Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1909 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1909-04-10 / 15. szám

15. szám. 1909 április 10. „Amerikai Magyar Reformátusok Lapja’ 11. oldal. Egyesült Államok. Külföld. A gyermekrablók ellen. New Jersey állam képviselőháza egy drákói szigoruságu törvényjavaslatot fogadott el. A tör­vényjavaslat szerint minden gyermekrablás halálbüntetéssel fog megtoroltatni még akkor is, ha a rablók épen és minden bántó- dás nélkül visszajuttatják a szülőkhöz az elrabolt gyermeket. Merénylet egy alagút ellen. A minap reggel a Hoboken meadowsi alagutban nagy kiterjedésű dinamitrobbanás történt, a melyik az egyik gerendázatot tartó oszlopot annyira megron­gálta, hogy ezt egy ujjal lesz szükséges helyettesíteni, Az a- nyagi kár több ezer dollár. Kétségtelennek látszik, hogy a di- namitot gonosztevők csempészték be az alagútba, hogy azt a robbanás által teljesen romokba döntsék. S a rendőrség azt hiszi, hogy az elbocsátott munkások követték el a merényletet. Nagy havazás Texasban. Texasba, melynek lakói megszok­ták, hogy télen is a nyár melegét és napsugarait élvezhetik, u- gyancsak szokatlan módon köszöntött be a tavasz, Az egesz államban jelentékenyen meghidegült az időjárás s több helyen a fagypont alá szállott a hőmérő. Tegnap pedig az állam északi részén nagy havazás volt s a mezőségek egy részé még ma reg­gel is mintegy féllábnyi magasságra hóréteggel voltak boritva. Szerencsétlenül járt bányászok. A Fayete meg)ében Benry közelében levő Echo bányában tegnap nagy gázrobbanás történt. Két munkás testét darabokra szétszaggatta a robbanás rettentő ereje, két ember pedig iszonyúan összeégett. Négy bányász előtt a kijárat felé vezető utat teljesen eltorlaszolta a robbanás s a mentők eddig nagy erőfeszitésök után sem tudták kiszabadítani őket. Nagy kenyér-trust. Camdenben, N. J. tegnap jegyezték be a Ward Bread Companyt, a mely nyolcmillió dollár tőkével ala­kult. A korporáció tagjai R. B. Ward, George S. Ward, Wil­liam B. Ward és William C. Evans pittsburgi lakosok. A trust meg fogja kísérelni, hogy New York millióit kenyérrel lássa el. Állítólag már eddig is egy csomó kis pékmühelyt vett meg úgy itt, mint New Jerseyben. Hűtlen tisztviselő. Baltimore-ben Md. nagy feltűnést kel­tett Downs F. William, a városi irattárnoki hivatal egyik tiszt­viselőjének letartóztatása, a kiről kiderült, hogy a kezén keresz­tül ment közpénzekből mintegy százezer dollárt elsikkasztott. Különösen a városi pénzek deponálásánál űzte nagyban a csa­lást a hűtlen tisztviselő, a ki a bankkönyvekben az összeget ü- gyesen meghamisította s ez által jó ideig nem jöttek a sikkasz­tásai nyomára. Downs a bűnös utón szerzett pénz legnagyobb részét a börzén játszotta el, a többit pedig nagyúri életmódjára fordította. Indiánok harca. A Hickori földterületen, melynek indián lakossága már napok óta fegyverben áll, véres események fog­nak lejátszódni. Háromszáz katona, felfegyverkezett rendőrök és cowboyok haladnak Pirce város felé, honnan az indiánok főnöke Ghitti Harjo és fegyveres serege ellen indulnak. Ezenkívül Clxestach, Henrietta és Webetka városokat szintén nagyszámú íelverzett ember hagyta el, a kik egyesülni fognak a katonaság­gal Pierneben. Az indiánok el vannak készülve a harcra s minden intézke­dést megtettek. A főnök felgyújtotta sátorát s elporladtak a többi harcosok sátorai is. Azután kisebb csapatokra oszolva, a közeli erdőségekbe menekültek s az a tervük, hogy az