Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-25 / 4. szám
MH BALATON-FÖLDVÁRTÓL BADACSONY HEGYÉIG. Hagyjuk el azonban Tihanyt s utazzunk tovább. Hagyjuk el nyugati ormát, a gyönyörű Csúcshegyet s keleti fensikját, Óvár sziklapadjait Kopár helyek ma, gyönyörű pihenők és- messzeláték villatelepe majd a közel jövőben. Tündér tanya lesz még Tihany nem sokára. Ott vezet el utunk a Földvári csárda mellett. Mikor arra jártunt;, csak a csárdát láttuk, pár száz ölnyi távolságban a Balaton vizétől. Ma legszebb és legnagyobb fürdötelepe a Balaton somogyi partjának. Igazán jó helyre alapították. Tihany két nagy tóvá választja el a Balatont. Füred, Csopak, Alsóörs, Almádi, Kenese és Siófok nyaralói csak az egyik tavat látják, Tihahyon túl nem repülhet tekintetünk, így vannak a nyugati tó nyaralói is. Ö előlük meg a vesz prémmegyei Balatont zárja el Tihanyt. Csak a balatonföldváii fürdötelep vidám lakói látják^mind a két Balatont. Szerencsés múltja, virágzó jelene, ragyogó jövendője van Balatonföldvárnak. De csak úgy. ha a magyar társadalom egykor egyetlen nemzeti társadalommá alakult át. Ha osztályok, rendek, ra - gok, felekezetek, pártok, birtokterületek darabokra nem törde lik szét. Balatonföldvár főrendi fürdő, Siófok zsidó fürdő, Almádi polgári fürdő, Kenese hivatalnok fürdő, Balatoni'üred hol papi. — 270 — vak szemével az átok istenét s nő alaknak látta. A káromkodáj ö előtte bizonyára téríi alaka isten lett volna. Az egyház is száz féle átkot ismer, de káromkodást nem ismer, Az átok egyházi intézmény, a káromkodás vétek. A pokol és a tisztitó tűz is átok.’A kiket Dante itt talált, azokuak csak jajgatását és fogcsikorgatását hallotta. A ki csak jajgatni és fogcsikorgatni tud: annak irtóztató büntetés a pokol. A magyar ember nem igen fél a pokoltól, mert ö ott is huszárosán kiká- romkodja magát s tudja, hogy ez által nagyot könnyit lelkén. Az ördög, ha káromkodni tudna, nem vinne el annyi embert. Mert a kit jól összeszidna, annak aztán békét hagyna. Csúnya dolog a káromkodás, de ime, haszna is van. 266 — vagy ellenfelem hasába. Ez azonban üres beszéd. Hiszen a baj- vivásban épen az a fölséges dolog, hogy a kinek hasába ment a golyó, annak becsülete ép úgy be vau bizonyítva, glint azé, a kinek hasát kikerülte a golyó ! S aztán golyó és has : mit tartozik ez ide? Micsoda bolondság ezzel törődni? A jegyzőkönyv a fődolog, annak kell reu'dben lenni. Fishy uram idejében inég nem voltak az emberek ilyen ó\atosak. -Akkor még nem vettek föl jegyzőkönyvet s akkor még uem is a laktanyában és vívótermekben végezték a Daj- vivást. De hát el kell ezt néznünk az akkori kor bárdolat- lanságának. Ibrahim aga a kitűzött helyen és időben a Balaton jegén a szántódi csárda irányában nem jelent meg. Pisky uram hiába ment oda, egy hadnagya és két huszárja hiába volt tanúja a tihanyi rév nagy jegenyefája alatt. A hitetlen török elmaradt. Ez se baj. Kitűnt, hogy csak a szája jár. Ne is kerüljön, de nem kerül többé Pisky uram színe elé. így vélekedett Pisky uram s ebből nem csinált titkot. Annyira nem csinált, hogy ez igen hamar eljutott Ibrahim aga fülébe is. Tudni kell ugyanis, hogy Ibrahim aga nem gyávaságból., nem is feledékenységböl maradt el a jégről,hanem igen is nagy okból. Zászlós aga volt ö, tehát Endréden nagy ur. Volt is- neki három felesége és hat odalikja, tehát kilenc asszonya. Allah pedig a kitűzött napra csodát rendelt. Olyan csodát., a minőt még a hatalmas szultánnal se csinált, a minőről még a titkok könyvei se emlékeznek. A találkozás napján ugyanis- egy órában betegedett lé egyik felesege és két odalikja s mindegyik egy piros képű erős pufók kis Ibrahimot hozott a világra. Nagy hire lett ennek. Nem csoda: nagy eset ez ! Nem ritka, ha az anya ikreket szül. Az is megtörtén6 már, hogy hármat szült. De hogy egy jó vitéz, becsületes muzulmán agának egy nap és egy órában három felesége szüljön ;- 267 — ez nem jutott eszébe még Mohamednek se, a ki pedig a próféták közt a legnagyobb és egyedül való igaz próféta. Tökéletes mentsége volt tehát Ibrahim »agának arra, hogy ö bajvivásról elmaradt. Sőt még arra is, hogy követet, üzenetet küldeni elfelejtett Szeretném azt az embert látni, a ki ilyen határtalan családi öröm közepéből bajvivni menne le a jégre. Pisky uram vélekedése azonban csakhamar fülébe jutott. Méltán haragba jöhetett arra a vélekedésre. Hiszen Pisky uramnak, ha jó vitéz és igaz nemes ember, nem szabad jó vitézről és zászlós agáról valami gyalázatos csúf gyávaságot föltenni. Kapta is a tollat, papirost s hirtelen való első haragjában levelet irt- Pisky uramnak. Magyar nyelven irta és pedig kitűnő szép magyar nyelven. Jobban, tudott magyarul, mint mai napság sok iródiák. Megvan a levél eredetiben, ott őrzik a tihanyi zárdában, a jó csuhás barátok megmutatják szívesen mindenkinek. Ebben a levélben jól összeszidja Pisky uramat. Elnevezi kurta disznónak, ország kóborlójának, hitetlenek, bestye k , . . finak. Újra felhívja, jöjjön ki hát, ha vitéz, a jégre. ,,Egy korlátlan kedden menjünk be, sem tehozzád magyar vitézek ne mehessenek, sem ón hozzám török vitézek ne jöhessenek.“ Hanem ketten ott vijjanak életre halálra, a mig egyik ott nem marad. A levél igy végződik : ,.Isten velem, Költ Koppánybol 2-a martii 1589. az te nem barátod Ibrahim aga, az a hatalmas Török Császár Zászlós Agájja Endrédbe.“ A címzést pedig igy irta rá : ,.Adassék az hazug, tökéletlen, hitetlen Bestye K . . . fiának, Pisky Istvánnak Tihanyba tulajdon kezébe.“ A levélben nem mondja meg, mi ok miatt maradt el a megbeszélt találkozásról. Igazhivö muzulmán nem beszél a feleségeiről soha egy szót még igaz hivönek se, annál ke- vésbbé hitetlennek. Pisky uram megkapta a levelet, elfogadta a bajvivást,
