Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-15 / 20. szám

20. szám 1909. május 15.

„Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“

5. oldal.

Tudakozzátok az írásokat.

Vasárnap, május 15- „Tiszteljed a te atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj a löldön, melyet a te Urad Istened ad te- néked.“ (2. Mózes XXI 12.)

Isten után a mi szüléinknek köszönhetünk legtöbbet. Gondoljunk csak vissza arra, hogy a mikor tehetetlen gyermekek voltunk, édes a- nyánk vette fel a mi gondunkat, dajkált, táplált és ruházott; édes atyánk p;dig nehezen dolgozott, hogy semmiben hiányt ne szenvedjünk. Gondoljunk arra, hogyan tanitottak jó szüléink beszélni, járni és hogyan vigyáztak ránk, hogy a becsület útjára nevelhessenek.

És gondoljunk arra, hogy mi sokszor hálá+lanok voltunk irántok és az öröm könyei helyett a fájdalom könyeit idéztük szemükbe.

Sokan mi közülünk már elvesztették szüleiket és árván élnek a világban: Emlékezzenek meg ezek e napon az édes anyáról és jó atyáról.

Sokan elfeledkeztek az ő szüléikről és hálátlansággal fizettek azoknak az ő szeretetükért: Emlékezzenek meg ezek bűneikről és térjenek meg, hogy Isten kegyelme legyen rajtok.

Hétfő, május 17. „És hozzájok térvén, találá őket aludva-“ (Márk XIV. 37.)

Jézus, mig a reá váró szenvedések előtt az imádság által erősiti lelkét, tanítványai gondtalanul elaludtak. Felkeltvén őket, ezt mondá nekik azért a Jézus: Vigyázzatok és imádkozzatok.

Mi is sokszor elalszunk gondtalanul, a mikor ébren kellene lennünk, hogy magunkat a test erőtlenségében a kisértések ellen megvédelmezzük. A bűnre való vágyakozás, testünk vétkes indulatainak való engedelmeskedés elaltatja gyakran jobb érzéseinket és nem vigyázhatunk akkor magunkra. Ilyenkor, mintha álomba volnánk, nem tudjuk, mit cselekszünk és nem is látjuk, hogj' kárunkra cselekszünk; sőt azt hisszük, hogy a mit teszünk, az a jó.

Keljünk fel aluvásunkból, vigyázzunk és imádkozzunk, hogy a bűn kisértése erőt ne vegyen rajtunk.

Kedd, május x& .„Miképen az eső leszáll és megrészegíti a földet, úgy lészen az én beszédem.“ (Ésaiás LV. 10. 11.)

Isten minket nemcsak az Ő igéjével, hanem a természet által is tanít és vezet a mi utaihkban. Mi azonban nem igen hallgatunk sem az O igéjére, sem la természet szavának tanítására.

lmé, az eső megtermékenyíti a földet és táplálja a fákat, füveket és virágokat, hogy megújuljanak ezek az örömben. Imé igy táplálja Isten a mi lelkünket az O beszédével. Pedig a föld nem tud okoskodni, a növények nem tudnak kérni és nem látják mi szolgál javukra; az ember azonban okos teremtmény s jól látja az ő javát, mégsem használja fel Isten igéjét a maga javára.

Szerda, Május 19. „Szólj uram. mert hallja azt a te szolgád!“ (1. Sámuel III. 9.)

Isten, a mi Urunk szól mihozzánk az Ur Jézus evangéliumában : miért nem hallgatunk szavára: Isten, a mi Atyánk, a ki minket szeret, boldogságunkat akarja : miért nem hallgatunk beszédére ?

A szolga félelemmel hallgatja és követi ura parancsát ; nekünk nem kell félnünk a mi Urunktól, mert a mi Urunk a mi Atyánk, a ki minket, mint jó atya az ő gyermekeit, szeret s csak javunkat akarja, mikor szól hozzánk az O törvénj'ében.

Isten a mi Urunk, ezek mellett irgalmas és kegyelmes Atyja mindeneknek: miért nem megyünk O hozzá: kinél van élet, áldás és boldogság.

Csütörtök : május 20. „Valóban moss meg engemet az én álnokságimból; a te irgalmasságod szerint töröld el az én bűneimet.“ (Zsoltár LI- 4.)

Nem hallgatunk Isten beszédére, nem követjük az Ő törvé- nj'eit, mert a bűn rabjai vagyunk- De Isten kegyelme, ha komolyan kérjük azt, megmos minket álnokságainkból és irgalmassága szerint eltörli a mi bűneinket.

Kinek akarunk szolgálni ? Istennek, a mi szerető Atj'ánknak, vagy a bűnnek s ezzel a mi boldogtalanságunknak ? Két urnák nem lehet szolgálni egyszerre: nem szolgálunk Istennek, ha u- gj'anakkor rabjai vagyunk a bűnnek.

Értsük meg jól, hogy a magunk jól felfogott érdeke parancsolja, hogy megtérjünk és egyedül csak Istennek szolgáljunk.

Péntek, május, 21. „Az Istennek országa ti bennetek vagyon“ (Lukács XVII. 21.)

Más szavakkal azt teszi ez, hogy mi tőlünk függ, hogy Isten országának polgárai legyünk. Isten országában a békesség, szeretet és idvesség uralkodnak; tehát, ha békességre igyekszünk, ha szeretetben élünk, ha az igazi idvességre törekszünk a mi életünkben: akkor lépjünk be Isten országába s akkor terjesztjük annak határait az emberek között.

Miért nem jött el még Istennek országa, miért nem uralkodik az emberek között a békesség, a szeretet és idvesség? Azért, mert mi a magunk javával nem törődünk, mert bűnben élünk, mert nem megyünk Isten országa polgárai közé s bűneinkkel másokat is gátolunk az oda menetelben. Majd ha megtértünk és mindenek megtérnek, akkor jön el Istennek országa.

Kezdjük el a megtérés munkáját még ma !

Szombat, május 22. ,, Óh, ti én barátaim, könyörüljetek rajtam, mert az Istennek keze vere meg engemet.“ (Jób XIX. 21.)

Hova, kikhez folyamodhatnék az ember, ha szükséget lát, ha bajban van, mint az ő barátaihoz, a kik szeretetet mutatnak neki a jó napokban ?

Ám próbáld meg, te szenvedő, könyörögj barátaid előtt, ha csalódni akarsz. Igen bizony, ha csalódni akarsz, mert az élet azt mutatja, hogy csak addig vannak barátaink, mig nekünk is jól megy minden dolgunk, de ha besötétedik felettünk, egyedül maradunk.

Azaz nem egészen eg3redül, mert ha elhagynak is az emberek, kikben bízunk, maradt még egy barátunk, a kire ugyan nem sokat adtunk eddig, de a ki, ha hívjuk, eljön hozzánk és velünk marad, hogy éreztesse velünk baráti szeretetét. Az Ur Jézus ez a mi barátunk; azért ha napunk aláhanyatlott és egünk besötédett, hívjuk Őt, mondván, „Maradj velünk“ és Ő velünk marad, könyörül rajtunk és megmutatja az utat, mely boldogságra vezet, az Istenhez.

Youngstown, 0 Hankó M. Gyula

ref. lelkész.