üldözé­sükre kiküldött katonaságot több helyről fogják megtámadni s azután egyesülve, döntő csapást fognak mérni reájuk. Az indiánusokat segítik a négerek, akik még nagyobb szám­mal vannak. A küzdelem valószínűleg nagy vérontással fog végződni. Fellázadt katonák. Janinában száznál több kiszolgált ka­tona föllázadt és fegyvert fogott a tisztek ellen. A csapatok rá­lőttek a lázadó katonákra, a kik közül többen megsebesültek. Erre aztán helyreállott a nyugalom. A marokkói szultán veresége. Muley Hafid marokkói szul­tán serege, Szerbu vidékén több napon át harcolt ellenséges törzsekkel. A szultán serege komoly vereséget szenvedett és sok halottat és sebesültet veszített. Románia költségvetése. Kosztineszku pénzügyminiszter a minap terjesztette a kamara elé 1909-10. évi költségvetést, mely­nek egyenlege 435 millió trank, tenát, a múlt évihez viszonyítva, 25 millióval nagyobb. Elsülyedt hajó. A „Seabird'* nevű seattlei hajó, mely A- laska fele tartott, Ketchikan környékén zátonyra futott. A men­tési munkálatok eredményre nem vezettek és a büszke hajó a mélységbe sülyedt alá. Szerencsére egy mentő hajó érkezett, mely az utasokat és a hajó személyzetét megmentette és Prince Rupertbe szállította. A francia deficit. Újabban valósággal járványossá vált a deficit az államok háztartásában. Az 1910. évi francia költség­vetéstervezet nem kevesebb, mint 180 millió korona hiányt mu­tat. Caillaux pénzügyminiszter most a deficit csökkentésén dol­gozik, sőt azt a büvészi mesterfogást sem tartja lehetetlennek, hogy eltünteti a deficitet és helyreállítja az államháztartási e- gyensulyt. Összeütközött hajók. A Mascott nevű norvég gőzös, a mely Rotterdamtól South-Shields felé való útban, a Maas vilá- gitóhajótól 20 mértföldnyire nyugatra összeütközött a Marga­réta német hajóval, a mely Ikvikveből útban volt Hamburg felé. A Margaréta elsülyedt. Legénysége hat emberen kívül a ten­gerbe fűlt. A Mascot jelentéktelenül megsérült. Összeesküvés a török trónörökös ellen. Ali Rizát, Jussuíf Izzeddin herceg udvarmesterének fiát éppen akkor fogták el, a mikor egy román gőzösön el akart menekülni. Öt levelet talál­tak nála, melyeket atyja irt és amelyekben részletek vannak ar­ról az állitolagss összeesküvésről, a melyet Jussuff Izzeddin her­ceg több miniszterről együtt Resad trónörökös ellen szőtt. Földrengés Japánban. A minap nagy földrengés pusztí­tott a hatalmas kikötő városban, Yokohama-ban. A táviratok szerint a földrengés 11 percig és 8 másodpercig tartott s igen nagy károkat okozott. Sok épület romokban hever s a kár több millióra rúg. Egy ember a romok között lelte halálát. A teg­napihoz hasonló földrengésre nem emlékeznek 14 év óta. Akkor volt a világ egyik legnagyobb földrengése, midőn sok ezer em­ber elpusztult. Roosevelt utazása. A Hamburg nevű ooeáugőzös a minap Gibraltárba érkezett. A hajón utazó Rooseveltet nagy pompá­val fogadták s óriási éljenriadal hangzott fel, nődön Roosevelt hajója a parton kikötött. Az exelnök fogadtatására megjelent Richard L. Spragne amerikai konzul, a spanyol és angol tisztek nagy sokasága Goodrich admirális vezetése alatt. A fogadtatás benső és ünnepélyes volt. Roosevelt kijelen­tette, hogy mint az Egyesült Államok egyszerű polgára utazik s nem kívánhat fényes fogadtatást, de örül, hogy a britt had­sereg jeles katonáit üdvözölheti. Az elnök azután meglátogatta Forestier Walkert, Gibraltár kormányzóját, a hol majdnem egy órán át időzött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom