Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1908-12-26 / 52. szám

52. szám. 1908 deczember 26. »Amerikai Magyar Reformátusok Lapja.« 5. oldal. Karácsony* Isten segedelme ismét eljuttatott minket is a karácsonyi ün­nepekhez : együtt örvendezhetünk azokkal, kiket szeretünk, az Ur Jézus születésének emlékezetére szentelt napon. Örvendezünk. De vájjon a mi örömünk méltó-e a nagy nap­hoz ? Vájjon van-e valami hasznunk ez ünnepből ? Ezekre a kér­désekre kell megfelelnünk. Örvendezünk, hogy élünk s egészségesek vagyunk ; örvende­zünk, hogy van mit ennünk, van mit innunk és van mivel ruház- kodjunk. De nem feledjük-e el a szeretet ünnepén hogy igen so­kan vannak az emberek között', a kiki ek nincs mit enniök, nincs mit inniok és nincs mibe öltözködjenek ? S ha ez eszünkbe jutott, adunk e a szegény szükölködöknek valamit abból, a mivel írtén minket megáldott, legalább a szeretet ünnepén, hogy azok is meg­tudják, hogy karácsony van ? Ha csak magunk örvendezünk s ha csak az >knak kedveskedünk ajándékokkal, a kik közel vannak szivünkhöz, nem ülünk igazi karácsony ünnepet, mert csak ma­gunkat és mieinket szerettük, ez pedig nem a szeretet teljessége. Ha tehát azt akarjuk, hogy méltó legyen a mi karácsonyi ün­neplésünk, nyissuk meg erszényünket szeretettel azok e'öit, akik­nek a mi szeretetünk c-elekede'ei nélkül nincsen karácsonyuk ; tegyünk valamit a szegény elhagyatottakért, az anya és apa nél­kül való árvákért, hogy ezeknek sírása ma váRozzék örömök köny- nyeivé, hogy legyen mindeneknek a szeretet ünnepe az Ur Jézus születésének emléknapja. Örvendezünk, hogy a mi jó Istenünk az ö szent Fiát küldötte el a szegény bűnösökért, hogy a kik hisznek benne, el ne vessze­nek, hanem örök életet vegyenek. — Örvtmdezünk a mi jó Atyánk lelki ajándékainak, melyeket adott a Jézus Krisztus által. De vájjon ére/zük-e igazán, hogy mekkora áldási Istenünknek, hogy nem hagy elveszni s vájjon felhasználjuk-e az Istennek e nagy áldását, hogy igazán éljünk í Vájjon a Jézus szüle ése meg­hozta-e a mi újjászületésünket, boldogságunkat ? Viert ha csak ein legetjük, hogy karácsony van s Istennek áldása ebben; de az Isten nek ez áldásából nem vettünk: haszontalan a mi örvendezésünk. Pedig úgy van Atyámfiái ! A legtöbben csak küböképpen ün­nepelnek karácsonykor: ajándékokat osztogatnak és ajándékokat fogadnak el, melyek szépek a szemnek, talán hasznosak is az élet­re, de elfeledkeznek arról, a mit, hogy igazi ajándékot nyerjenek, cselekedniük kellene. Elfeledkeznek az emberek a szeretet köteles­ségeiről nem csak felebarátaik iránt, hanem saját maguk iránt is : nem cselekednek jót szűkölködő testvéreikkel s nem cselekednek jót magukkal sem. Mert ne gondoljuk, hogy elég annyit tennünk felebarátainkért; a mennyit ilyen ünnepen még a zsugori is tesz, hogy kelletlen oda dobunk a szegényeknek egy pár fillért: a szives szó, a szívből jövő részvét és jókedvű adakozás, azután lelki ajándékok közlése többet ér minden egyebeknél. Enyhítsük hát a szegények bána­tát, sz'ves szeretettel adakozván nekik ; de adjunk valami értéke­sebbet is ez ünnepen azoknak, hogy soha meg ne éhezzenek : ad­juk a ma született Megváltónak evangéliumát, hitünk ereje által adjunk reménységet a szegény szükölködöknek, hogy szeressék az Istent teljes szivökböl, teljes elméjükből és teljes erejükkel még akkor is, a mikor szűkölködnek ; hogy lássák meg a földi dolgok hiábavalóságát és keressék először az Istennek országát. így szer­zünk azoknak is, magunknak is igazi karácsonyi örömeket. Ha csak a megszokás szerint ünnepelünk ; ha ünnepi ruhá­inkban az Urnák házában puszta kötelesség szerint megjelenünk ; ha az Ur asztalánál csak kenyeret eszünk és csak bort iszunk ; ha az ünnep elmúltával ünnepi érzéseinket ruháinkkal levetjük és is­mét úgy élünk, mintha nem is ünnepeltünk volna: ugyan mi hasznunk volt abban, hogy