Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1908-12-26 / 52. szám

4. oldal. »Amerikai Magyar Reformátusok Lapja. 52. szám 1908 deczember 26. Published under the direction erf the Board of Publication of the Presbyterian Church, U. S. A. and of the S. S. Board of the Reformed Church, in the U. S. FELELŐS SZERKESZTŐ: HANKÓ M. GYULA, youngstowni ref. Itl ;ész. TÁRS-SZERKESZTŐ: HARSÁNYI P. ISTVÁN, bridgeporti ref. lelkész. KIADÓHIVATAL: 52—54 Bates Street. Pittsburg, Pa. Minden kézirat, egyházi- és egyleti értesítés a szerkesztő­höz küldendő: Youngstown, 0. Box 245. — Előfizetések, hirdetések és felszólalások a kiadóhivatalba küldendők. Czim: SENTINEL 52-54 Bates Str. Pittsburg, Pa. editors: Rev. JULIUS M. HANKO. Rev. STEPH. HARSANYI. PUBLICATION OFFICE : 52—54 Bates Str. Pittsburg, Pa. Előfizetési árak: Egy évre $2; Magyarországba: $3 (15K.) Subscription rates: One year $2; Half year: $1. Foreign countries: One year: S3.00. Half year: SI.50. Az ,,Amerikai Magyar Sajtó-Egyesület” tagja. a ,.Member of the American Hungarian Press Association.”-------------===== .......... m r r Őszinte szó. (Beszámoló.) Mindig azt hittem, hogy nekünk, amerikai magyar reformá­tusoknak, igen nagy hasznunkra lenne egy vallásos irányú heti lap. Azért kezdettől fogva arra törekedtem, hogy legyen egy ilj'en lapunk. Én magam nem vághattam be’e a vállalkozásba, mert azt tartottam és tartom ma is, hogy papnak, kinek más a hivatása, nem helyes üzleti vállalkozásba fogni, de azonkívül pénzem sem volt és nincs ma sem. Úgy gondoltam, hogy a minket segélyező egyházak tehetnének érettünk valamit s azért ö hozzájuk fordultam. Sikerült is 1907 márczius végén a K. S. pittsburgi lelkész birtoká­ban levő Reformátusok Lapját a Presbyterian Church könyvkiadó és vasárnapi iskolai hivatala és a Reformed Church vasárnapi iskolai hivatala által megvétetni. így ez a lap a magántulajdonból a két egyház birtokába került. Akkor a lap szerkesztője Harsányi István, bridgeporti ref. lelkész, társszerkesztöje pedig én lettem, ki szives készséggel dolgoztam a lapban magyar testvéreink javá­ért. Ez év márcziusában Harsányi István, betegsége mi itt, vissza­lépett a szerkeszeöségtöl s én vettem át a lap vezetését Ez időtől kezdve, a mint arról bárki is meggyőződhetik, majdnem egyedül magam tartottam fel a lapot. Szívesen dolgoztam, gyakran éjjelei­met is szívesen áldoztam arra, hogy a lap utján tehessek valamit magyar testvéreimért. Szívesen dolgoztam, pedig egy árva centet sem kaptam munkámért, sőt, ha szabad mondanom, a magam pénzéből is bőségesen költöttem a lapra. Ezt nem panaszkép mon­dom, csupán annak igazolásáért, nehogy valaki azt gondolja, hogy ez a lapszerkesztés nekem jó business. A jövő évre is elfogadtam a két egyház megtisztelő ajánlata értelmében a Reformátusok Lapja szerkesztését és a jövő évre sem kértem e* nem fogadtam el egy árva contnyi tisztelet-dijat *em, Dolgozni akarok továbbra is és szívesen áldozom amúgy is eléggé lefoglalt időm egy részét a lapért, mert most is abban a vélemény­ben vagyok, hogy erre a lapra szükségünk van, szüksége van az amerikai magyar reformátusoknak. Hogy miért van e lapra szük­ségünk, azt is megmondom; de kérem az olvasót, hogy az őszinte szóért meg ne nehezteljen, mert nem séitö szándékkal, hanem szeretetbö! szólok. Szükségünk van egy komoly és vallásos irányú lapra, a mint a milyennek én itt egyedül a Reformátusok Lapját