Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-15 / 20. szám
4. oldal 20. szám. 1909 május 15. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja” gr ^ ^ -^=»i Amerikai Magyar Ref. Lapja MAGYAR AMERICAN REFORMED SENTINEL Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S. FELELŐS SZERKESZTŐ : HANKÓ M. GYULA, youngstowni ref. lelkész. TÁRS-SZERKESZTŐ : HARSÁNYI P. ISTVÁN, bridgeporti ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Mahoning Ave., Magyar Ref. Church, Youngstown, O. Minden kézirat, egyházi és egyleti értesités és előfizetések, hirdetések és felszólalások a szerkesztőhöz küldendők. Czim: Rév. Julius M. Hankó P. O. Box 420, Youngstown, O. EDITORS: Rev. JULIUS M HANKO. Rev. STEH. P. HARSANYI. PUBLICATION OFFICE: Mahoning Ave. Magyar Ref. Church Youngstown, 0. Előfizetési árak: Egy éviv $2; Magyarországba: $3 (15 K.) Subscription rates: One year f2; Half year: $1. Foreign countries: One year $3. Half year $1.50.---- It* Felekezeti türelmetlenség. A keresztyén vallás, bármély felekezetire csoportosuljanak követői, a szeretet vallása kell hogy legyen, mert Jézus maga monda: „Arról ismernek meg, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretitek“ (János ev. XIII, 35.). Azért, ha valaki keresztyénnek, a Krisztus követőjének nevezi magát, keresztyéni voltát csak az önzetlen szeretettel bizonyíthatja be. Mégis mit látunk? Épen azok harczolnak ma a legerősebben a szeretet ellen s igy a Krisztus ellen is, a kik büszkélkedve emlegetik, hogy csak ők az igazi keresztények; épen a római kath. papok, az „egyedül üdvözítő“ keresztény egyház felszentelt papjai, vétenek a legtöbbet a szeretet parancsolata ellen. Ha azt mondaná valaki, hogy ez nem igaz, bizony hazudik az vagy tudva, vagy tudatlanul; mert a mindennapi tapasztalat azt igazolja, hogy senki sem annyira türelmetlen és szeretetlen embertársaival szemben, mint épen a római kath- papok. Nem akarok neveket említeni, hiszen egynéhány név eléggé ismert itt előttünk, csak a történtekre mutatok rá, melyek mind azt bizonyítják, hogy nem elég az, ha valaki keresztyénnek nevezi magát, még az sem, ha papnak nevezik őt; mert ha nincsen benne szeretet, csak olyan,, mint a zengő érez és pengő czimbalom: némely füleknek szépen szól, de magának nincs élete a Krisztusban. Az egyik „felszentelt“ pap, Istennek méltatlan szolgája, azt hirdeti a szeretet templomában, hogy elkárhozik az, aki csak szóba is áll egy reformátussal; ha tehát azt akarja, hogy Krisztusé legyen, nem szabad azzal az eretnekkel szóba sem állania- Ha pedig véletlenül megszeretett egyet azok közül, a neki tett hüség-esküt is szegje meg inkább, mintsem hogy magát beszeny- nyezze, boldogtalanná tegye; mert nem áldja meg az ő házassági szövetségüket az Urnák házában, nem oldozza fel őt az ő bűnei alól Istennek, a szeretetnek szolgája sohasem. A másik egyebet sem tesz vasárnaponként a templomban s hétköznapokon a magán érintkezésekben, mint hogy gyalázza és gúnyolja a „Kálvin Jancsik és Luther Marczik követőit.“ „Ha az édes Jézus leszállana a földre, bizony nem menne a Kálvin Jancsik templomába, hanem ide, a miénkbe, a hol az ő keresztje van, ahol az ő egyedül idvezitő anyaszentegyházának hü tagjai hallgatják a szent misét“... igy prédikált nemrég az egyik. A harmadik nem kereszteli meg a kis gyermeket, ha azt református keresztanya viszi a templomba, hanem kiveszi annak kezéből s a harangozóval tartatja a keresztvíz alá. A negyedik és századik mind gyülölséget és szeretetlensé- get hirdet más vallásu embertársa iránt, holott ő a szeretet vallásának felszentelt papja. A mi pedig a legjobban fáj nekünk, most az amerikai magyar római kath. papokról van szó. Itt vagyunk ebben az idegen országban, hol minket sokszor megcsufolnak azok, akik nem ismernek, a hol általában minket is a gymlölt idegenek közé sorol a tudatlanság; itt vagyunk, messze a mi szülőföldünktől, ahol még jobban egymásra vagyunk utalva, a hol kétszeresen jobban kellene szeretnünk és támogatnunk egymást: és itt harczolnak ellenünk, magyar testvéreik ellen, a szeretetlenség és hazugság, a gy’ülölség és roszakarat fegyvereivel azok, kik magyarok és keresztények. Igaz, vannak közöttünk olyanok is, kik nem igy cselekesz- nek; de a nagytöbbség, Isten tudja, miért, egyhuron pendiil: gyűlöl és szeretetlenséget hirdet ellenünk, a kik pedig türelmesek voltunk és türelmesek vagyunk velők szemben, a kik sohasem harczoltunk és harczolunk ellenök ilyen fegyverekkel. Mit cselekedjünk ilyen körülmények között? Mondanám, hogy ne törődjünk velők, hiszen „a kutya-ugatás úgysem hallatszik a menybe“; de ez nem javít a helyzeten. Mondanám, hogy római kath. vallásu testvéreink jobb belátására apelláljunk; de ez sem orvosság, mert azoknak nincs hatalmuk, hogy befogják a „felszentelt“ pap száját. Mondanám, hogy hasonlót hasonlóval fizessünk s mi is csak róluk beszéljünk, őket gyalázzuk; de ez nem volna méltó hozzánk, ha Krisztus tanítványai akarunk maradni. Mit mondjak hát? Bizony megáll az eszem, ha arra akarok hallgatni; hallgatok hát az én szivemre, a melybe maga Jézus csepegtette bele a szeretet és türelem érzéseit. Szivem pedig azt mondja: „Hallottátok, hogy megmondatott: szeressed felebarátodat és gyűlöljed ellenségedet. Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek és imádkozzatok azokért, a kik titeket háborgatnak és kergetnek“ (Máté ev. V : 43, 44. )• Ezeket mondja nekem és neked, mindnyájunknak az Ur Jézus, a mi Üdvözítőnk és ha azt akarjuk, hogy igazán keresztyének legyünk, Ót kell hallgatnunk, Őt kell követnünk, ha egyedül maradunk is ellenségeink között. Mi azért ne gyűlölködjünk, a gonoszért gonosszal ne fizessünk, hanem tűrjünk szeretettel, hogy ezzel mutassuk meg igazi keresztyén voltunkat- Ezzel gyűjtünk eleven szenet ellenségeink fejére, ezzel győzzük meg félrevezetett embertársainkat, hogy a mi részünkön az igazság. Higyjük pedig, hogy Isten gondot visel reánk és nem hag3r el a szerencsétlenségnek ellenünk intézett harczában. Mindezek mellett erősítsük hit által egyházainkat és szeretettel kapcsoljuk magunkhoz hitünk cselédeit, hogy, bárki támadjon is, virágozzék a mi magyarságunk és magyar ref. anya- szentegyházunk Isten országa terjesztéséreYoungstown, O. Hankó M. Gyula ref. lelkész.
