Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1907 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1907-03-14 / 11. szám

léig. E város nemcsak öldöklő haidu hadvezéreket adót a világit..k„ Iia nein olyan véitán-nkHt is. mim a Hiitiö Fái apostol a valós/innség szerint. Péter is rop. Az ö<„- felé meredő kőfalak es cRzteina alkotások még a pogány Korszakból valók s a 1 einet, évszázadokat élőképekben lehet végig számié!ni gazdag mn/e- umaibsti, mtkneK végig tanulná -nyozáea heteket, veune igénybe. De már gvoiean közeledtek az amerikai visszautazás u piai, Romába o<ak másfél napunk esett. Csak azon •dolgok megtekintésére lehetett tehát szorítkoznunk, melyek leginkább érdekeltek bennünket.

Ezek közül első helyen a Vatikán érdekelt bennünket, a pápa, palotája s a mellettd levő Szt. Péter lemplo mot, mely épületek a Tiber folyó túlsó oldalán a Vatikán begyen épültek A szép kilátást nyújtó Piazza di S. Pietrohoz érve előttünk emelkedik a székesegj ház s jobbra -a Vatikán. E templom legnagyobb az összes kér templomok közölt, hossza 211, magassága Kupoláig 33D meter, 8 el vau látva a művészet elsőrangú remekeivel oszlopait, képeit és szobrait il’etöleg. A széniét leköti a különböző látni való s az óriás iné retek elbűvölnek. A kupolába lel emelkedve előttünk terül el a hét halni on lekvö örök város messze kiterjedő határaival s romhalmazai val. Éjien egy ir zarándok társaság járt épen azon napokban Rómában s velük együtt be lehetett jutni a Vatikánba is, a pápa fogadó szobája

ba. Az írek természetesen földi helytartót, láttak maguk előtt, Péternek törvényes örökösét s életüknek leg szentebb percei azok voltak, miket a ,,Szent atya“ színe előtt töltöttek. Reám kisebb benyomást gyakorolt az egész jelenet, mert én Pitin pápában csak a jóságos, szelíd arcú embert láttam« ki a mait történetének szerencsés fejleménye folytán elődei után magas polczra emelkedett s hívei felett állva nagy tekintélynek 1 örvend, Kétség nélkül e. ceutrálnra lom bámulatos alkotás, van benn- erő, hatalom, csak a bibliai alap nem igazolható.

Még több világbirü templomot tekintettünk meg (Szí,. Pál, lateráni templomot), a Carnpo Verauo temető

TÁRCA.

Bocshay követe.

(Történeti elbeszélés.)

(Felytatás.)

Hire neve a mint túlnőtt Eperje sen, csakhamar az akkori tulajdon képeni Magyarország fővárosa, — Kassa, hivta öt meg egyelőre váiosi jegyzőül és tanárul; majd pedig iskolájuk rektorának, magister Gra wer Albertneh Wittenbergbe történt távoztával, siettek öt iskolájuk élére állítani. És Bocatius még fényesebbé tette a kassaii skola nevét és a történetírók szerint a kassai iskola az ö vezetése alatt érte el virágzásának tetőpontját. Bocatius ezért oly tiszteletnek és szeretetnek örvendett Kassán, hogy már 1603. jan. 13án bíróvá is megválasztották öt, a mikortól azután leveleit igy irta alá: „rector utriusque civitatis“ (mindkét álladalom igazgatója), mert hiszen megmaradt az iskola rektora, igazgatója és lett a város8iremlékeit, a katakombákat, az ös

kens-Myénség istenitis, teleti helyeit —, a palazzo del quirinalet, mely az olasz király palotaja.

Sajnálattal távoztunk Romából, hol pedig még több heti látni való lett volna s a Tiber is völgyében a Sibillim hegyen áttörve A neonéba jutottunk, hol nt-'.r vált reánk a Fiúméba indult „Villám‘ tem magyar gö, hajó. Aug 5én teggel ismét magyar területen voltunk s néhány órás taitrifodas után indultunk vissza az uj hazába, hol a napi mun kák és küzdelmek közepette erőt meríthetek azon szellemi tökéből, a mit rövid, de tanulságos tanulmány utam nyújtott.

(Vége.)

