Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-08 / 19. szám

19. szám. 1909. május 8. 9. oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ Egyesült Államok. Külföld. Pittsburg, Pa. Itt a napokban, ápr. 29-én és 30-án ment végbe annak a pörnek a tárgyalása, melyet még 3 évvel ezelőtt indított Róth Ignácz, egy jól ismert és köztiszteletben álló ma­gyar bankár, Kovács Kálmán mckeésporti izgága és mindenki­vel kötölőzködő plébános ellen azon az alapon, hogy Kovács becsületében megsértette Róth Ignáczot. A tárgyalás iránt nagy volt az érdeklődés, legfőképen természetesen a magyarság ré­széről. A grand jury Kovács Kálmánt bűnösnek találta a rágal­mazás vétségében és 250 dollár pénzbüntetésre s a költségek vi­selésére Ítélte őt. Ez bizony' egy kicsit borsos leczke volt Ko­vácsra nézire, de nem volt a nagy hallgatóság között egyetlen magyar ember sem, ki megélégülve nem sóhajtott volna fel a hozott ,Ítélet hallatára. Róth Ignáczot az összegyülekezett ma­gyarság lelkesen megéljenezte a tárgyalás, illetve az ítélet fel­olvasása után. A kis szamaritánus. A mult fitted Cole Bros; cirkusza Homeste.id-ra, l’a. érkezett és szokás szerint nagyszabású utcai kivonulást rendezett, mely alkalommal sok kiváncsi népet csalt ki az utcákra. A többi közölt egy fiatal tót asszony is, ott hagy­va három éves ki,s leánykáját, elment nézni a parádét. A gyermek leányban is felébredt a kíváncsiság, látva a uépsokaságot az ablakon át, menni valahova, nemsokat gondol­va, ment ő is a többséggel S ahol megálltak a többiek, meg­adott ő is a nép között és nem hiába, mert -látta ő is a díszes menetet. Hanem amint a parádé véget ért, a népsokaság elosz­lott, ki ki a maga dolga után látott. A kis leány ott maradt a forgalmas utcán védtelenül, kereste. az édesanyját, de sem öt sem a hazavezető utat nem találta, mig végre sírva megállóit a villanyos vágányok között az utca közepén. Noha sokan látták a gyermekei, de senki nem törődött a hitvány öltözékben levő siló gyermekkel. All éves Tomcsányi Lulu, a ini kedves bankárunk-1 nak, Tomcsányi Józsefnek leánya, észre vette a Vészéi , beii lévő' gyermeket, oda sietett, felkapta és a járdára vitte a közelgő vil­lanyos elől. Mikor már biztonságban voltfik, kérdé tőle angolul nevét, de az pem éltette, beszélt hozzá magyarul, de azt sem értette, úgy kérdezte tótul, kié vagy? arra azt monda: mámova (anyámé). No ha anyádé vagy, hát gyere velem elviszlek anyád­hoz. Azzal kisérte a bevándorlóit nép altál lakta városnegyedbe. A gyermek anyja amint ha/.a ment, nem találá otthonhagyott gyermekét, a legrosszabbat sejtve, az őrültséggel határos jajve­székeléssel szaladt keresni a gyermekét. A két leány gyermek meguarátkozva ment a Dickson utcán csendesen, s véletlenül épptn a gyermek anyjával szembe men­tek. Amint az anyja felismerte a gyermekét, az ölébe kapta és elsietett vele. Örömében megfeledkezve, azt sem kérdezte, ki a kísérője. Akis szamaritánus haza ment és elmondotta, hogyan mentette meg a kis Háncsát az élet veszélytől. Bevándorlás. Keefe J. Dániel, a Washingtoni bevándorlást hivatal uj főnöke, a napokban hozta nyilvánosngra azokat az adatokat, a melyek a jelenlegi kincstári év első 9 hónapjának bevándorlásra vonatkoznak. E szerint 1908 július I-ti>l 1ŐÓ9 március 31-ig 411.728 uj jövevény érkezett az Egyesült Államok­ba. Ezek közül 98.545 olasz, 40.971 orosz zsidó, 43.424 lengyel, 37.491 német, 25:952 angol, 20.952 magyar! 