Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1908 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-29 / 9. szám

4. oldal. amerikai magyar reformátusok lapja. 9. szám. 1908 február 29. Tudakozzátok az írásokat. Vasárnap. »Mint a pásztor, úgy 'egelteti az ö nyáját« (Ésaiás XL. 11.) A jó pásztor gondosan őrzi az ö nyáját, jó legelőt keres annak s szeretettel vigyáz nyájának minden tagjára. Jézus a mi pászto­runk ki azért jött, hogy az emberek közül senki el ne vesszen ; azért lelki eledellel, evangéliumának drá­ga ételével táplál, sze­retettel vezérel életünk utain a boldogságra és üdvösségre. Hétfő. »Ha hét­szer el is esik az igaz, azért ismét felkél«. (Példab. XXIV. 16.) Emberek vagyunk, tehát gyarlók, kik között a legerősebb is gyakorta elesik az igaz útról. Az az o><a a mi elesésünknek, bűnbe jutásunknak, hogy a test és világ kisér ései ellen rém harcolunk kitait an Hanem, ha már el­estünk, legalább le­gyen erőnk arra, hogy felkeljünk, azaz, ha bűnt követtünk el, bánjuk meg azt, és térjünk meg az igazság útjára. Kedd. »Ami idő még hátra vagyon, igen rövid « (1. Kor. VII. 29.) Senki sem tudja, meddig tart élete, mikor kell az Isten itélö széke elé mennie. Tekintse azért mindenki úgy az ö életét, mint­ha abból csak rövid idő volna hátra s igyekezzék azt a rövid időt arra használni, hogy magát megvizsgálja és a miben fogyatko­zása van, azokat orvosolja. Így akármikor üssön is az utolsó óra, készületlenül senkit sem talál az Szerda. »Valamit akartok, kérjétek és megadatik néktek.» (János ev. XV : 7.) Bízzatok az Istenben, a ti Atyátokban, hogy valamiben szük­séget láttok, buzgó kérésetekre megadja azt ti i éktek. Istenben > aló bizodalom tartja *• eg az embert az ö nyomorúságának idejé­ben : bízzatok azért Ö benne, ki ugv szerette a világot, hogy ■< /. Ö egyszülött fiát adá, hogy valaki hiszen Ö benne, el ne vesszen, hanem öröké!etet vegyen. Csütörtök. »Senki se keresse a magáét, hanem nézze a más javát « (1 Kor. X. : 24 ) Az emberek legnagyobb bűne, más bűnöknek is szülője az önzés, melynél fogva «z ember csak a nnea hasznát keresi min­denben, Ez pedig ellenk'-zik a szeretettel, mely a vallás lelke s minden parancsolatok summája. Az Lr Jézus önzetlenül szerette az embereket s azok között még ellenségeit is : járjunk az 0 nyom­dokain, legyünk az 0 követői. Péntek. »Az Ur né ed nyugodalmat adand a te fáradsá­godtól és a kemény szolgálattól (Esaiás XIV, 3 ) Az Isten, a mi Atvánk, jól tudj i minden mi dolgainkat, jól ismeri gondolatainkat és látja állapotunkat Mint szerető 'tya gondot visel rólunk, bölcs séggel kormám ózza életünket s jóaka­rattal intézi sorsunkat Ne féljen azért senki azok közül, kik fá rad«ággal, nyomorúsággal járnak életükben : az Isten vezérli utainkat s a mikor üdvösségesnek látja, n\ ugodalmat ad a ke­mény szolgálattól Szombat. »Az emberek szivíböl jönnek ki a gonosz gon­dolatok. (Máté ev. XV. 19,) Testi életünknek központja a sdv, innen ömlik szét a/ éltető vér a tagokba; lelsi életünk központja is a szív innen indulnak ki az indulatok, mel e'- a c-e ekvésnek mozgatói. »Szívből fa­kadnak az élet forrásai.« azért »minden önzésnek felette, őrizd meg a te szivedet-« HANKÓ GYULA. »Még ha szinte a halál árnyékának völgyében járok is: nem félek a gonosztól: mert te velem vagy: a te vessződ és botod vigasztalnak engemet. WASHINGTON GYÖRGY ES KOSSUTH LAJOS. Irta és a pittsburgi Washington György-estélyen felolvasta : KALASSA.Y SÁNDOR. Még most is él a lelkemben az a szép ünnepély, a melyet az amerikai magyarság 1906 szeptember 16-ikán rendezett Budapes­ten, édes hazánk szép fővárosában. Az ameriKai Kossuth Lajos­nak, Washington Györgynek emelt szobrot az amerikai magyar­ság, miután előbb felállitá az amerikai Debrecenben Kossuth apánk szobrát. Az amerikai magyarság annak a hálának és tiszteletnek, a melylyel e föld és népe iránt tartozik, a mely nemcsak kenyeret ad, hanem az emberjogok tiszteletére s a kötelességek hűségesebb teljesítésének a tudatára is felemel: semmiképen nem adhatott volna méltóbb hálát, mint az által, hogy Budapest legszebb park­jában, a városligetben ércbe önteté azt a férfiút, aki m'nt hadve­zér, mint az állammá alakult köztársaság első elnöke se volt több s nem is akart több lenni, mint polgár. Ha innen a távolból, hosszabb megfigvelése után az amerikai életnek, vessük mérlegre az otthoni állapotokat : nyilvánvalóvá lesz, hogy a minden bajnak, nyomorúságnak a legelső oka, a föforrása az, hogy Magyarországon ennek a szónak polgár, — nincs tartalma. Az Eszakamerikai Egyesült Államok nagyságának alapja és erőssége nem a szuronyerdök hatalmában van. hanem polgáraiban. Annak a harcnak, a melyben a 13 szövetséges állam legyőzte Anglia seregeit, nem csak egy uj ország lett az eredménye, hanem egy uj eszme is. Es ez az eszme — az egyenlöjogu polgárság meg­teremtése és államalkotó tényezőnek az elfogadása. Washington Györgyöt, mikor Angliának a seregeit — min­den vonalon legyőzte s az anyaország alkudozni kényszerült a férfiúvá fejlődött gyermekkel : az tette nagygyá, hogy nem akart több lenni, mint ennek a szabaddá tett hazának polgára, ki ha első volt a háborúban, első a békében, igy lett első honfitársai szivében is. Ha césari, napóleoni hajlamai lettek volna : ö is koronát tehetett volna a fejére s zsarnokságot teremthetett volna szabad­ságért elfolyt vérnek az árán. Ki adadályozhatta volna ebben meg, mikor a hadsereg bálványozta ? A fegyver hatalmával bizony megvalósíthatta volna a kisértönek a csábításait: de ö mikor vége volt a háborúnak, visszavonult a magánéletbe. Ez a szerénység az ö nagyságának a titka. Korán a szülei háznál, \ irginia szelíd emelkedésű hegyei között megismerkedett azzal a krisztusi elvvel, hogy az, a ki első akar lenni, alázza meg- magát. Nagy tetteket, a melyek az embervilágot csodálatba ejtik, — hiú, fenhéjázó emberek is hajthatnak végre. — de maradandó- alkotásokat, melyeK messzeidökre áldástadóan hatnak ki, csak azok alkothatnak, kik saját magukat alá tudják rendelni a köz­jónak, kik nem önhiuságukat, de az emberiség javát szolgálják Az emberiség történetének zsarnoki ha tál nu uralkodói, hiába harácsoltak össze földrészekre I-iterjedö birodalmat : dicső­ségüknek vége lett s országuk emléke is csak a történetben él. Az az ország pedig, a mely 1789-ben Washingtont, ki ekkor már 57 éves volt, legelső elnökévé választotta : nemcsak fejlődött, hanem olyan nagyhatalmi állásra emeltetett, a mely számát a döntő szerepet biztosit az egész világeseményeire nézve. A 13- állam lassanként fejlődik s 47 államnak esi lagát tűzi fel a piros- és fehér csiku lobogóra s országává lesz azokn k, a kik a munkát szeretik s a munkásság által hozzájárulnak az állam jólétéhez és fejlődéséhez Akárcsak a Jókai »Otthon« állama valósult volna meg !1 Kár, hogy az Egyesült-államokban is olyan ellenségek kez­denek mutatkozni, a melyek elébb-utóbb a »kevesek» uralmára fognak vezetni. Ma is szinte külön lasztot képez a 400-ak társa­sága. A polgárok verejték hullása nemcsak az állam virágzását mozdítja elő, hanem azt is, hogy az a nehány pénzhatalmas­

Next

/
Oldalképek
Tartalom