Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-10 / 15. szám
10. oldal. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja“ 1<*. szám 1909.április 10. 1 t---^ 1 ■■■"■ i Hírek a nagyvilágból.^^ *=--------------------------------t r---v s— —í< cTVÍagyarország. Szerb katonák tüzelése magyar csendőrökre. A torontáli Dunaparton Sándoregyháza és Homolic községeknél cirkáló csend- őrjáratra a minap délután a szerb partról Grocska község tájékán szerb katonák átlőttek. A szerbek harminc lövést tettek a csendőrökre, a kik a lövéseket nem viszonozták. A csendőrök jelentést tettek az ügyről. Sebesülés nem történt. A temeskubini csendőrségtől távirat érkezett az aradi katonai parancsnoksághoz, hogy minap reggel a Dunaparton cirkáló Moser Pál csendőrre a hatos számú őrháznál a túlsó szerb partról húszszor rálőttek. A golyók mellette röpültek el, de nem sebesitetták meg. Temeskubinnál már gyakran megesett, hogy a szerb partról átlőttek a Dunán. Szerbellenes tüntetés Zágrábban. Egy tartalékos csapat szállítása alkalmával tegnap késő este nagy szerbellenes tüntetés volt. A lakosság minden rétegéből óriás tömeg követte a pályaudvar felé menetelő csapatot és az egész utón ily kiáltásokat lehetett hallani: Éljen a hadsereg! Éljen a királyunk! Le Szerbiával! Le Péter királyival! Le a hazaárulókkal! A horvát néphymnusz fölhangzására egy dalt énekeltek, mélyéé refrénnel végződik: Belgrád a miénk! Erre újra viharosan tüntettek Szerbia, Péter király és György trónörökös ellen. A lelkes, harcias kedv a menetelő katonákra is átterjedt, a kik kijelentették, hogy azokért a szenvedésekért, a melyeknek eléje néznek, bosszút fognak állni a szerbeken. Politikai célzások is történtek és a többi között fenyegették a koalíciót, hogy ne mutatkozzék a nép körében, mert a küszöbön lévő háború világosan rámutat arra, hogy törekvéseik hova irányultak. Béke Szerbiával. Simics, Szerbia bécsi követe, aminap délben nyújtotta át Aehrental külügyminiszternek kormánya válaszát, a melyet a Magyarország-Ausztria utolsó jegyzékére adott. A kis balkáni ország—- mint válaszából látható — elállóit minden követelésétől s a következő négy pontban barátságot fogadott a a monarchiának. 1. Szerbia kijelenti, hogy Bosznia és Hercegovina annektálása folytán nem érzi magát jogaiban megrövidítve s a berlini konferencia határozatai 25. pontjának megváltoztatását illetőleg belenyugszik a hatalmak határozatába. 2. Szerbia nem tiltakozik Bosznia és Herczegovina annektálása ellen. 3. Szerbia kész Magyar-Osztrák monarchiával a barátságos viszonyt fentartani. 4. Szerbia katonáinak számát, a rendes békelétszámra redukálja, valamennyi tartalékosát és önkéntesét elbocsátja és nem engedi meg azt sem. hogy magánúton bármilyen katonai szervezetek alakuljanak. Elsodort Tiszahid. Óriás katasztrófától mentette mega sors különös kegyelme Szolnok városát. A mitől a beavatottak és a hivatalos körök régóta féltek, a minap hajnalban elpusztult az immár hetven éves tiszai hid. Ez a hid Szolnokot a tiszai alsó járás községeivel: Rákosyfalvával, Tisza versennyel, Tisza várkony- nyal, Tiszaföldvárral, Kunszentmártonnal. a Tiszazug helyiségeivel, azonkívül Szajollal, TörökszentMiklóssal, szóval a Jászság kivételével a megye valamennyi községével kötötte össze. Ma reggel a nagy zajlás három részre Toppantotta s a 194 méter hosszúságú hid középső négy nyílását 148 méter hosszúságban