17.7UÖ skandináv, 15.655 ir, 16.414 tót, és 11.708 francia, a többi nemzetek be'án- dorlóinak száma mélyen leni jár a tízezer alatt. Két millió munkanélküli. Dacára a munkaviszonyok las­sú javulásának az Egyesült Államok két mijlió polgárának nincs munkája, Ezt az elszomorító kijelentést tette a minap Frank Morrison, az amerikai munkaszövetség titkára azon a tanácsko­záson, a melyen Gompers az American Federation of Labor el­nöke is résztvett. Ünneplő főváros. A holland főváros népe nagy lelkese­déssel vette tudomásul, hogy az., országot annyi sok csalódás után végre trónörökössel ajándékozta meg az ifjú ki­rálynő. Az örvendetes ese­ményt a régi hagyományos s/.okások szerint festői öl­tözetű heroldok adták tud­tál a népnek, akik egy csa­pit kürtös kíséretében be­járták a város utcáit. A forgalmasabb helyeken a \ ürtszó elhallgatott s a f ;- herold előrelépve messze hallható hangon kiáltotta: „Polgártársak! Nagy örömmel hózzuk köztudo­mású a hirt, hogy ő felsé­ge. Isten kegyelméből, her. cegnővel ajándékozta meg az országot. Hága város Vilma Holland királya". lakossága szintén teljes ré­szét kiveszi az egész hollandi nép nagy öröméből és hálás Isten iránt azon áldásért, a melyben a királyi ház s az ország részesült. Az örvendetes esemény még szorosabbra fűzi azokat a kötelé­keket, a mely iiollaudia népét az Orange.házzal egybeköti. Éljen soká a királynő! Éljen soká az Orangni hercegnő!“ A szultánt börtönbe hurcolták. Egyik konstantinápolyi távirat azt jelenti, hogy az ifjú törökök hehi,toltak a Yildiz ki­oszkba. letartóztatták a palota őrségét és Abdul Hamidot fog­lyul ejtették. A távirat szerint a szultánt a Bosporus partján fekvő Cheragban palotát,a zárták. Az ifjú törökök pártja Recliad herceget kiáltotta ki szultánná. A szultán letartóztatása óriási szenzációt keltett mindenfelé. A llármasszövetsóg nem akarja Törökország feldarabolá­sát. A török eseményekkel kapcsolatban egyes lapok oly irányú híreket közöltek, mintha a hármass/övetség Törökország felda­rabolásának eszméjével foglalkoznék. A Becsben megjelenő és a közös kultuszminisztériumhoz' közelálló „Fremdenblatt“ ma nyílt cikkben utasítja vissza i-zen gyanúsítást, légből ka­pottnak nyilvánít minden erre vonatkozó állítást és kijelenti, hogy a hármasszövotség a békét akarja és nem foglalkozik napkeleti álmokkal. Vilmos császár Wienben. Wienből jelentik, hogy Vilmos, német császárnak tervezett látogatása elő az érdekelt körök a legnagyobb örömmel néznek. A németek fess uralkodója, az örökké magáról beszéltető Vilmos, Korfuból visszatérve meglá­togatja Ferenc z Józse f e t s beavatott helyen a hármasszövetsége két tagjának találkozásához mély politikai jelentőségeket fűznek. Vilmos császárt a bécsiek a közelmúlt időkben tanúsított lovagias magatartásáért meleg ovációkban készülnek részesíteni. Háromszázezer dollár egy képért. A norfolki herceg kép gyűjteményének egyik legértékesebb darabját, Holbein évszáza­dokkal ezelőtt élt liirneves festőművész egyik legkitűnőbb fest­ményét, Krisztina dán királyné arcképét 330,000 dollárért vá­sárolta meg a Culnaghi & Co. képkereskedő cég. A képét egy amerikai mükincsgyüjtő megbízásából vásárolta meg, a kinek a nevét azonban titokban tartja a. Azt hiszik, hogy a Holbein- festmény Morgan Pierpont gyűjteményét fogja gazdagítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom