Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-26 / 29. szám

4 Amerikai Magyar Reformátusok Lapja (Hung.-Am. Ref. Sentinel) B*BhKEBZTi: KiLASSAT SÁNDOR pittsburgi ref. lelkész. tibei * 1»J. kitilt mi" liftét illető' izleményeU küldendői. Lakik: JohnFon Ave.HuEg. Kef. Church. Telefon szám 279Házéi. Kiadóhivatal : Hatét Str. Old Húrig. Ref. Church, Pittsburgh. Pa Ide lüldEdők az tej jetiéi teamet k, egyházi és világi hírek. Telefon szám 296 .T. Schenley. .Az előfizetési dijjak H OR NYÁK ANDRÁS cimere küldtudők 4304 Second Avenue Pittsburgh. Pa. előfizetési ára: Magyarországra 2.50c. A lap tiszta jövedelme református egyházi célokra fordittatik. o o o A laj Amerikába 2 dollár. Hungarian-American REFORMED SENTINEL. Published every Thusday by the Hung. Classis el the Refor­med Church in l . S. At Bates Str. Old Burg. Ref. Church. Pittsburgh,Pa Editor: Ret. ALEX. KALASSaY. Pastor of the Hung. Ref. Church at Pittsburgh. Pa • • Örömhír. 19v6. Augusztus 5. ÜRES KIFOGÁSOK. Lukács 14 r. 15—24 v. ARANYIGE: És mindnyájan egyenlő- képen kezdék magukat mentegetni. ( Lukács 14: 18') Idő: 30-ik év január hónap. Hely: Pere a 'tartomány, mely a Jor­dánon túl feküdt. Egy elök élő Farizeus házában, Betharaba város szomszédságá­ban. Ez múltkori leckénk folytatása Magyarázó szótár. 4 .. Vacsora: Keleten általában kétszer esz­nek az emberek napjában. Könnyű réggé lit, mely áll: kenyér, olajbogyói" tej és- gyümölcsből, majd naplemente előtt va­csorát, mely bőségesebb, A veodégeske; dés ideje, kizárólagosan az esti vacsorára esett. Talán érdekelni fogja az olvasót,, ha megemlítünk egy párat az ottani gyü­mölcsök és zöldségfek közül, melyek’ele­déiül szolgáltak. Ilyenek voltak a per­gelt buzaszem (III.'Moz. 23:14), lencse (II. Sam. 23: 11), bab (1J, Sam. 17: 28), köles (Ezek. 4: 9), ugorka. dinnye, veres- és fogbagyma (IV: Moz. 11: 5) mirha, dió, mandula (I. PMoz. 43: 11), alma, datolya, füge, szeder, dió, olajbogyó, ananász, szöllö stb,­Szántóföld: A mezei törvények szerint minden családnak volt egy darab szántó­földje, a melyet csak zálogba lehetett adni bizonyos időre, de véglegesen eladni nem. Mindén darab föld gondosan ki volt mérve, határkövei megjelölve s a határkövet ha valaki odébb mozditotta csalárd utón, nagy bűnnek tartották. A földet szántásokra osztották fel, t. j. a milyen darabot két ökör egy nap alatt felszánthat (I. Sam. 14: 14) s ára asze­rint váltakozott, a mennyi magot belé- vetettek (III. Moz. 27: 16). A földet minden hetedik esztendőben parlagon kellett hagyni s ilyenkor ha szántás nél­kül is termett valamit, ahhoz idegennek éppen annyi joga volt, mint gazdájának. A hetedik évben általában véve legelőnek használták a földet. Bevezetés a tanítóknak. Mai leczkénkben az Üdvözitö egy kü­lönös tárgyról mondott példázatott. Azok­ról a kifogásokról, melyekkel a langy- meleg'szi vüek elakarják altatni háborgó lelkiismeretüket. A legtöbb ember fél visszautaistani egyenesen a vallás hivó szózatát, de arra igen hamar kész, hogy kifogást, mentséget találjon az ö hitbeli hanyagságáért. Ez a három ember is igy cselekedett a biblia szavai szarint. Kérlek Uram! — mondja az első, ments ki engemet. Szán tjföldet vettem s ki kell mennem, hogy azt meglássam. Micsoda hiába való ki­fogás! Hiszen ha már megvette e földet, azt senki többé el nem ütheti kezéről. S most akarja azt megnézni, mikor a/ Ur várja ötét? Bizonyára általjárta ö már azt a földet széltiben-hosszában százszor is, mielőtt megvette volna, hiszen ki volna olyan balgatag, hogy vaktában vá­sárolna földet? Ez az ember elfogadhatta volna a meghívást, de szive másfelé haj­lott s ezért csinálta ezt a kifogást. A mái időben is sok keresztyén ember­nek nincs ideje tötödni Krisztussal a vagyona miatt. Vasárnap, a lélek ünne­pén is csak a test s a földi hiábaval ságok forognak eszében. Mikor a Philippin szigeteken éltem, feltűnt előttem, hogy valamennyi benszülött a vasárnapot arra használja fel. Hógy caromatá-ját (kétke­rekű kocsi) javítgatja. Egy jobbmódu benszülöttct megkérdeztem: mért nem javítja hétköznapon ? — Oh, hiszen akkor dolog nap van, — válaszolta. Hát a kocsireparálás nem dolog ? — kérdez­tem. A benszülött gondolkodóba esett s a kővetkező héten már szombaton javí­totta kocsiját. A bibliai másik ember igy szabadkozik: Öt igavonó barmot vettem, elmegyek, hogy azokat megpróbáljam. Ez a kifogás eszünkbe juttatja Mark Twain történetét. Egy keleti embertől a szomszédja bal­tát kért kölcsön. Nem adhatom, mert magamnak is kell. De hát miért? — kérdé a másik. Hát most akarok levest enni. Hiszen a levest nem szokták baltá­val enni? Hagyj békét, válaszolt emez harágosaij, ha az ember nem akar vala­mit odaadni, akármicsoda kifogás jó. Mai idöbeu is , sok kifogást tesznek, a kik a templomot - kerülik. Nálunk egy páíi;' baptista azért nem jön, mert sok a bűnös benne. Valószínűleg félnek, hogy [Velük égyütt még jobban megszaporodik- Más ismét'azt mondja: Egyleti gyűlés van, városba kell mennem, nincsen al­kalmatos ruhám, mintha bizony az Ur a külsőt nézné s nem azt a szivet, mely a ruha alatt • dobog. ■ A harmadik bibliai ember kifogása a legfurcsább valamennyi között. Kérlek Uram, men's ki.- Feleséget hoztam s azért nem mehetek. Valóban nevetséges) Hát miért nem viszi magával ifjú ne­jét, hiszen az Ur nem gyászolni hívja őket, hanem lakomára, vendégségre. Vájjon lesz-e áldás az olyan családi életen, mely ilyen képmutató hazugság­gá1 kezdődik. Ha kedves vendég jön házunkhoz, az nem ok arra, hogy felhagyjunk a vallásos élet gyakorlásával. Ne a korcsmába vi­gyük el, hanem az Ur házába, ne sörrel, borral tápláljuk, hanem az örökéletnek beszédével s akkor leszünk neki igaz barátai. S végül az Ur arra int bennünket, hogy keressük fel a társadalom elzüllött alak­jait s ajánljuk fel azoknak az Evangyé- lium drága kincseit. Milyen égi öröm tölti el keblünket, ha *sak egyetlen egy szenvedő lelket is megmenthetünk a kár­hozat örvényéből. Eredj és hozd be ide őket! — mondja az Ui. Megfogadjuk-e az ö parancsolatát, vagy Káinnál együtt igy kiáltunk fel; Avagy örizöje vagyok-e én az Atyám fiának ? A koldus gyermeke. Szegény Palinak mái kis korában nagyon kijutott a nyomorúságból. Más gyermeknek volt szép ruhája, drága könyve, nyugodalmas otthona, ö pedig szegény világtalan apjával örülhe­tett, ha meghúzódhatott a falu végén levő kis kunyhóban. Mikor a többi gyermek a mezön ját­szott, Pali házról-házra vezette édes apját s a könyörületes szivek itt is, ott is adtak neki egy darab kenyeret. A kis fiú.azért nem csüggedt el, feljárt az isko­lába szorgalmasan, bizott a jó Istenben, hogy majd képes lesz még valaha köny- nyiteni az apa sorsán. Árpáddal egy osztályba járt, a ki a gazdag bérlő • gyermeke volt. Nagyon hanyag rossz tanuló gyermek volt Árpád s emellett kegyetlen szivü is. Palit sok­szor megrikatta e csúf szóval: „Koldus- fiu!... koldusfiu. Ha a tanitó ur felszólította, Árpád soha­sem tudta leckéjét, de kifogást, azt mindig talált. Most beteg vo.t, majd a könyve elveszett, vagy nem tudta, hogy mi van felhagyva, sőt az is megtörtént, hogy a tanítóval igy feleselt: ,,Az én apám gazdag, nekem nem kell tanulni!-1 S mikor eljött a vizsga napja, Árpád csak úgy hebegett, ellenben Pali okos feleleteit mindenki megdicsérte. Évek múltak, évek jöttek, a kis koldus fiú keresztül küzdötte magát az ifjúkor sanyaruságán. Szorgalmasan dolgozott, fáradott é5 Isten segítsége vele volt. Édes apjának nem kell már tovább kol­dulnia, hiszen gyemeke a város legjobb ügyvédje, ki ott lakik a piactéren levő nagy kőházba. Pali azért a jólétben sem bizta el magát. Szerény és előzékeny ma­radt mindenkihez s épen ezért szerelték az emberek. Egy este már épen ágyába készült, mikor öreg édes apja megszólal: Gyer­mekem! ,— mintha valaki zörgetne az ajtón! Pali az ajtóhoz sietett, Egy elrongyolódott szánandó alak ál­lott az ajtó előtt. Ruhája darabokban csüngött le róla, beesett szemeiből, el-’ soványodott. arczárói az Ínség és nyomor beszélt. Pali zsebébe nyúl, hogy pénzt adjon az ismeretlenek, mikor egyszerre jobban arczára pillant, majd összecsapja tkezeit és felkiált. „Az lehetetlen! Árpád te volnál az?! — Igen, én vagyok! — vá­laszolt az idegen könytelt szemekkel, a te régi tanulótársad, ki annyiszor kicsu- foltalak s most inde, magam jutottam e szomorú sorsra. Apám tönkre ment, Orvosok hisznek benne. Kórházakban és magángyakorlataik­ban Amerikában és idegen országokban alkalmazzák és ajánlják az orvosok a Dr. $Fa RICHTER féle ANCHOR Fain-Ex|»ellert, mint gyógyszert reuma, esuz, köszvény, neuralgia, hátfájdalmak, mellfájdalmak és szaggatások ellen Dr, J. M. Thompson 366 Clinton St. Brooklyn, N. Y. a követ­kezőket írja: Gyakorlatom alatt a Dr. Ritcher-féle „Horgony-' Pain Expellert használtam és hitelesen bizonyíthatom, hogy betegeket izomrheumától, kösz- vénytöl és a neuralgia fájdalmaitól bámu latosan megszabadítottam. A- gyógyszer orvosi felügyelet alatt a szigorú német törvények alapján készít­tetik. Minden gyógyszertárban 25 ős 50 c. F. AD. RICHTER & CO. 215 Pear: St. e-ar "5Toris:. mindenét elvesztette s én gyermekkorom­ban nem tanultam semmit sem, most, ha jó emberek nem könyörülnek rajtam, bizony éhen halok. Pali magához vette a szerencsétlent s a hajdani gazdag fiút most- nála dolgozik a ház körül. Vigyázzunk gyermekek! Üres kifogá­sokkal csak magunkat csaljuk meg, mint az a bibliai három ember. Ne felejtsük el, hogy Jézus szavai szerint: az elsőkből sokszor lesznek utolsók és az utolsókból elsők. veszi kezdetét, első napon a vezér testület tartja fél évi gyűlését, más­nap 17-én és a következő napjain a nagygyűlés (Convencio) fog meg tartatni. Felkérem az egyesület osz­tályait, hogy képviselőiket annak idején megválaszszák, azok neveit, lakásai cimét és megbízó levelét hoz­zám legkésőbb szeptember hó 15 ig beküldeni szíveskedjenek. Minden osztály, a melynek húsz rendes fizető tagja van, egy Képviselő küldésére jogosult, azon osztályak, a melyek­nek nincsen meg a húsz tagja, igye kezzenek a tagok létszámát húszra kiegészíteni a eonvencioig, annál is inkább, mert ezen convencioval kap- csolatban, egyesületünk tiz éves fennállásának jubileumát fogja ün­nepelni, azon legyen minden osztály, hogy ezen fontos convención képvi­seltesse magát, én hiszem és remény lem, hogy minden osztály, amelyik szivén hordja az egyesület jólétét és felvirágzását, azon lesz hogy ezen a convencion képviseltesse magát, kisebb osztályok többen össze állva küldhetnek egy.kép visel öt, azonban ezen képviselő megbízó levélét min­den osztály, (amely öt óhajtja képvi selöül), saját pecsétjével ellássa és a tisztviselők sajátkezüleg Írják alá, megjegyzem, hogy képviselőnek csak olyan tag választható, a ki már leg alább egy év óta tagja az egyesület nek. Azon reménybem, hogy kérésem nem lesz a pusztában elhangzó szó vagyok és maiadok tagtársi szere­tettel. Cleveland, O. 1906 Julius hó 5-én Papp István v. t. jegyző. Egyházi és egyleti élet. AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLETTŐL. ÉRTESÍTÉS ÉS KÉRELEM. Tisztelettel értesítem az Amerikai magyar Református Egyesület osztá lyait, hogy a folyó évi Convencio Trentonban N. J. October hó 16-án CLEVELAND, O. A lapunk első oldalán bemutatott szép nagy ha rangot a clevelandi magyar ref. egy­ház e hó 22én avatta fel a Clevelandi Ref. Férfi, a Clevelandi Ref. Ifjúsá­gi és a Clevelandi Ref. női egyletek és körülbelül ezer főre menő közön • ség jelenlétében. A templom előtti állványon elhelyezett harangot a koszorús lányok vették körül s fenn a lépcsözet tetején nt. Csutoros Elek ref. lelkész foglalt helyett. A gyülekezet kint a szabadban eléne­kelte a 75. dicséret első versét, mely után a lelkész gyönyörű beszédet intézett a hallgatókhoz, úgy, hogy annak határa meglátszott a jelenlevő kath. testvéreken is, kik szintén tetemes adománynyal járultak a harang költségeihez s most az öröm-

Next

/
Oldalképek
Tartalom