Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1907 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1907-03-14 / 11. szám

A bárdos rendszernek ujta halottja vau. Clevelandi a s egy Puskás Miklós nevű magyar ember agyon lőtte 8*0' ionya Mihály art s azután önmaga elieis fordította fegyver* t A tiszia erkö esi élet óvhat meg hasonló tiünuKtuí. Csakhogy épen e/,r felejtik et a magyarok a l«gkön- n ei>he:i Ame ikabau Tudakozzátok .az-ud az IrasoKPt.

A ,, Wguszte.-emg Lauf,ja“ című halottas eueKos könyv nyomdai akadályok miatt ápriíts tűikére fog megjelenni.

— Molnár István Zemplénvármegye nyugalmazott főispánjának temetése az egész vármegye részvételével ment végbe Sátora1} lujheyen.

A triniszte-elnökkei egviitt érkezett fsa, ifjti \V-‘kerle S tudor orsz. k pviselö és titkára B.írczy István. A temetésen részt vettek: a honvédelmi ininiazte-ium képviseletében Szolit er Antal miniszteri tanácsos, aki a lior védi Imi mi ó •/ “'iiim nevélien kosz >r\r is helyezett az elhunyt 3topors«V|.ir>, Mev/ner Gyula főispán, gróf Andr»ssv Sándor. Fried La g, Mec/.ner Béla és Búza Barmt or<-z képviselők, gróf Majláth .József t.,rendii:iázi tag, Z»mpién- vármegvéneK egész tisztikara, Dúkus Gy. alispán, a pénz igvrttiniszterium tisztikara pedig Mauke Kmlre pénzügyigazgató vezetése melle t, a Síitora jaujheiyen állomásozó hnnvédzás/loH'j tisztikara, a p:a- ri-ta főgimnázium küldöttsége és a város közön-égéből igen sokan.

A virágokkal di-zket-t ezüst koporsón, a melyben tz elhunyt feküdt, a megboldogultnak őrnagyi csákója ts kardja volt. Zemplénvármegye tisztikarának nevében Thuránszky László főjegyző méltatta igen szép szavakban az elhunyt érdemeit, kiemelvén, hogv ifjú korában kardot rántott a haza védelmére, majd a hősi küzdelem után, miután a kiegyezés müve megindult, midőn a király nemzetével kibé kült, Ar.drássy Gyula gróf, mint meghitt barátját vette maga mellé. Az elhunyt, a ki a megyének számos esztendőn át volt főispánja, osztatlan szeretetnek örvendett az egész megyében.

— Zempléntnegye közigazgatási bízott »ágának, Meezner Gyula főispán elnök- 1 ásóval megtartott ülésén, mint SátoraljaI

*

jr

♦

■*

*

>

J*

>

%

Magyar bankár és közjegyző.

Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férőn, a ki egy császári és királyi konzulátusi figWvdfiéa; vezetésével bízatott meg Amerbában, és sok éve« áí kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári Is királyi kűlűgy minis*» toriam köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható,

T?CK.zeÍ5.:o-t Küld a világ bármely részébe, gyorsan ás pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarékpénztárhoz kamatozás végeit s az eredeti betét- könyveket a feleknek pontosa* kiadja.

iEálajéiegfjre'Ket eted gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rotterdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a luijó- tárauljitok adnék hajójegyre szüksége van. írjon hozzá árért.

ÉTIállit mindenféle meghatalmazasok^c, adás vételi szerződéseket s bár- milyeu szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően.

A ki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogója marad Magyarok ! A legtöbben Ismerik öt sz.eméiyesaen. Keressétek fel bizalommal és írjatok hozzá árakért éa levéSboritékolérí, Levél cim ;

J o h n N é ni e t h. 457 Washington Sí., New York.

ujhelvröt Írják m künk. mindenekelőtt az Amerikában való kivándorlóit korlátozó intézke léseket tárgyalták. A főispán e ö- adta, hogy kerek-z tuibnn tizez-rre tehető azok száma, akik a unni • vban a nie.-vé bői k»vándoroltak. Mih ihotp a telke- gazuá-i földjei is mii •''és n marid

nak munkáskéz hi.iit van in. «gróf Majd áth .József, Meazuer Béla. Seunyyv Miklós báró, Dókus Gyű,a ali-párt és Szirma' István dr. hozzászólása után a bizottság elfogadta az alispán indítványát, hogy a belügyminiszterhez főliratüt intéz, mely szerint nugyersk sorozás előtt c ak abban az esetben bocsátható ki Amerikát . ha családjával együtt megy ; leányok csaki- családjukkal mehetnek, katonakötelesek- nók pedig mindaddig, tűig katonai kötelezettségüknek eleget nem tettek, vagyis 32 éves koráig útlevelet ne adjanak. A kormány intézkedjék az iránt, hogy a hajóstársaságok az útlevél nélkül levő ki vándorlókat visszautasítsák. Végül, hogy minden útlevélhez a tulajdonos fényképét csatolj ik. — Öennvey István tiáronak. a ki egy Pacinkat» építendő állami iskolára 20 ezer koronát es négy ezer kor. értékű beltelket adott, jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak. Iskolák és óvók segítségére a közművelőíési alapból 5800 Koronát szavazott meg a bizottság.

Cisimier PeriLr volt francia oinisztere)mik, kinek neve a Drey fuss ugygy-l kapcsolatban lett ism-refi'ss'í», a naunk»4*«» meghalt.

Az os/*rak ko *>>ány a WekerTe és Ri-ok ndnisz ere n >kők közét i vám és k.s*Hskede 'ni tárgyalások folyt»* mán l-mond-*tt a fogy*8zt i-d adókra vonatkozó ed ligi követeléseiről, ha \fagvarorszíg áthidalhatatlan vám aka4á!vokítí nem állit.

Máreziiisi ünnepély Toledohan.

Márczius 17én toledói híveink szép és lélekemelő hazafias ünnepélyt fognak tartani. Gyönyörű példája ez a hazaszeretetnek, melyet az uj világban is ref. híveink minden évben megünnepelnek, mintegy tanúbizonyságot téve, hogy a hazaszeret lángja nem aludt ki szivükből, sőt folyton •ápkÜják szivük melegével.

Az ünnepély sorrendje a következő :

I. Elöenek :

74 dics. (I.) lm bejöttünk nagy örömmel« Felséges Isten !

A te szentidnek gyülekezatibe,

A te templomodba^

Felséges atya Isten !

I-t megállunk te előtted,

Felséges Isten 1

Igaz hitből áldozunk te előtted,' Vallást teszünk rólad,

Felséges atya Isten !

II. Felálló ének.

Dallam : 170. dics. Dicsöült helyeken».^

E hazát, mely minket, a föld bujdosó

gyerm ekl*

Keblére ölelt, megosztván velünk kincaeilto Áldd nog jóságáért óh 1 ten !

Hogy hatalmas karral segítsen Sokat boldoggá leiiiii Illeti.

IIí. Ima és Libliaolvasás.

IV. Ének.

Dallam: 37. dics. Jövel Szent Lélek. Arczra borulva imádunk Felséges Ur, nagy Királyunk ! Sziveinknek hö érzetén.

Szabadságharczunk ünnepén

Feléd száll a hálaétek .

S tőled kérnek ifjak, vének Boldog jövőt a magyarnak,

Kit a bu felhői takarnak.

Halld meg imánk! Halld meg imánk?

Vég ainknak éd s tárj; át,

EjjeUnknek legszebb álmai: j Szülőhazái k éki»«if>»ék *.

! Egyenlőség, es v riség.

1 A szabadság rózsafája Viruljon ott vaiah.íra,

Hogv Kárputtói Adriáig Egv boldog nép áldjon sokáig Leged Atyánk, Nagy Istenünk !

Vr. Ima és egyházi beszéd.

VI. Hymousz.

Isten áld meg a magyart.

VIL A gyülekezet megáldása.

VIII. Kimenő ének, 75. dics.

iÁld meg Ur Isten a te népedet Kik téged szeretnek.

Tatted meg közöttünk a gyülekezetei.

Istenitísztelet végeztével az egyletet zászlóik al.itt a Juhász fele Hallba vonulnak, hol hazafias emlékünnepélyt tartunk. Kérem egyházunk tagjait, hogy az ünnepélyen ré.«t venni aziveskedjeaek»

Testvéri szeretettel

Boros Jenő, lelkészhelyettes.

lét. Ekkor 1604. október 16án a Lőcsén tartott, összejövetelen az öt szabad királyi varos kimondotta, hogy halálig védelmezik szabadsá maikat.

Kassán, most hogy Bxrbiano Kassáról elmenekült és Kassa Boc^ay nak hódolt, de különben is a Prtrga' han szerzett keserű tapasztalatok folytán, Bocatius szívvel lélekkel Bocskayhoz csatlakozott.