Érthetetlen magatartással van a magyar kormány az amerikai ma gyár lapok iránt. A helyett, hogy segélyezné őket, miután itt az igazságot bátran kimerik mondani, úgy akarják elhallgattatni, hogy a pán szláv lapok módjára bánnak el velük. Hogy fent valami hiba ne essék, s a bécsi napfény ragyogása ban minél tovább sütkérezhessék a hazafias, koalíciós kormány, lapokat koboz el s tilt ki az országból, hogy Magyaroszágen ne tudják meg azt hogy minő tűz lángol az amerikai magyarság lelkében. Kossuth Fe renc vállalkozik arra, hogy olyan laptól is, mint a Szabadság, meg vonja odahaza a postai szállítást s az országból kitiltsa. A Szabadság most eszteedeje nem olyan hangon irt, mint ma. Kitöréseit nem mind nvájan helyeseltük, s Rostájában sok ízetlen dolog volt s nem egyszer ocsut bocsátott át ez a ro.da. De a darabant kormány még se réti ellene «err.mil. Most a hazafi is kormány, mert a Szabadság hazafiastbb mini ok, a legszigorúbban lép fel ellene. Hat ez az eljárás azoknak ad igazat, a kik már belecsömöiöltek a mostani kormányba. Az ilyen kiábrándulások nagyon fájdalmasak agy in, de a Szabadság biztos iehet a felö ,

nak is rektora, főigazgatója, mint első tisztviselője, bírája.

1602ben azonban nagy, nehéz idők következtek Kassára, a magyar protestánsokra és a nemzetre.

Ekkor jött Kassává Gonzaga Ferdi nánd helyére felsömagyarországi fö kapitánynak Barbiano Jakab, Bel- giojoso gróf. ki Rudolfnak Spanyol- országban és Némeíalföldön hűséges szolgálatokat tett mint katona. Eredetileg a karthauzi rendháznak qnardiánja, egy türelmetlen olasz, a ki 16ü3. november llén megparancsolta a kassai tanácsnak, hogy a város közepén álló díszes Szent Erzsébet dómot, melyet a kassai evangélikus német gyülekezet 50 esztendeje használt háboritlanul templomul, adja át a törököktől jöhető veszedelem elöl Kassára települt egri székeskáptalannak. A tanács, Bocatiussal élén, megtagadta Barbaiano fenyegetödzett. Nem hász nált semmit. Ekkor .1604 január 6án Barbiano dél és észak felöl ágynkat állíttatott fel a templom ellen s kinyilatkoztatta, hogy ha azt át nem adják, halomra löveti. Erre a tanács, féltvcn a díszes templomot, .a vad katonától, átadta azt. Sikere I csak növelte zsarnokoskodását, A

hogy az amerikai magyarság vele lesz. mert itt az igazság élt» t s nem a bécsi levegő.

Egy Ewing nevű bíró fontos hatá rozatot hozott a napokban. Kijelentette, hogy azoknak javáia nem Ítélhet, akik nem esnek ennek az államnak a joghatósága alá. Ezt a véleményt a hitó abból az esetitől hozta, hogy így Zeiger Mayer nevű zentai illetőségű magyar ember kár térítési pert indított a Pennsylvania vasutiátsaság ellen 50000 dollár erejéig, mert Zeiger György 19.5, május llén a Harrisburg mellett történt szerertcsétVnség alkalmával meghalt. A vasút társulat azzal vé dekezett, hogy az Egyesült államok és Magyaroszag között nincs szer zödés, mely az ily eseteket szabályozná. A bitó, úgy látszik a vasút társulatnak aditc igaza , mert a felperest keresetével elutasította. Az illetékes körök jól teszik, ha figyelembe veszik ezt a határozatot mely főként a magyar szempontból Dagyon fontos. Tudjuk, hogy a magyar nép nem igen pulgárosul s igy a milliónyi magyar ember érdekét jó volna mielőbb egy szerződésben biztosítani, mert igy soha senki se kaphat kártérítést az ember pusnitó gyárak és vasuttársu latoktól és ezek bányaitól. Ajánljuk ezt az ügyet az amerikai ma gyár szövetség figyelmébe. Ez is csak azt mutatja, hogy milyen sok az aratni való gabona. Azért mun kára fel.

Régebben megtették már a lépéseket arra, hogy Pittsburg és Alle gheny egyesitessenek. Az Alleghe- nyiek mindent elkövettek, hogy az egyesülést megakadályozzák, de most végre is a legfelsőbb bíróság helyben hagyta az egyesülést. így Pittsburg ma az Egyesült államok nak hatodik legnagyobb városa. Lassan a körülié levő kisebb váro- soKat is magár»» lógja fogadul, s ha ma a világ első gyár városa, akkor nagyságra nézve is méltán fog a legnagyobb varosokhoz csatlakozni.

Abból az alkalomból, hogy Pitt- sburgbau april 14—17ig fogják fel adatni a Carnegie Hallt s erre az

város kiterjedt birtokairól elűzte a protestáns papokat, sőt magában a városban nemcsak hogy elvette a templomokat, de be is tiltotta az evangélikus isteni tiszteletet. Majd a királyi kincstár javára lefoglalta a város összes birtokait és Szabó György polgárt, a kinek házában a magyar evangélikusok istenitiszteletet tartottak, nagy pénzbírsággal sújtotta, Vallon katonái garázdálkodtak. A felső megyék nemessége Gálszécsen jött össze tanácskozni a teendők felett. Barbiano azt üzente nekik, hogy ö azt a parancsot kapta a császarró’, hogy irtsa ki haló sága körében a protestantizmust. Ekkor a kassai tanács egy fényes küldöttséget küldött Rudolf királyhoz Prágába. Bocatius volt a vezetője. Bocatius, a ki Rudolfnak annyi kegyét tapasztalta, azt hitte, siker fogja koronázni fáradozásukat. Azon ban hasztalanul várakoztak Prága ban, a császár elé sem bocsáttattak. Mikor aztán 1604ben végre összehivatott az országgyűlés és a protestánsok sem ezen, sem az ezen ország gyűlés után Rudolfhoz Prágába küldött, (mert a pozsonyi 1604iki pozsonyi országgyűlési 21 törvényeikhez az alkotmány megsértésével

alkalomra a béke kongresszus sok ia g ja Annik aha éikczik. N«wvoik- bau a béke szövetség g\ ülést is fog tartani. A kongresszusa Carnegie v endége lesz itt. tartózkodása alatt , liir,- járt, hogy Apponji Ali ért gióf is jelen les . de meg erről bi/onyo sat nem tudunk. Lehet, lioey a magvar politikai bel; z«-t meggátolja

a kijÖVelelhen.

A magyar ref. egyház zsinatának utolso ülésszaka maicius J2éu ült össze, hogy a kiiályilag szentesített egyházi törvényeket kihirdesse. —- Ezek a törvények nagy eltérést mutatnak a régebbi törvényektől, főként a lelkészváJasztos illetőleg, ügy tudjuk, hogy a törvényben in tezkedés van téve a külföldön élő magyar reformátusok lelkigondozá sáról is. Ismertetési re alkalmilag visszatérünk.

A huszadik századnak egyik legügyesebb csalója, ki az emberek gyermek es hitét s az emberben meg levő vallásos érzést a saját egyéni céljainak az elérésére használta fel, JDowie, ki inragat második Illésnek mondotta, a napokban meghalt. Pár évvel ezelőtt még teljes hatalmában volt s ekkor szervezte a hivők pénzén Zion városát, mely teljesen azjö fenhatósága alatt állott. Ugyde miután az ö dolgai í e n Istentől származnak, láttuk bukását is. Hatalmától teljesen megfosztva, híveitől elhagyva, csak nehány hívőtől környezve fejezte be változatokban gazdag életét, hogy elmenjen az- Ítéletre. Néhány kővetője azt hiszi, hogy nem halt meg csak aluszik s még megérjük, hogy feltámadását is fogják hirdetni. Hogy az emberi bölcsesség az Isten előtt bolondság, semmi se igazolja jobban, mint Dowienak az élete és szomorít elha- gyatottsága halálos tusában.

A Jéna nevű francia hajón a napokban nagy robbanás volt, melynek mintegy yt) tengerész es ibzt esett áldozatul. Soka-i j>edig veszedelmes sérüléseket szenvedtek.

Peirokoff bolgár miniszterelnököt merénylők lőttek agyon e hó llén. A merénylőt elfogtak de nevét nem akarja megmondani.

önkényüleg, egy a protestáns kellen irányzott 22iüet csatolt es ezzel az alkotmánysértéssel a nem protestáns magyarokat is polgári szabadságuk, az alkotmány védelmére hivta felt már csak vezér hiányzott, a ki a nagyon elterjed elégületlenség folytán kitörő félben lévő felkelésnek élén álljon. Ilyen is akadt, midőn Barbiano a hatalmas és vitéz kismarjai Bocskay Istvánt várainak foglal- gatásával a maga védelmére kény szeritette. Bocskay megnyervén a református hajdnkat a császári seregekből Barbianon diadalt arat, a törökökkel szövetséget köt és 1600 elején a szerencsi gyűlésen erdélyi és magyarországi fejedelemmé vá- lasztatik. Vezérei azalatt a felvidéken mindenütt diadalmaskodtak, sőt „a hajdúk már Ausztriában és Morvaországban kalandoznak.“ így fordul jobbra a protestánsok sorsa, pedig bizony 1604ben nagy szorultságban voltak. Tethe Márton győri püspök, szepesi prépost és királyi helytartó már a felvidéki szabad királyi városok protestáns egyházainak megtörésére indult; de Lőcsének bátor, hősies magatartása meghiúsította, Bocskaynak L diadalai pedig; lehetetlenné tették szándéka kiyite-