tartom, hogy e lap által is terjesszük az Isten igéjét és a felvilágosodást, hogy e lap által is irt uk magyar testvéreink rósz szokás dt és vezessünk mindeneket egy jobb útra, arra, a melyen járva a magunk javát igazán munkálhatjuk s magyar nevünk becsületét is emelhetjük. I ten igéjét kell hirdetünk e lap által is azoknak a test­véreinknek. a kiknek nincs alkalmuk Isten házát felkeresni; Isten igéjét kell hirdetnünk azoknak a vallástalan és hitetlen test­véreinknek, a kik csak a testnek és világnak élnek; Isten igéjét kell hirdetnünk és a tudomány világosságát kell adnunk a tudat­lanoknak: irtanunk kell a bűnt, melynek közöttünk is annyian rabjai, hogy az erkölcstelenséget és iszákosságot, melyek miatt kevés itt a mi becsületünk, elhagyják véreink; Isten igéje és a tudomány világossága által arra az útra kell vezetnünk mindene­ket, a mely utón a vallásos élet, becsületes munka és józanság által a mi magunk és a mi magyar nevünk javát elérhetjük. Nagy és szép czélok ezek s én életemet is áldozom ezeknek szo'gálatában. De csak egy ember vagyok, a kinek ha több tehet­ségem és több időm is volna ezek érdekében a lap utján dolgozni, nem végezhetek olyan eredményes munkát, a mint a milyent végezhetnénk többen összefogva. Itt nem akarok szemrehányások­kal kellemetlenkedni tiszttársaimnak, csupán arra hivatkozom, hogy ők eddig igen keveset tettek, a mivel a lap támogatására lehettek volna. Az olvasókra sem akarok panaszkodni, de kény­telen vagyok megmondani, hogy mintegy fele ezeknek nem tett eleget kötelezettségének. Azt kérdem hát azoktól a lelkésztársaimtól, kik nem tettek semmit e lapért, mit gondolnak, kinek áll érdekében e lapot fenn­tartani ? A két egyháznak e, melyek szívesen áldoznak pénzt a lap kiadására, hogy ez által is terjesztessék népünk közölt Isten igéje és a tudomány világossága ? Nekem-e, ki sem anyagi, sem erkölcsi hasznot nem kerestem s nem kapok azért a nagy munká­ért, melyet majdnem egyedül végzek ? A felelet csak egy lehet, hogy e lap által is a mi magyar testvéreink java munkáltatik. Tehát ebben a munkában nemcsak nekem, hanem az összes lelké­szeknek kötelességszerüen részt kell venni. A kik eddig is segitet- tek, fogadják köszönetemet és ajándékozzák meg a lapot további szives támogatásukkal; a többiek is ébredjenek fel mielőbb. A másik szavam az olvasókhoz intézem, a kiket két táborba osztok. Az egyik résznek, a mely a lap fentartásához hozzá járult, köszönetét mondok és kérem őket, hogy ha szeretik e lapot, támogasság továbbra is. Azokat pedig, a kik elfeledkeztek köteles­ségeikről, kérem, jusson eszükbe, hogy milyen sok pénzbe, heten­ként mintegy 60 dollárba kerül e lap kiadása és azért tegyenek eleget kötelességeiknek. Én magam, a mint tehetségemben állott, dolgoztam e lapért és dolgozni fogok ezután is szívesen, mert ma is azt hiszem, hogy erre a lapra a mi magyar testvéreinknek szüksége van. A kik tet­tek valamit a lapért, hittestvéreikért tették és magukért: mind­nyájunk érdeke tehát, hogy ezt a lapot támogassuk és felvirágoz­tassuk. Hankó M. Gyula. Sok ezer magyar lenne tagja az „Amerikai Magyar Református Egyesületinek, ha ismerné az A. M. R. E. alapszabályait s azokat a kedvezményeket, melyeket csak ezen Egyesület nyújt tagjainak. — Beállási dij: 16—35 éves korig 1 dollár, 35—45 éves korig 2 dollár, 45—50 éves korig S dollár, 50—85 éve* korig 10 dollár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom