Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-29 / 13. szám
/ 3 SEW lOltK, HtZI.RTIIS. WTLKF.S.RARRK <' IMi János Magyar bankár és közjegyző. Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfin, a ki egy császári és A királyi konzulátnsi űgy-fivőség vezetésével bízatott meg Amerkában, és sok éven J át kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi külűgy minisz- *5 terrain köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható. (é Fánzaket küld a világ bármely részébe, gyorsan ás pontosan. Továbbit Jj készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarék- "S pénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan A kiadja. 1 ÍE^fajéjegT3r®icei: elad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Bot- v texdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajó- j társalatok. Kinek hajójegyre szüksége van, Írjon hozzá árért. ÜSTiállit mindenféle meghafe)lmazasokat, adás-vételi szerződéseket s bár- ^ •*«5 milyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően. d fiT Aki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogój a marad. Magyarok 1 A legtöbben J 'j®* ismerik őt személyessel Keressétek fel bizalommal - és Írjatok hozzá árakért és 50, levélboritékokért. Levél cím : ^ John Németh. 457 Washington SL, New York. *f más testület ünnepélyére, már az szinte természetes, hogy a vendég egyletnek trittolni kell. S mikor az elnök diadalmas arcával kijelenti a nagy eseményt, van ujjongás és taps mindenfelé^ bogy nagyot ihatnak az egylet pénzén, minek egyedüli rendeltetése volna pedig a betegek nyomorának könnyítése, az özvegyek és árvák segélyezése. Nem régiben egyházi választást tartottak egy magyar plézen. Erre is ellehet mondani a Biblia szavait: Sokan vannak a hivatalosak, heve sen a választottak. A választás előtt való 1 nap egy jelölt elkeseredetten kiált fel : Ha 25 dolláromba kerül is, dé megmutatom, hogy kurátor leszek. íme keresztyén olvasóm ! Hát nem igaza van e a Bibliának, mikor azt mondja, hogy a bűn az ajtónk •előtt van. A mi megfertőzi a társadalmat, az egyént, az megfertőzi az egyházi életet is,mert hiszen minden gyülekezet egyénekből van össze alkotva. De az' is igaz, hogy hatalmunk vagyon ö rajta. S valóban ideje, hogy a magyar társadalom kiirtsa a férget testéből. Én hiszem, hogy van minden magyar egyletben olyan keresztyén férfi, a ki ha bátran felszólal e visszaélés ellen, gondolkodóba ejti vele a többit is. A becsületes ember nem vágyik a máséra, a magáét pedig féltve őrzi. Nézzétek a kicsiny hangyát, milyen szorgalmatosán gyűjti a télire valót. A paizsos férfiú az Ínség, a nyomor elébb utóbb bekopogtat minden tékozló ember ajtaján. Harsányi István, ev. reí. lelkész. Feitilvás m. fialcsü Fm m von taivángailisz! E felhívást Debrecenből kaptuk s örömmel közöljük. Sokan vannak, kik a Balogh Ferenc lábainál tanultak s igy felhívásnak lesz is foga natja.--------------------- i Kedves volt tanulótársa nk ! Nagytiszteletü lelkész ur ! Mint Balogh Ferenc, debreceni theol. akadémiai tanárnak volt tanítványai szólítjuk meg mi alólirot- tak Nagytiszteletüségedet, ki nevezett tanár urnák szintén tanítványa volt, e felhívásunk elején álló címzéssel. Balog Ferencnek, ezen igazán Isten jo kedvéből való tanárnak, ki az 1866ik tanévvel kezdette meg áldá sós életmunkáját, megengedte az isteni kegyelem, bogy immár 40ik esztendeje üljön, fényt terjesztve, áldást árasztva, lelkesedést gyújtva, theologiai tanári székében. Mindnyájan, kik ifjúkorunkban tanítványai voltunk, bevallhatjuk és mind annyian be is valljuk, hogy ö lobban tóttá lángra keblünkben a hitünk igazai iránt való forró lelkesedést, ö tanított bennünket egyházunk e annak intézményei szeretetére. Ennek a nagy tanárnak áldásos tevékenységét- honorálni akarva, összejöttünk Debrecenben lakó volt tanítványai közül többen s elhatá- tűk, hogy a folyó évi tavaszi egyház kerületi gyűlés idején az ö tanárkodásának negyvenedik évfordulója alkalmából egy jubileumi ünnepélyt rendezünk, melyen öt, igaz szerete___________________________'____________tünk és soha meg nem szűnő hálánk jele gyanánt, valamely értékesebb emléktárgygyal tiszteljük meg s nevére alapítványt teszünk. Mikor erre az emlékünnepélyre, melynek későbben meghatározandó pontos napját szintén tudatni fogjuk Nagytiszteletüségeddel, már előre is meghívjuk, most bizalommal arta kérjük, hogy mint a mi nagy tanárunk egyik volt hü tanítványa szíveskedjék valamely összeggel, melyet vagyoni viszonyai megenged ne^c, a Balogh Ferencnek adandó értékes emléktárgyak beszerzéséhez, s a nevére teendő alapítvány tőkéjéhez hozzájárulni. yKérjük továbbá, hogy általa e nemes célra s ánt összeget tessék lehetőleg még e hő folyamán, de f. évi ápnl’s lOig mindenesetre Dr.Erdői József theologiai tauár ur nevére és címére Debrecenbe (Esküdtér 9, sz.) megküldeni, — körtünkre ö vállalkozván a beérkezendő pénzek kezelésére. Kérjük mégNagytiszteletüségedet arra is, hogy saját körében; de mindig csak Balog Ferenc volt tanit ványaira terjeszkedve ki, legyen szives ez ügyet támogatni s terjeszteni, miután a rengeteg számú volt tanítvány közül egyik-másiknak hol tartózkodásáról mi nem tudunk magunknak biztos értesüléseket szerezni. Igaz tisztelettel s a yolt tanulótársak hü szerzetével vagyunk Debrecen. 1906. március 5. Nagy események. Hazánkban fékevesztett dühvel kezd dolgozni a császári ügyvivő- ség. ügy látszik, Becsnek a célja csakugyan az, hogy a nemzetet forradalomba kergesse. Nem elég.hogy az önkényt befizetett adókra rátette kezét a kormány, most katonaságot akar, hogy megtudjon felelni a hármas szövetségben elvállalt kötelezettségének. Ez okból általános mozgósítást rendelt el a hadügyi vezetőség az ország területére, a miért — ha ez az intézkedés törvényes volna — szükségképen jelentkeznie kellene minden hadköteíesne k 24 órán belül a legközelebbi hadtest parancsnokságnál. De mivel a reá delet törvénytelen, remélhető, hogy a megyei hatóságok megfogják akadályozni az njoncozást s a póitarta léko&oknak nem kézbesítik a behívókat . Mintán pedig sok tartalékos tisrt lemond rangjáról, hogy valamikén ellentétbe ne kerüljön saját lelkin méretével : a hadvivöség kimondotta hogy a lemondó tiszteket, hadi tör vényszék elé állíttatja. Az ügyvivÖ8égben nézeteltérések merültek fel arra nézve, hogy kiii ■ ják e az uj választásokat? Ezt aprii llén kellene megtenni e a király ma szerdán dönt ebben a kérdésben, vagyis ma fog kitűnni, hogy a abszolutismus állandóé vagy nemi A külföld szinte megdöbbenve néz- ezt a harcot, a mely egy ezer éve -t népnek alkotmányát tiporja el s vannak lapok, a melyek nyílta i hangoztatják hogy ha a király me : hal, úgy a német császár masodi fia, Attilla lesz Magyarország kir. lya. Egyik tekintélyes Pittsburgh; lap azt Írja, fiogy Vilmos csász - fiának arcképe nagyon el van te.<- jedve Magyarországon s a nép ne idegengednék a cserétől, a mel esetben legalább is olyan önáli » e nne Magyarország, mint a mint a sokkal kisebb Balkán államok. Még ez azonban messze van. I gyorsan nem segítenek a bajcaj - ugv majd nem igen lesz miért t giteni, mert az ország népe ide jö Amerikába. Uj évtől kezdve 23 ez ■ • egyén érkezett Magyarországból, csupán Fiúmén át s ha igy megy t> vább, népünk itt találja meg, a ni t otthon hiaba keres : a szabadságé -. Nevezetes gyűlés folyt le mán ,. 14. 15. és löáu Charlotte, N. J.-ba i E gyűlésen a tulajdonképeni ka >- rnista felekezetek, nevezetesen i (Folytatás a 6. oldalon.) — Amilyen a mosdó, olyan a törülköző. — Ne lábatlankodjék és ne bot- ránkoztasson kegyelmed, — mondja Pósaházy közbelépve, — ennyi isten félő embert épén itt az Istenháza falai mellett. Nem tudja kigvelmed az írás szavait; ,. Jaj a botránkozónak, de százszor jaj a botránkoztatóuak!