Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1908-02-29 / 9. szám
4. oldal. amerikai magyar reformátusok lapja. 9. szám. 1908 február 29. Tudakozzátok az írásokat. Vasárnap. »Mint a pásztor, úgy 'egelteti az ö nyáját« (Ésaiás XL. 11.) A jó pásztor gondosan őrzi az ö nyáját, jó legelőt keres annak s szeretettel vigyáz nyájának minden tagjára. Jézus a mi pásztorunk ki azért jött, hogy az emberek közül senki el ne vesszen ; azért lelki eledellel, evangéliumának drága ételével táplál, szeretettel vezérel életünk utain a boldogságra és üdvösségre. Hétfő. »Ha hétszer el is esik az igaz, azért ismét felkél«. (Példab. XXIV. 16.) Emberek vagyunk, tehát gyarlók, kik között a legerősebb is gyakorta elesik az igaz útról. Az az o><a a mi elesésünknek, bűnbe jutásunknak, hogy a test és világ kisér ései ellen rém harcolunk kitait an Hanem, ha már elestünk, legalább legyen erőnk arra, hogy felkeljünk, azaz, ha bűnt követtünk el, bánjuk meg azt, és térjünk meg az igazság útjára. Kedd. »Ami idő még hátra vagyon, igen rövid « (1. Kor. VII. 29.) Senki sem tudja, meddig tart élete, mikor kell az Isten itélö széke elé mennie. Tekintse azért mindenki úgy az ö életét, mintha abból csak rövid idő volna hátra s igyekezzék azt a rövid időt arra használni, hogy magát megvizsgálja és a miben fogyatkozása van, azokat orvosolja. Így akármikor üssön is az utolsó óra, készületlenül senkit sem talál az Szerda. »Valamit akartok, kérjétek és megadatik néktek.» (János ev. XV : 7.) Bízzatok az Istenben, a ti Atyátokban, hogy valamiben szükséget láttok, buzgó kérésetekre megadja azt ti i éktek. Istenben > aló bizodalom tartja *• eg az embert az ö nyomorúságának idejében : bízzatok azért Ö benne, ki ugv szerette a világot, hogy ■< /. Ö egyszülött fiát adá, hogy valaki hiszen Ö benne, el ne vesszen, hanem öröké!etet vegyen. Csütörtök. »Senki se keresse a magáét, hanem nézze a más javát « (1 Kor. X. : 24 ) Az emberek legnagyobb bűne, más bűnöknek is szülője az önzés, melynél fogva «z ember csak a nnea hasznát keresi mindenben, Ez pedig ellenk'-zik a szeretettel, mely a vallás lelke s minden parancsolatok summája. Az Lr Jézus önzetlenül szerette az embereket s azok között még ellenségeit is : járjunk az 0 nyomdokain, legyünk az 0 követői. Péntek. »Az Ur né ed nyugodalmat adand a te fáradságodtól és a kemény szolgálattól (Esaiás XIV, 3 ) Az Isten, a mi Atvánk, jól tudj i minden mi dolgainkat, jól ismeri gondolatainkat és látja állapotunkat Mint szerető 'tya gondot visel rólunk, bölcs séggel kormám ózza életünket s jóakarattal intézi sorsunkat Ne féljen azért senki azok közül, kik fá rad«ággal, nyomorúsággal járnak életükben : az Isten vezérli utainkat s a mikor üdvösségesnek látja, n\ ugodalmat ad a kemény szolgálattól Szombat. »Az emberek szivíböl jönnek ki a gonosz gondolatok. (Máté ev. XV. 19,) Testi életünknek központja a sdv, innen ömlik szét a/ éltető vér a tagokba; lelsi életünk központja is a szív innen indulnak ki az indulatok, mel e'- a c-e ekvésnek mozgatói. »Szívből fakadnak az élet forrásai.« azért »minden önzésnek felette, őrizd meg a te szivedet-« HANKÓ GYULA. »Még ha szinte a halál árnyékának völgyében járok is: nem félek a gonosztól: mert te velem vagy: a te vessződ és botod vigasztalnak engemet. WASHINGTON GYÖRGY ES KOSSUTH LAJOS. Irta és a pittsburgi Washington György-estélyen felolvasta : KALASSA.Y SÁNDOR. Még most is él a lelkemben az a szép ünnepély, a melyet az amerikai magyarság 1906 szeptember 16-ikán rendezett Budapesten, édes hazánk szép fővárosában. Az ameriKai Kossuth Lajosnak, Washington Györgynek emelt szobrot az amerikai magyarság, miután előbb felállitá az amerikai Debrecenben Kossuth apánk szobrát. Az amerikai magyarság annak a hálának és tiszteletnek, a melylyel e föld és népe iránt tartozik, a mely nemcsak kenyeret ad, hanem az emberjogok tiszteletére s a kötelességek hűségesebb teljesítésének a tudatára is felemel: semmiképen nem adhatott volna méltóbb hálát, mint az által, hogy Budapest legszebb parkjában, a városligetben ércbe önteté azt a férfiút, aki m'nt hadvezér, mint az állammá alakult köztársaság első elnöke se volt több s nem is akart több lenni, mint polgár. Ha innen a távolból, hosszabb megfigvelése után az amerikai életnek, vessük mérlegre az otthoni állapotokat : nyilvánvalóvá lesz, hogy a minden bajnak, nyomorúságnak a legelső oka, a föforrása az, hogy Magyarországon ennek a szónak polgár, — nincs tartalma. Az Eszakamerikai Egyesült Államok nagyságának alapja és erőssége nem a szuronyerdök hatalmában van. hanem polgáraiban. Annak a harcnak, a melyben a 13 szövetséges állam legyőzte Anglia seregeit, nem csak egy uj ország lett az eredménye, hanem egy uj eszme is. Es ez az eszme — az egyenlöjogu polgárság megteremtése és államalkotó tényezőnek az elfogadása. Washington Györgyöt, mikor Angliának a seregeit — minden vonalon legyőzte s az anyaország alkudozni kényszerült a férfiúvá fejlődött gyermekkel : az tette nagygyá, hogy nem akart több lenni, mint ennek a szabaddá tett hazának polgára, ki ha első volt a háborúban, első a békében, igy lett első honfitársai szivében is. Ha césari, napóleoni hajlamai lettek volna : ö is koronát tehetett volna a fejére s zsarnokságot teremthetett volna szabadságért elfolyt vérnek az árán. Ki adadályozhatta volna ebben meg, mikor a hadsereg bálványozta ? A fegyver hatalmával bizony megvalósíthatta volna a kisértönek a csábításait: de ö mikor vége volt a háborúnak, visszavonult a magánéletbe. Ez a szerénység az ö nagyságának a titka. Korán a szülei háznál, \ irginia szelíd emelkedésű hegyei között megismerkedett azzal a krisztusi elvvel, hogy az, a ki első akar lenni, alázza meg- magát. Nagy tetteket, a melyek az embervilágot csodálatba ejtik, — hiú, fenhéjázó emberek is hajthatnak végre. — de maradandó- alkotásokat, melyeK messzeidökre áldástadóan hatnak ki, csak azok alkothatnak, kik saját magukat alá tudják rendelni a közjónak, kik nem önhiuságukat, de az emberiség javát szolgálják Az emberiség történetének zsarnoki ha tál nu uralkodói, hiába harácsoltak össze földrészekre I-iterjedö birodalmat : dicsőségüknek vége lett s országuk emléke is csak a történetben él. Az az ország pedig, a mely 1789-ben Washingtont, ki ekkor már 57 éves volt, legelső elnökévé választotta : nemcsak fejlődött, hanem olyan nagyhatalmi állásra emeltetett, a mely számát a döntő szerepet biztosit az egész világeseményeire nézve. A 13- állam lassanként fejlődik s 47 államnak esi lagát tűzi fel a piros- és fehér csiku lobogóra s országává lesz azokn k, a kik a munkát szeretik s a munkásság által hozzájárulnak az állam jólétéhez és fejlődéséhez Akárcsak a Jókai »Otthon« állama valósult volna meg !1 Kár, hogy az Egyesült-államokban is olyan ellenségek kezdenek mutatkozni, a melyek elébb-utóbb a »kevesek» uralmára fognak vezetni. Ma is szinte külön lasztot képez a 400-ak társasága. A polgárok verejték hullása nemcsak az állam virágzását mozdítja elő, hanem azt is, hogy az a nehány pénzhatalmas