elsodorta. Szerencsére senki sem járt ekkor a hídon és igy emberélet nem pusztult el. Az úszó veszedelem. Az az óriás mennyiségű tutajfa, amely a minap szétrombolta a szolnoki Tisza-hidat, mág mindig rombol. Miután Szegedről az utászkatonák elhárították a veszedelmet, a sok ezer szálfa tovább folytatja útját a Tiszán. Titelen az ottani kincstári fahajóhidat, mely épülőfélben volt, a múlt éjjel az óriás jégtáblák és a szolnoki tutaj maradékok s faszilánkok szétrombolták. A kár több ezer korona. A cigány-ügy rendezése. A belügyminiszter a cigány-ügy rendezése dolgában a főszolgabirákhoz és községi elöljáróságokhoz kérdőíveket küldött, a melyeket kitöltve az országos statisztikai hivatalhoz kell juttatni. A kérdések statisztikai adatokra vonatkoznak. A kivándorlás. A fiumei kivándorlási iroda ma közzétett jelentése szerint a múlt évben (58.488 einbér vándorolt ki Amerikába. A visszavándorlók száma 8643 volt. Magyarországban, a legutolsó kimutatás szerint, 1.532.450 bankbetevő van összesen 391.666.881 koronára rugó bankbetéttel Kitüntetett bíró. A király Homonnay Ferenc encsi községi bírót hü és buzgó szolgálatai elismeréséül a koronás ezüst érdem- kereezttel tüntette ki. Gyászrovat. Bartha János, pákéi ref. lelkész, 30 éves korában március hó 8-án Marosvásárhelyen elhunyt. Hajnal Elek karcagi ref. lelkipásztor, egyházmegyei tanács- biró és levéltáros, hosszas szenvedés után, életének 64 évében, március hó 17-én, jobblétre szenderült. Fáji Fáy Miklós cs. és kir. kamarás, ny. m. kir. honvédezredes múlt hó 18-án, 73 éves korában elhunyt Ajaccióban. Az elhunyt kiváló férfiú a ref. egyháznak buzgó tagja, a pozsonyi ref. egyház megalapításának legkiválóbb munkása és az egyház gondnoka volt. Legyen áldott emlékezetük! A kivándorlás növekedése. A Felvidéken a kivándorlás ijesztő mértékben szaporodik. Ez év folyamán eddig 1289 útlevelet kértek. Bereg vármegye alispánja. Gulácsy István, tekintet nélkül a nagymérvű kivándorlásra, figyelmeztette a gazdaközönséget, hogy már most gondoskodjanak szerződés utján a nyárra munkásokról, mert félő, hogy munkáshiány fog bekövetkezni. Az alispán felszólította a községi és körjegyzőket, hogy e célból hozzájuk forduló gazdáknak legyenek segítségére. A háború és a tótok. Nagymihály vidékén a tót emberek között annyira elterjedt a háború hire, hogy a minap tömegesen lepték el a Nagvmihályi Takarékpénztár hivatali helyiségeit, követelve a betétek visszafizetését. Az intézet szó nélkül teljesíti a betevők kérését s eddig már több, mint százezer korona betétet fizetett vizsza. A parasztokat semmiféle jó szóval nem lehet a háború dolgában megnyugtatni s érdekes, hogy az okot erre egy csekélység adta meg. A nagymihályi kereskedelmi ifjúság hangver- senvt rendezett, a mely alkalomból, miként az már vidéken szőkíts, a nagyobb reklám kedvéért, az utcán keresztben egy nemzeti- szinü zászlót feszítettek ki dróton, a mely zászló nagy betűkkel hirdette az impozánsnak Ígérkező hangversenyt. Hetivásárkor a falusi parasztokat szörnyű mód izgatta ez a zászló, de még inkább felirata, a melyet, minthogy a zászló magasan lebegett s ők magyarul nem tudtak, sehogysem tudtak kibetüzni. Akadt azonban egy olyan lelketlen ember, a ki rossz tréfát csinált a dologból s elhitette a tótokkal, hogy a zászló a háború kitörését jelenti. Több sem kellett a hiszékeny embereknek, hanyatt- homlok rohantak a bankba betétjeikért.
