőknek gyermekei is, kik nagy részben sem irni, sem olvasni, sőt még beszélni sem i- gen tudnak magyarul, mert a public school-okban ezeket nem tanulják s a leggyakrabban sem a szülők, sem az egyházak nem törődnek ezekkel a kérdésekkelMi nem harczolunk Amerika ellen, nem kifogásoljuk a pub' lie school-okat sem, de mert magyarságunkat nem tagadhatjuk meg, ezeket a kérdéseket szivünkre vesszük s igyekezünk úgy megoldani, a mint azt a viszonyok és tehetségünk megengedik. Mindennapi és rendes, az állam által elismerhető iskolákat mi nem állíthatunk fel, mert ezt szegénységünk sem engedi, másfelől ez a mai viszonyok között nem is volna tanácsos. De üzért nem szabad lemondanunk arról, hogy gyermekeink magyar nyelvű oktatásban is részesüljenek, mert ha erről lemondottunk, magunk kergetjük a magyart nemzetisége öngyilkosságába. Pedig ugy-e, ha kívánjuk, hogy velünk együtt a mi gyermekeink is jó amerikaiak legyenek, nem kívánjuk azt, hogy magyar voltukról valaha elfelejtkezzenek és idő nap előtt beolvadjanak? A jó amerikai lehet egyszersmind jó magyar is s mert nyelvében él a nemzet, ahhoz, hogy gyermekeink jó magyarok is maradjanak, föltétlenül szükséges, hogy azoknak magyar nyelvű oktatásáról gondoskodjunk. A mag3’ar gyermekek magyar nyelvű ojctátásáról, tehetségünk és a viszonyok hatása alatt, csak a nyári iskolai szünidőben gondoskodhatunk kellően. Össze kell hát gyűjtenünk nemsokára a mi gyermekeinket, hogy irántuk és magyarság iránt való kötelességeinket teljesíthessük; szünidei iskolákat kell minden mag>’arTakta helyen telállitanviuk és a hét. hógap.ot, melyen alkalmunk van, ug\T fel kell használnunk, hogy munkánknak jó eredménye legyen. Minthogy pedig nem mindenki alkalmas arra, hogy egy Ü3'en iskolát vezessen, nem szabad sajnálnunk az áldozatokat, alkalmas embereket kell az iskolába tanítókul alkalmaznunk. A hol van mag\7ar eg3rház, ott a pap veg3re a kezébe a tar nitást; a hol tanító van, az vezesse az iskolát; a hol pedig se pap, se tanító nincs, oda a magyarok valahogyan egy magasabb iskolai tanulót hívjanak, vagy, eg 3' tanult embert fogadjanak- S ha mindezek nem lehetségesek, vegye kezébe a dolgot a mindenütt található eg3rlet s valamelyik arra való tagja vegye fel a mag3rar gyermekek tanítását a kézikön3'vek alapján. Két hónap alatt nagyon szép eredményeket lehet elérni; el lehet érni mindenesetre azt, hogy a kis gyermekek magyarul írni és olvasni megtanulnak, a nag3'obbak -pedig egy kis magyar földrajzot és történelmet is fognak tudni. A hol jobb viszon37ok vapnak s a növendékeket több osztásban több tanító oktathatja, ott épén azt az eredményt, gyakran még jobbat lehet elérni, mint a melyet az otthoni iskolákban elérnek. Csak eg37 kis lelkesedés, egy kis áldozatkészség kell s czélunkat biztosan elérjük. Sajnos, pedig, hogy ez a lelkesedés g\7akran épen a vehetőkből hiányzik: sajnos, hogy ezekkel a kérdésekkel gyakran maguk a szülök törődnek a legkevesebbet- Pedig azt hiszem, hog3' a mi gyermekeinknek magyar nyelvű oktatása van olyan fontos, mint egyházak szervezése. Mert ha csak azt tekintjük is, hogy a hány nyelvet tudunk, annyi ernber ^vagyunk; ha azt nézzük is, hogy előbb-utóbb a magyar szülő sem beszélni, sem levélben érintkezni nem tud az ő g37ermekével: megértjük, hog3r milyen fontos a magyar iskola. Ezek mellett arról sem szabad elfeledkeznünk^ hogy könnyen eljöhet az idő, a mikor itt úgy megromlanak a kereseti viszonyok, otthon pedig ug3' megjavulnak, hogy mindenki, a ki csak teheti, haza meg>r családostól eg3’ütt. Hogy viszi haza a magyar ember az o gyermekeit, ha azok már nem tudnak magyarul; hogyan - boldogul otthon a magyar gyermek, ha irni és olvasni sem tud magyarul? Vagy haza megy a magyar ember és itt hagyja az idegenben az ő gyermekeit? Mindezeket most meg kell gondolnunk s tennünk kell valamit, hogy magyarságunkat, ha itt kell maradnunk Amerikában, megőrizzük gyermekeinkben is. Ha ezzel mosfinem törődünk, a következő nemzedéknek már hiába prédikálnánk és Írnánk magyarul, azok azt nem értenék, mert mi nem teljesítettük kötelességeinket irántuk és magyarságunk iránt- Azzal mutassuk meg hát a mi sokat emlegetett hazafiságunkat, hogy gyermekeinket a magyar haza szeretetére, a mi szülőföldünk ismeretére, mindenek felett pedig a magyar nyelvre, Írásra és olvasásra tanítsuk meg- , Ha pedig ismét eljön az ősz s a public school-ok ajtai újra megnyílnak, a szombati iskolákban erősítsük gyermekeinket a- zokban, melyeket a szünidei iskolában tanultak- így jót teszünk magunkkal, jót gyermekeinkkel, egyházunkkal és jót teszünk magyarságunkért is. A mint e kötelességeinket hiven teljesitjük, úgy áldjon meg minket a magyarok istene. Youngstown, O. II mi kő M. Gyula ref. lelkész.