Bocskav öt oagyrabecsülte s kö‘ vetül használta fel. Bocatiu3 el is ment a külföldi protestáns fejedelmekhez Bocskay utasításával,azokat a protestantizmus ügyének megnyerni. Azonban mivel óvatosságból iratokat nem vitt magával, Henrik Gyula braunschweigi herceg kémnek tekintette öt, elfogatta és biztos kísérettel elküldötte Prágába Hír iolfnak. Rudolf itt börtönbe vetette őt. Mig ö börtönbe sínylődött, a nélkül, bogy tudta volna, hol van, azalatt idehaza Bocskay diadalai folytán «egkőtteteit a bécsi béke 1806. jun. 23áu, Bocskay István pedig 1606 november 29éa közhiedelem szerint a Kátay Mihály kancel Iáétól kevert méregital által tueg- iszüat élni.

Már az 16v8iki pozaoayi országgyűlés I. törvénycikke is szentesítve volt, s polgárjogot nyert Magyar országon a protestantizmus, sőt a', egykor hazájából, mint buzgó evangélikus és jó magyar kiúldözött íllásházy István (kit 1605ben Mátyás főherceg hívott be az országba, Lengyelországból, a hova menekült volt, közbenjáróul) is meg volt választva az ország nádorául, és Bocatius még mindig a prágai várban sínylődött, mint fogoly. Csakis az elfogatása utáni ötödik évben menekült meg és pedig csodálatos módon.

Elmúlt az év és Bocatius még sem jött haza. A város csak várta, várta. A nagy műveltségű biró, a nagy tekintélyű városi vezérférfin hiánya mindinkább érezhetővé lett. Utitár' sai közül egy kettő már haza vetődött. De azok sem tudtak más felvilágosítást adui, minthogy a birót elfogták. De hogy miért fogták el? men« vitték el? hova csukták el ? — arról már nem tudtak már számot adni. És végül is kénytelen volta tanács addig, a mig ö tiisszajó, #gy uj főbírót választani.

Türelmetlenül várta egész Kassa Bocatius hazatérését. A legtürelmet.

lenebb azonban hu neje, Erzsébet volt. Vált mi súgta ugyan neki hogy i milyen okos a férje, az egykÖByen el nem pusztul, inár csak szóit sem, mert nem csak az irótollat, de különösen mióta kassai biró lett. a szab' lyát is pompásan kezelte. De hátha túlerőnek esett áldozatni? De hátha beteg és azért még hirt sem adhat? Vagy taláu valami földalatti börtönbe dugták, a hol hatalmas szervezete sínylődve pusztul? És már már a félelem is kezdett tanyát ütni a hü nő szivében. Mígnem az öncsititás, az önámitás, az öabizta- tás, a reménykedés, a várakozás lassacskán fullasztóvá tette reá nézve a ház levegőjét, a város környékét és egyszerre csak felébredt benne a gondolat, hogy neki kell urán segítenie. Elmegy utánna — gondola. És hasztalan igyekeztek öt lebeszél ni, útját kalandosnak, szándékát céltalannak mondani, a megfogant elhatározás jel megfontolt akarattá lett. Minden nyom a császári udvar felé vezetett. A hír azt beszélte, hogy Bocatinst a császárnak szol gáltatták ki. És e hir nem hogy meg ijesztette volna Erzsébetet, hanem bizalmát még élesztette, mert nem tudta elképzelui, hogy ugyan azon

lesászár, a ki egykor férjét annyim |kétszeresen is kitüntette, most férjével, midöu az hivatalos - kötelességében jáct el, embertelenül bánhassák. És kassai házát és holmiát megbíz ható barátaira és barátnéira hagyván elindult. Mig magyar földön járt, nem titkolta klvoltát, de a mint átlépte a határt, egyszerű lausitzi asszonynak öltözött, magát özvegy asszonynak adta ki, a ki szolgálatot keres. így jutott el Prágáig. Itt egV előkelő úri házhoz szegődött, a mely* nek nagy volt az ismeretsége. Játszotta a tudatlant, a járatlant és sok mindenfélét megtudott ezen az utón. Megtudta azt is. hogy az előkelő foglyokat a várban őrzik. Megtudta a várparancsnok nevét, megtudta a börtönör nevét.

(Folyt, köv.)

HÜ és Mimül, ültepiii. Pa.

Alapit tat ott 1883. Közjegyzői iroda. Meg hatalmagáaok éa kö*jegy»öi okiratokat szakértatemmei kiáliitauk. CoMKlátaui Mkfarm .j»drt>a«a£rilU— — (jfimml