ünnepeltünk, hogy mi is a Jézus szü­letésének örvendeztünk? Inkább akkor ne is ünnepeljünk, tem­plomba se menjünk, az Ur asztalához se járuljunk, hanem csak, mint más napokon, éljünk magunkért és magunknak, mert így kevesebbet vétkezünk magunk ellen ! A templom az Isten imádá- sának hrza, ne fertöztessük meg : méltatlanul ne együnk abból a kenyérből és ne igyunk abból a borból, mert kárhozatot eszünk és iszunk ! Vagy igazán ünnepeljünk, hogy az hasznunkra legyen ; vagy inkább sehogyse ünnepeljünk, nehogy kárhozatos legyen ün­neplésünk. ünnepeljünk igazán ! A szeretet Istene megáldott minket tes­tünkben. lelkűnkben : Isten áldásait úgy háláljuk meg, ha aján­dékait a mi magunk és embertársaink javára fordítjuk. Adjunk szeretettel abból, a mivel bírunk, azoknak, kiknek részét Isten ná­lunk helyette el; adjunk lelki ajándékokat azoknak, kik ezek nél­kül szűkölködvén, nem találják az élet boldogságát. Mindenek fe­lett pedig mi magunk használjuk fel karácsony napját, hogy le­gyen ez igazi örömnapunk. Hitünket s Isten iránt való szeretetün- két erősítsük meg e napon. Szül ssünk újjá mindnyájan, változ­zunk meg gondolatban, érzésben, és cselekedetben, hogy a kik ed­dig Isten kegyelmét, testi és lelki ajándékait nem használtuk il­lően, karácsonytól fogva használjuk az életre mind az ideig, mig ama karácsonyban, mikor újjászületünk az örök életre, idvességet nyerünk. Akkor boldog lesz a mi karácsonyi ünneplésünk mind itt, mind egykoron.______ HankÓ M. GYULA. Karácsonyi angyal. Szent karácsony este A csillagos égből Fehér szárnyú nyájas angyal Jött a dicsőségből. Mindeniknek vidd el, Mire épen vágyott, Legyen valósággá, mii csak Álmaiban látott. Egy-egy kapun, ajtón Halkan kopog s lép be, Boldogságot, üdvöt áraszt Az ünneplő népre. Nem látják, de érzik, — Bunak, bajnak vége, Hogy közöttük ott a vendég, A szeretet és béke. Áldjátok ez angyalt És mondjatok néki Köszönetét, jó gyermekek, Ki a szegényt védi. Tanuljatok tőle... Áldást, szeiete et S a hol lehet öröm’, békét Mindig terjesszetek. Szállj, szállj áldott angyal Áldás száll reátok A világon végig; Hogyha eként tesztek, Nagy és kicsiny vár, hogy vigyél Szegényt, árvát, elhagyottat Ajándékot nékik. O.taloinba vesztek, Őh, mert higyjétek el, Hol szeretet s béke: Nincs és nem is lehet ott a Boldogságnak vége. Kovács Endre. YOUNGSTOWN, 0. A karácsonyi ünnepek alatt pénteken délelőtt 10 órakor, este 7 órakor, szombaton délelőtt 10 órakor és vasárnap délelőtt 10 órakor tartunk ünnepi istenitiszteleteket. A pénteki karácsony első napi i-tenitisztelet alkalmával az Urnák as/.iala i megtéríttetik, a készületre csütörtökön este 7 órakor bűnbánati istenitisztelet lesz. Az elmúlt vasárnapon a gyülekezet előtt vizsgáltatott meg Füzy Rozália az ö hit' ben és kielégítőknek találván feleletei, az Ur asz­talához bocsáttatott. Kérész;ehetett Görgei Pál és i.eje Györy Zsuzsanna, hangácsi (Ung vin.) szül. és itteni lakos szülőknek fia, István. Keresztszülök voltak Bodolay István és Győri Verőn. Isten éltesse az újszülöttet, a szerető szülök első gyermekét. Ka ácsony első napján e.-te a vasárnapi iskola növendékei szép ünnepel} t fognak rendezni, az ünnepélyen a Ref. Nöegylet tagjai fognak teát, gyümölcsöt és süteményt felszolgálni. Az ünne­pély költségeinek fedezésére a növendékek megbízottai most gyűj­tik az adományokat. Adományok az estélyen is elfogadtatnak. Belépti dij nincs. Minden vasárnapi iskolai növendék kap ajándé­kot és a megjelenendő gyermekek is gyümölcsöt és ezukrot. Legyünk ott mindnyájan. Szerkesztői üzenet, Kérem a lelkész urakat, cikkeiket és egyházi híreiket minden szerdán reggelig küldjék a Ref. Lapja részére címemre. A legtávo­labbi helyről is, ha hétfőn postára adják, e határidőig megkapom küldeményeiket. A később érkezettek a köv. számra maradnak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom