Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1907 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1907-02-14 / 7. szám
. \IiJ. évfolyam. FITTSÜUKtíM, PA. lSk/7 FUEUL'ÁU 14 jm (HUMAiílAxN-AMEiilCAN REFOKMEi* HEXTLNKLA Az Egyesült Államokbeli Ref. Egyház Magyar Egyházmegyéje tik hivatalos közlönye Megjelen mindeD csütörtökön, Előfizetési ár egy (évre Amerikába: 2 dollár, Magyarországba: 2 dollár 50c. AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK. Pui-lislu-d every Thursday by the HungáriaClassis of the Ref. Church in U.S Bates St. Old Hung. Ref. Church , Entered as Second Class Matter Sept 2. 1904. at the Post Office at Pittsburgh. Pa. under the Act of Congress of March 3. 1879 Miért lettem én református. Dewarui isiiéi®. Madár Tános bridgeportij kath. ple- bános figyelmébe ajánlva. (Folytatás.) 7. Hadar ur vakon hiszi azt, hogy Péter apostol” Rómában 25 évig -viselte a püspöki méltóságot. Mi reformátusok pedig a szentirás és a történettudomány alapos és meggyőző érveire támaszkodva, azt állítjuk, hogy sokkal bizonyosabb az, liogy Péter sem volt Rómában, mint az, hogy Péter volt Rómában. d. Az apostolok cselekedeteinek szer- zöje sehol sem mondja, hogy Péter Róma- ban volt. Pedig a sz. könyv Írója megemlíti Péter utazásait Samariába, Lyddaba, Joppebaés pedig pontosan és részletesen, lie hogy Péter Rómába meat volna, arról nem szól. Elmondja, hogy . Pál elment Romába, miért nein beszél Péternek Rómába való meneteléről ? Pedig egyáltalán nem volt oka Lukácsnak erről hallgatni, mert az apostolok cselekedeteit kívánja leírni. Sz. Péter sokkal kisebb dolgairól emlékezik meg a szent történetíró, miért hallgatná el éppen a legfontosabbat ? e. Pál apostol szintén hallgat erről. A rómaiakhoz irt levélben annyi üdvözletét és köszöntést küld, Péternek azonban egret sem. Pál apostol Róma városából különböző személyekhez és helyekré küldött leveleiben megemlékezik Clemens- röl, Lukácsról, Timothról, Marcusról stb, akik mind Rómában tartózkodtak, de Péter apostolt sehol sem említi. Ennék a mély hallgatásnak nem volna Jhelye. ha Péter Rómában az ottani egyháznak feje és püspöke lett volna. f. Péter sem mondja sehol, hogy Rómában püspöki tisztséget viselt volna. Miért nem említi ezen magas hivatalát levelei kezdetén és mikor a seniorokat hivataluk buzgó teljesitésere inti, maga- magát paquadoqua asquaya-nak mondja, Péter 5. Miért nem indította öt, midőn a katholikusok szerint Rómától távol volt az úgynevezett Solicitudo pasterialis arra, hogy elhagyott nyájának Írjon és hitében azt megerősítse ? g. Ha Péter Rómában voltunkkor vagy Capis, vagy Claudias, vagy Neró csiszár alatt kellett ott lennie. De aem lehetett Capis alatt, mert ekkor Lukács tanúsága szerint Júdeábán és Samariában prédikált Nem lehetett Claudius alatt, mert Claudius uralkodásának negyedik évében He- rodes tömlöcében ült Péter. Claudius uralkodásának 6ik évében Jeruzsálemben volt. Ezután Antiochiába utazott és ott tartózkodott bizonyos ideig. Brgo Claudius datt nem élt Rómában. De Nero alatt sem irmában huzamosabb ideig. Midőn l upostol Nero uralkodásának 203. évében a rómaiakhoz irt, Péterről egy árva szóval sem emlékezik. Pál nem találta Pétert Rómában, midőn Nero következő éveiben az örök városba jött. Pál pistol Rómából 6 levelet ir. Nagyon csodálatos dolog, midőn annyi kis személyi ségröl emlékezik meg. éppen csak Péter apostolról hallgatod volna. Mikor Pál Rómába jött, a keret ztyé *>k elejébe mentek egészen Apóim Forum ig. Péter azonban hiányzik. HarmoUua^ia Pál összehívja a zsidók főbbjeit, ezek Páltól óhajtják hal ‘ lani az evangéliumot. Már pedig ha Péter Rómában lett volna és ott püspök, ö tőle is hallhatták volna és tanulhatták volna az evangéliumot, annál is inkább, mert ez zsidó volt és a zsidók megtérítéséért fáradozott. Tehát Péter apostol Rómában ez időben püspöki széken nem ült. h. A katholikusok azon érve, hogy Péter I. levelének 5,13 Babylon alatt Róma értendő, a j ózan kritika előtt meg nem állhat. Péter nem ir próféciát, mint János *v., hanem mint tanító és történetiró Világosan és egyszerűen ir levelet. Nincs semmi oka, amiért Róma nevét symboli- zálni, vagy elhallgatni kellene. Mitől félne Péter Apostol, ha Róma nevét világosan kiír ja ? Hanem igeais Babylonról beszsl, a chald assyr birodalom fővárosáról, amely széke vala a zsidók azon területének, amelynek lakosaihoz Péter ir (Pontus Galacia stb.) Hogy a zsidók itt igen nagy számban voltak, kitűnik abból, hogy a jeruzsálemi iskolák Babylonba kö.tűztek és itt Íródott a Thalmud is. Az első iró. aki Péter apostol Rómában vuló tartózkodásáról ir, Papias hierapo" lisi püspök, aki azonban Özséb szerint nem csak nagyon középszerű tehetségű és műveletlen volt, hanem meséket iró. aki sok sunpques buraquos hihetetlen és meg nem irt dolgokat hagyott hátra és aki a Chjliasmusnak szerzője volt. Ez a Papias nem János apostolnak, hanem egy másik, agya.»ily nevii presbyternek volt tanit ványa. Irén szintén követi a mesés Pa- piast, azonban a katholikusok sem adnak Irénnek mindenben igazságot. Azután Irénnek szavai sehogy sem egyeznek meg a kath. elmélettel, mert ö a római kath. egyház alapítását Péternek és Pálnak együtt tulajdonítja, akik ott egyenlő hatalommal uralkodtak. Péter apostolnak Simon Mágussal vis £- dolgai minden történeti alapot nélkülöznek. Nem tagadjuk, hogy Péter Rómában lehetett, de hogy Péter Rómában huzamosabb ideig püspök lett volna, ezt az emfitett s napnál is világosabb okoknál fogva el nem ismerhetjük, el nem fogadhatjuk. IX. IX. A biblia olvasásra vonatkozólag igenis állítjuk, hogy aróm. kath. egyház úgy elméletben, mint gyakorlatban igenis tiltja a biblia olvasását. Nem hivatkozom itt a középkorban előforduló nagy mérvű biblia égetésekre, hanem csak rámutatok a múlt századra, amelyben VII. Pius pápa a gneseni érsekhez intézett levelében (pápai levél) a biblia társulatokat borzasztó dögvésznek nevezi, amelyek által a vész- teljes, rossz iratok egész özöne árad szét, sőt maga a szentirás. Mi gonoszság van abban, ha valaki az írást ugv olvassa, amint azt a szent szerző irta, miért tiltja ezt az egyház? Félnek a világosságtól? Spanyolországban élő protestáns íxissio- náriusok panaszkodva írják, hogy a püspökök és papok megveszik a bibliákat és garmada számra égetik el. Nem volna-e tanácsosabb és .üdvösebb. ha a szegénv nép kezébe adnák a bibliát, akkor nem volna annyi anarchista, bombamerénylet Spanyolországban. X. Az ujabbkori pipák életéből hozok fel nehány hitelss adatot, amelyek állításaim igazolják, azután ezekkel kapcsolatban áttérek a vatikáni zsinat uj dogmájára amelyről az ősi egyháznak nem volt fogalma sem, a római pápa csalhatatlansá- gára. A hires Hase történetiró VIí. Piusról azt Írja, hogy a milyen szelíd és tűrő, épp oly babonás és előítéletekkel telt volt. A pontiusi mocsarakba azon időben egy me* teorkö esett, Humbold Sándor a n'eves természetrajzi iró fejtegette a pápa előtt ezen eseménynek természeti okát. Pius azonban nem liitt a magyarázatnak, és határozottan igy felalt : Nem, Uram, nem hiszek, azon kövek nem mások, mint elszakadt részei a mi földünket átfogó kristály mennyégneK, Az ö rendeletére eltörölték a pápai államban a gyermekek oltását- Mikor az orvosok ez ellen tiltakoztak, a pápa ily módon utasította el az orvosokat : ,Ezen romlott században azon 1 embereknek száma, akik igényt tarthatnának a mennyországra, oly kevés, hogy egyáltalán nem szabad a gyermekek elhalálozását megakadályozni, nehogy a meny- ország néptelenné váljék. * XII. Leo ismét életbe léptette az erst nekeket üldöző mquisitiót. Ez az egyházi hivatal már nem merte áldozatait a máglyára vinni, hanem a borzasztó börtönökben nénoitotta el azokat mindörökre. Ez a pápa avatta boldoggá a hires Julianus szerzetest, aki a l8ik században élt és a kinek érdemeiből csak az volt köztudomású, amit a képek, amelyek a boldoggá avatási ceremóniáknál Péter templomában ki voltak állitva, elárultak. Kgy ilyen szent kép a kővetkező aláírással bírt : >Boldog Julián megszabadítja a nyárson a nyárson sülő madarat a tüztöl és újból megeleveníti őket. ‘ Ezen aláírás nagy de rUltséget okozott a rómaiaknál, habár jobban szerették az oly szentet, aki a megfordított csodát müvalté volna. XVI, Gergely teljes erővel iparkodott elnyomni a sajtószabadságot, törekedvén bemutatni a sajtószabadság káros voltát, hivatkozván a régi egyházi törvényekre, egészen Pál apostol példáig, aki Efeznsban elégette a varázsló könyveket, Ugyaa ezen pápai levélben kéri a hívőket, hogy imádkozzanak az eretnekségek kiirtásáért és bízzanak Szűz Máriában, aki minden/ időben az eretnekeket meggyőzt*. Azoi^ ban a katholikusok érezt k. hogy a róna. kath. vallás fent nem tartható lelkiismereti kényszer által és bizony Szűz Mária s*j» volt képes a pápa uralmát megmenteni.IX. Pius mindenesetre nagv politikum, aki sokat tett, hogy a pápa aláhanyatiéi hatalmát megmentse. Minden tisztesség«# és kevésbbé tisztességes törekvése hajót«» rést szenvedett, megérte a pápa világi ha* tahnánaü bukását. Italia többé már nem tudott lelkesedni a .pápa királyért* Hiába tiltakozott ö és az utódai, pápának szava nem talált többé utat a keresztyén szivekhez. Mindenesetre nagy halottja volt a. vitagnak. sokan könnyező szemekkel ál* lőttük körül azon sirt, amelyben a pipa világi hatalma miaden dicsősége és min* den romlottsága nyugszik eltemetve. De a fiatal, u; királyság, az .Italia units, örömkönnyeket hullatott és hálás szemekkel néz az ég felé. Italia megszabadult a papi uralomtól, uj élet, fejlődés, virágzáa és szabadság mindenütt. Szóval ltalia. boldogabb most, mint a pápák alatt IX. Pius összeállította (1804) az úgynevezett .Syllabust*. amely 80 tételbe» kárhoztatott bizonyos dolgokat, mint téves s az eretnekséggel határos állításokat. Ilyen téves és eretnek állítás a következő; A római szsnt széknek a haladással, liberalizmussal és modern civillizstióval meg kell barátkoznia, meg kell egyeznie.- Láthatja ebből Madár ur is, mennyire barátja, a római egyház a haladás, a felvilágosodásnak ! IX. Pius avatta szentté a hire3 spany«l inquisitbrt, Don Petro Arbuest, aki ezer és ezer eretneket végeztetett ki ad maja- rem Dei glóriám. Ugye Madár ur, hadd pusztuljon el még a faja is ! IX. Pius pápa mondotta ki a vatikáni zsinaton a pápa c alhatatlanságát hit és erkölcs dolgában. Jól irta a hires ,Ci- vilta cattolica1 cimü lap : A pénz és az élet áldozatán kívül, még egy harmadik áldozat is meghozardó a szent atya (pápa számára. Az értelem, az ész feláldozása, il sacriácio deli intelletto, Rómában azt hitték, hogy a zsinati atyák egyhangúlag fogják a dogmát elfogadni. De csalódott ebben IX. Pius. Az egyház leghíresebb theologusai tiltakoztak «zen dogma «He». A püspökök közt is támadt nagyszáma és előkelő ellenzék, ily hangok hallatszottak : a zsinat ezsn dogma által végrendeletet készit maga felett és öngyilkosságot követ Jel, mert ha a pápa csalhatatlan, mire való akkor a zsinat. A püspöki ellenzék a kulturnépek légii Íresebb píispökoi- böl állott. Darboy, a jpárizsi érsek, Rauscher, a bécsi érsek, Förster, boroszlói és Simor János esztergomi prímán, akik egyenkint is annyi katholikust képviseltek, mint az egyházi állam 143 püspöke I együttesen, az ellenzékhez tartoztak a néMJUft eszksisőt I l\- A moaaagaliela völgyének legrégibb pd&ztovábbitó iatezete, _______ Mn péazkfildeményeRet gyorsan éa pontosan a világ bármely részébe. Péaekdt- I# • »• ,:*vcaétb»l elhamt>boriffcJb»a loo/iqi*. a oiraoitfiok kuzbasttv ■HMM IH ■■I
