Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1906-02-15 / 7. szám

/ NEW YORK, HAZLETON. WILltES-BAllRE. Magyar bankár és közjegyző. Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfiú, a ki egy császári és királyi Sbnzulátusi űgvvivőség vezetésével bízatott meg Amerkában, és sok éven át kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi kűlőgy minisz­térium köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható, IPéruzeistet Küld a világ bármely részébe, gyorsan és pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarék­pénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan kiadja. feCaöájeg-ysíteet elad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rot­terdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajó- társulatok. Kinek hajójegyre szüksége van, Írjon hozzá árért. ■KliáHit mindenféle meghatalmazásokat, adás vételi szerződéseket a bár­milyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően. ' A ki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogója marad. Magyarok ! A legtöbben ismerik őt személyessen. Keressétek fel bizalommal és Írjatok hozzá árakért és levélboritékokért. Levél cim : íf» John Németh. 457 Washington St., New York. sora mielőbb a szobor-bizottság ren­delkezésére álljon. A kik tehát részt kivannak venni a budapesti Washingtor szobor le leplezési ünnepén, s látni óhajtják Budapesten Amerika és Magyaror­szág szellemi összeölelkezését: jelent kezzék minél előbb a szoborbizottság nál, hogy igényeik kielégitbetése érdekében a vasutaknál, a bajótár- saságnál, a hatóságoknál és minden szükséges helyen jókor meg lehessen tenni a kívánatos lépéseket. A felhívás tulajdonképeni célja az, hogy a nagygyűlés által kikul dött hármas bizottság rendelkezésére bocsájtassanak azon adatok, a me lyek a bizottságnak lehetővé fogják tenni azt,hogy a hajóstársaságokkal érintkezvén, jelentésüket a szobor -egyesületnek megtehessék. Budapesti Washington Szobor Egyesület, P. 0. B. 171 Cleveland 0. Kohányi Tihamér elnök. 'Kalassay Sándor, jegyz.ö HAZAI HÍREI. — Semmi iiztatót nem Írhatunk szülőhazánk politikai helyzetéről. A helyzet még rosszabb, mint valaha. A legutóbb érkezett hirek szerint a különféle elemekből összeállított Egyesült ellenzék körében meg- hasoulás támadt. Azt mondják híre1 ink, hogy br. Bánffy Dezső leleplezte volna Andrássy Gyula grófot, hogy ő Bécsben más előterjesztést tett a királynak, mint a minővel az egye- sült ellenzék felhatalmazta. Mi nem tudjuk ezt elhinni. Mert igaz ugjmn, hogy a politika a hazugságok tudo­mánya, de Andrássy grófról lehetet' len feltételezni azt, hogy egy észtén dei küzdelem- után ilyen módon akarná megnyerni Bécs kegyét. — Egyet mindenesetre mutat ez a hir, s ez az, hogy az egyesült ellenzék kebelében nincs meg a nagy dolgok véghezvitelére olyan szükséges béke ■és összhang. És ezt tudják Becsben is. Ez is egyik oka a hosszú vajúdás nak. De nem is csuda__Az ellenzék ma olyan pártokból áll, a melyek teljesen ellentétes elveket képvisel- nek. Bécsben azonban attól tartanak, hogy a nyílt erőszak a mérsékeltebb irányú pártokat is a függetlenségi párt zászlói alá fordítaná. Ezért húz­zák-halasztják az országgyűlés fel- oszlatását. A katonai uralomban, a míg azt el iicm rendelik, nem hiszek.- Nem tu- dom feltételezni a magyarezredekröl s azok tisztjeiről, hogy a tényleges veszély idején képesek lennének az orosz kozákok szerepére. Mi bízunk a jó Istenben, hogy sokat szenvedett hazánkra egy jobb lét hajnalai deríti fel nem sokára s megóvja attól, hogy virágzásának kezdetén újra harc bénitsa meg erejét. — Kossuth Ferenc megbízta a/. Amerikába jövő M;.róc?y sakkmes­tert, hogy egy koszorút hozzon a Kossuür Lajos clevelandi szobrára. Maróczy tt koszorút niáre. lóén fogja letenni a szoborra. — Búza Jánost, a sáiospataki egy ház fögondnokát, 10 éves müködésé­nek évfordulója alkalmából szépen ünnepelte ez a nagyhírű egyház- község. Az egyháztauácsosok egy albummal lepték meg, a mely az összes egyháztanácsosok képét ma. gában foglalja. — A szepesmegyei Suvete község- ben a múlt év folyamán egyetlen egy gyermek született. Ez még szo­morúbb jelenség, mint a kiván­dorlás. — Február 12röl távirják, hogy Bécsben a függetlenségi párt állás- foglalása éo határozott fellépése nagy megdöbbenést feltett. Az or szággyülést még nem oszlatták fel. Erre kétségtelenül befolyással van az a körülmény is, hogy az osztrák országgyűlésen az uralkodó szemé- lyót és magatartását erős kritika tárgyává tette gróf Sternberg, ki úgy látszik a királyellenes udvari pártnak áll a szolgálatában. — A magyarországi bíróság füg getlenségére szép világot vet Fényes Elek hírlapírónak a felmentése. Fé nyes egy ujságcikkban a királyt es- küszegönek mondotta. Ezért felség­sértési port kezdettek ellene. A bí­róság azon bau felmentette a 1 e vádolt •hírlapírót.-dorhoz utasította s meghagyta, hogy parancsolja haza ezen nyugtalan embere­ket s adja tudtokra, hogy ha nem en gedelmeskednek, a király hűtlenségükért szigorúan meg fogja büntetni. Ebhez járult azon körülmény, hogy ezen időben a törökök már erősen meg fészkelték magukat hazánkban, úgy­hogy minél több tért foglaltak el, várakat hódítottak meg. A bécsi kormány ezt jól látta, de nem sokat törődött a magyarok nyomorgatásá- val, sőt kárörvendö szívvel nézte a ma­gyarok gyöngülését. Hasztalan tettek jelentéseket Zrínyi Miklós és derék társai a törökök garázdálkodásairól, hasztalan kértek segélyt és engedélyt a törökök megfékezésére: nem kaptak semmit. Végre midőn megjött Becsből az engedély — neki rontott Zrínyi a töröknek, s férgetek módjára paskolta, a hol érte. Pécset visszafoglalta, a szerémi hidat fél égette, Barcs erődöt lerontotta, Tubérkot, a hires török bucsujáró helyet feldúlta, Dárdát, Baranyavárt porrá égette, s ezzel a dunántúli vidéket megtisztította a rabló ,-török csordától. Zrínyit, ezen diadaláért egész Európa összes uralkodói dicsőítették, elismerte róla még ellensége is, hogy a keresz- ty.énségnek, a terjeszkedő török ellen, egyedüli és legnagyobb támasza és vé- dStiipezöje, De Zrínyi, e háború még folytatásául, Kanizsa bevételét szerette volna eszkö­zölni, s a törököt onnan is kikergetni, melyre mostdgeri jó alkalma volt. Hanem engedélyt arra is Becsből kellett kérnie, a mely csak hónapok ihulva érkezett meg a midőn már elmúlt a jó alkalom. A törökök ezen nagy romlásának s a Zrínyi diadalának hire Bélgrádba is el jutott. E vár a törökök birtokában volt. Itt szervezkedtek s rendesen innen indul­tak magyarországi hódításaikra, rabló kalandjaikra. A mint hírét vette a nagy vezér a dunántúli török vereségnek és veszteség nek, nagy sereget gyűjtött s annak élén indult Magyarország felé. Az európai keresztyén fejedelmek a nagy török sereg ellen önként ajánlották segitségöket a bécsi kormánynak, de az vonakodott azt elfogadni. Mind ezen ellenkezések dacára a császári táborban sok idegen harcos volt, kik mindannyian Montecuculi fővezér parancsa alatt állottak. A nagy török sereg egyenesen Zrínyi Újvár felé tartott, hogy a törökverö Zrí­nyit asját fészkében támadja meg s leszámoljon vele annyi vereségért. Ekkor azonban már Montecuculi csá­szári fővezér is útra kelt, s mintegy 30,000 harcossal a török elibe Zrinyiujvá­ríg haladt. Itt azonban nyugodtan nézte a magyarellenes fővezér, a vár bombá­zását, elfoglalását s légberöpitését. Hiába esdekelt ott Zrínyi maga ; Montecuculi egy lépést sem tett a védelemre, sőt katonáinak egyenesen megtiltotta azt. " Ez esemény után Zrínyi Miklós Bécsbe ment s Ö Felségétől, a királytól kért parancsot a török ellen folytatandó irtóháborura. Zrínyi a királyhoz akkor mehetett, a mikor akart. Neve egész Európában is- meretes volt. Itthon pedig ö volt az egyetlen, a kire bizalommal, reménynyel tekintett a pártokra, rendekre, feleke­zetekre tépett magyarság. Csak ö érzett önzetlenül mint hadvezér, s csak tisztán hazája érdekében, honfitársai jobb jövőjéért harcolt a pusztító török sereg ellen és ezért akarta azt végkép kiűzni a magyar földről. y Kortársai között senki sem szerette hazáját forróban, mint ö : senkiben sem keltettek nemzete szenvedései olyan sajgó fájdalmat, mint az ö nemes, fenkölt, tiszta lelkében és senki sem gondolkodott töprenkedett, fáradozott annyit e szenve­dések orvoslásán, mint ö. Költői társai azt Írták róla : Mint Jupiter villog több csillagok között, Avagy hyacinthus szép virágok között, így Zrínyi tündöklék nagy föurak között, 3 — Bilke, beregmegyei községben véres biro választás volt. A zavargás­nak 13 halottja van. A zavargás oka, most is, mint annyi sokszor,a jegyző és szolgabiró erőszakoskodása. — A Selmecbányái főiskola, a melyet a politikai tüntetések miatt bezártak, újra megn yilt. — Halmos Jánost, Budapest pol­gármesterét nagy gyász érte, felesége meghalt. — Abban a nagy pangásban, a mely Magyarországon együtt jár a politikai helyzet bizonytalanságával, szinte a nyári eső hatásával bir az a hir, hogy Budapesten egy részvény­társaság szemétszállító kocsi gyárat alapított. Hát van is ott szemét s igy nem igen nagy kockázattal jár a befektetés — A Debrencenböl Miskolcra me nő vonat egyik 3ik osztályában egy fiatal menyecske utazott, a ki Nyír­egyháza körül egy egészséges íiu gyermeknek adott életet. — Budapestről Amerikába szökött a Strau3z cégnek, a mely most bu­kott meg, egyik tagja: Strausz Sán dór. Nemsokára ott lesz ö is-a ve­zérek között. MEGHÍVÓ. A startiéi Sionra épült magyar ref. B. S. Egylet E HÓ 22-ÉN JÓIÉ KON YCÉLH bált rendez, a KÖENIGS MARK HALL­BAN, DILLONVALEBAN. Belépti dij: férfiaknak 50 cent, nők nem fizetnek. E táncmulatságra, melynek tiszta jövedelme mr templomunk székei­nek beszerzésére fordittatik szívesen hívjuk a honfitársakat. Kezdete e3te 6 órakor. De vallásos dolgában is felvilágosult és igazságos volt. ő maga buzgó római kath. volt, jó barátságban éit a főpapokkal, sőt megnyerte a pápa kegyét is. De protes­tánsok törvényellenes háborgattatása ellen nyíltan felszólalt és a papok eljárását kárhoztatta. Mint író is hűen szolgálta hazáját s megörökité nevét több müveiben. Egyik politikai müvében erélyesen síkra szállt a protestánsokért. Fennen hirdette és ma­magyarázta, hogy a magyar király esküt tett ama törvényekre, melyek a vallás szabadságot biztositják. Meg kell tehát azokat tartania s a királyi esküvel szente­sített ^.örvényt a katholikus főpapok sem sérthetik meg büntetlenül. Am Bécsben máskent gondolkoztak. Pusztában elhangzó szó volt ott a Zrínyi szózata. Jól látták ök a Zrínyi igazságát, de nem akarták megérteni, sőt irigy szemmel nézték harci babérait és meg is sokalták már: az önző Montecuculinak is kellett már belőle, (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom