Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-17 / 16. szám
4. oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ 16. szám. 1909 április 17. g- ............. ............................- -■-===tB Amerikai Magyar Ref. Lapja MAGYAR AMERICAN REFORMED SENTINEL Published under the direction of the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. 8. Board of the Reformed Church, in the U. S. FELELŐS SZERKESZTŐ: HANKÓ M. GYULA, youngstowni ref. lelkész. TÁRS-SZERKESZTŐ : HARSÁN VI P. ISTVÁN, bridgeporti ref. lelkész. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Mahoning Ave., Magyar Ref. Church, Youngstown, O. Minden kézirat, egyházi és egyleti értesítés és előfizetések, hirdetések és felszólalások a szerkesztőhöz küldendők. Czim: Eev. Julius M. Hankó P. O. Box 420, Youngstown, O. EDITORS: Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. STEH. P. HARSANYI. PUBLICATION OFFICE: Mahoning Ave. Magyar Ref. Church Youngstown, O. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: $3 (15 K.) Subscription rates: One year $2;. Half year: $1. Foreign countries: One year $3. Half year $1.50. Bi ................ ....-____rS A nedvesek és szárazak harcza Youngstownban. E czim alatt az újszülött „Youngstowni Magyar Híradó“ valóságos kirohanást intéz a mértékletesség ellen, „népámitók- nak“, „népárulóknak“, „agylágyulásban szenvedőknek“, „hazug farizeusi szemforgatóknak“ nevezvén el az aszerint élő embereket. Eltekintve attól, hogj' minden nyelvérzék hiján, a nyelvtani szabályok legelemibb föltételeinek ismerete nélkül állítja csatasorba a mértékletesség ellen a Pokróc Ádám szótárának legválo- gatottabb kifejezéseit: lelkünk teljes fölháborodásával vettünk tudomást arról, hogy a katholikus egyház égisze alatt, egy fölként papnak vezetésével megindult hitvédelmi folj'óirat hadat üzen a mértékletességnek. Keztyüs kézzel nyúlunk a dologhoz, nehogy szeretetlenség- gel vádoltassunk. Azonban elhallgatni, a dolog felett napirendre térni nem szabad, mert bűnnek tartanók azt hazafiui szempontból is. A magyar nép zöme sohasem volt részeges, iszákos. Erkölcseiben nem ingatta meg a szeszes italok túlságos élvezete. Mértékletes, temperenc volt mindenha- Voltak kivételek s vannak ma is, hogj' rabjaivá szegődnek az alkoholnak. De ez nem általános vonása a magyarnak. Csak itt Amerikában, a hol bővebb a kereseti forrás, kezd elfajulni a magyar vér. Itt isznak nyakló nélkül, nem ismervén a hatást, meddig lehet és meddig szabad. E lapok sohasem hirdették azt, hogy ne élvezze a szeszes italt az, a kinek arra szüksége van, de mindenha mértékletességre, józanságra tanitotta felebarátait. A gj'ermek kezéből kivesszük, eltávolitjuk a bajt és szerencsétlenséget okozható kést és gyújtót, mert ezen eszközökkel észszerűen bánni nem tud. Az iszákosnak, a részegeskedőnek a kezéből is ki kell venni a kancsót, a mely az ő számára csak mérget és veszedelmet tartalmaz. Meg kell szüntetnünk a baj, a szerencsétlenségnek végokát. Ez az igazi temperenc felfogás. Nem pedig az, hogy ellene kiizdjünk, ivásra, iszákosságra, részegeskedésre buzditsuk feleinket. A magyar népnek egyáltalában nincs szüksége arra, hogy a vasárnapokat — melyek nyugalomra rendelvék — dőzsöléssel töltse, hogy a „nedves helyeket“ felkeresvén, magát le- igva. A nyaklónélküli ivás, dorbézolás nem mulatság, hanem erkölcstelenség. A mulatságnak, a szórakozásnak ezerféle módja van, a mely iiditőleg hat a testre-lélekre egyaránt., A szeszes italnak mértéktelen élvezete, a dorbézolás, a dőzsölés sorvasztja a testet s megöli a lelket.; a bűnnek szülőanyja, forrása minden rossznak és gonosznak. A kórházak, a tébolydák és a börtönök igazolják eztHány ezer család romlását, pusztulását okozta a szeszes ital mértéktelen élvezete? Hány százezer ember erkölcsi züllését, bukását idézte elő az iszákosság, a részegeskedés? Erre feleljenek meg a temperenc-ellenesek, s első sorban a Youngstowni Magyar Hiradó, lelkipásztorával az élén? Mert, jól ismervén feleink, testvéreink gyengéjét, hibáját, azt hirdetni, hogy a „gyárak rettenetes, gázos levegőjében küz- ködő munkásnak szüksége van a szeszes italra“ és a temperenc mozgalommal szemben kitanitani, kioktatni a „gyárak rettenetes gázos levegőjében küzködő munkást“, hogj' hogj' és miként lehet szombaton a nedves helyeket fölkeresni, kárpótolván a heti hiányt, alaposan berúgni, a sárga földig lerészegedni, bocsánat akijelentésemért, — ez nem méltó egy hitvédelmi laphoz, még kevésbé a szeretet vallás fölkent szolgájához. Ugyancsak nem méltó egy hitvédelmi lap szelleméhez, irányához, magasztos feladatához az a minden kétségen kívül alacsony színvonalon álló „business“, hogy hasábjain helyt ad a „Kérjük és igyunk“-féle hirdetéseknek- Nem méltó a „business“ egjr erkölcsnemesitő laphoz egymagában véve azért sem, mert — amint tudva van — a lap befolyó jövedelméből óhajtják fölépíteni a kath. templomot. Vágj7 a „Youngstowni Magyar Híradó“ szerint is „A czél szentesíti az eszközt“? Nincs áldás az olyan filléreken, a melyeket ilyen uton-módon szerzünk. Az újszülött „Youngstowni Magyar Hiradó“ nem fogja megakadályozni a mértékletesek törekvését még akkor sem, ha express gyorsasággal fejlődik napilappá,.és külön kiadásokban fog kirohanásokat intézni a temperenc-mozgalom ellen, sőt még akkor sem, ha a három cicerós „Kérjük és igyunk“ hirdetéseit hetvenkét ciceróssal szedeti és a lap margóját is az „Igyunk“-ra fogja felhasználni. Egyebet nem fog elérni, mint azt a kétes dicsőséget, hogy a „Kérjük és igyunk“ díszes társasága hivatalos lappá fogja választani. S ez a körülmény bizonyára nem lesz a magyarság előnyére, javára, amely itt a messze idegenben úgyis csak nagy küzdelemmel, fáradságos munkával tud lépést tartani a müveit nemzetekkel. Még csak annyit, hogy a „Youngstowni Magyar Hiradó“ e programmot jelentő cikke nemcsak minket magyarokat döbbentett meg, hanem érthető visszatetszést szült az itthelyt székelő angol papság körében is. y.