“ — Mindeii lépéstek, minden szava tok egy-egy botránkoztatás — felelt a jezsuita, —s engemet, azért küldött az Ur, hogy próbáljam az eltévedte- két az igaz útra visszatéríteni, mert kedvesebb ö előtte egy megtért jnh száz másnál. Azt elismerhetem hogy Matkó uram a pennát elég jól forgatja ; a papiros igen jámbor marha, mely hátán sokat eltűr : de próbálkozzék meg velem élőszóval, midőn bizonyosan az igaz mellett lészen az isteni kegyelem. — Sámbár Mátyás ! — mond bosszankodva Matkó István. Én e helyet és alkalmatosságot nem tartom dogmai vitákra alkalmatosnak. ,,X ut Tök“ cimü munkádban szennyes nyelvvel és moslékos szájjal előadtad minden bölcsességedet, s ezen te ,,Tök“ tejedet, úgy hiszem, magad is elismered, az én ,.Bányász Csák- áuyom“ eléggé összetörtei Sámbár arca főilángolt. Erejébe került, hogy magát mérsékelje. — Csak ne hátrálj, Matkó uram ! Hanem ha maradt még töltéseidből, állj elő velők. Én részemről meg nem retirálök. Mi a helyet illeti, ez igen alkalmatos. Legalább rólad sokat tartó juhaid itt megismerik tudományod hitványságát, s hátha a fiatal tévelygő bárányok közül, — mond a tanuló ifjúság felé intve, akad egy kettő, ki a tévelygést látva, igaz útra tér! A papiros drága, miért vesztegetném azt reád ? ! Azért csak védd magad, még pedig olyformán, hogy az én szokásom szerint, a legyőzött fél esküvel kötelezi magát a másiknak örökös jobbágyságra. E kíméletlen beszédre a heves vérü ifjúság fenyegető mozdulatokat kezdett tenni. Többen ökleiket emelgették, mig mások méltatlankodó vagy fenyegető kiáltásokat hallattak. — Csak lassan atyafiak, soha se bgzgólkodjatok !— kiáltja a jezsuita. Ma csak a szónak van idteje ; leüet majd tettre is kerül; hagyjátok akkorra a nagy buzgóságot. Azt csak Qol| JH és Fia Leust Si. M Pa nem hiszem, — folytatja gúnyosan, hogy elannyira barátaim ’ legyetek, miszerint tőletek várhassam a biztos utat, a szentté léteihez s a martyr- koronához. — Csodálom, — mondja Pósaházy, hogy bárki józanon a pátereknek ilyen cselekedetein megütödik. Csen desedjetek ti jámborok. Jertek és hagyjuk itt ezt az embert. Részeg ember elöl maga idvezitönk is kitért, már pedig ez a lelki kórság, mely ezen téritni vágyó páterek szivét gyötri, aragy nem nagyobb baj-e a részegségnél ?'..... — Kegyelmeddel is majd igazitok, tudós professor uram s meglátom; hogy oly ékes és oly éles lészen-e akkoriban is a kegyelmed nyelve, mint ezelőtt volt tudós könyveiben és a milyen most is ?.... De én most csak Matkóhoz szólottám s ha ö nem mer vitára szállni: akkor vagy a maga gyávaságát, vagy eddigi állításai gyarló voltát ismeri el. Ha elszalad és engemet hagy itt a csatatéré» a győztes én vagyok. — Jól van, — mondja Matkó István, én felveszem a keztyüt, nem azért, hogy kérkedni akarjak, avagy U JJi l'U-UCh : 11 vcicu vna/iUi de mert meg vagyok győződve, hogv e napot határozta az Ur ostoba gőgösséged megalázására. Ne mc -elhassad, hogy vallásunknak csak g- kissebb és érdemtelenebb szolgái is kitért volna előled. Nem saját tal n tumaimban, melyek kevesek, hai m az Urban bízom, ki az igazak ügye mellől nem tágít, és a ki a kevéh fedőket érdeme szerint megalázza. Sámbár nagy hévvel vont ki gy hosszú iratot, melyen szokásos küldései s betanult tételei voltak feljegyezve. — Jól vagyon, — mond kevély orrhangon, tehát vitázzunk ez úttal az Úrvacsorájáról— Nem úgy Mátyás, —mond Matkó István. A kihivóte valál ; a fegyvert, általános szokás szerint, én vá lasztom. — Tessék! - mondja Sámbárnag elbizakodással ; ne mondhasd, ho. valamiben akadékoskodtam. Folyt. köv. AaIpittatottl885. Közjegyzöiiroda, Meghatalmazásokés mindenner közjegyzői okiratokat szakértelemmel kiállítunk. Consnlátusi hl sitéeeke^beszeizünk^Ta^ácscsaUng^ö^^zolgálunk^^ztos— f MHH
