Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-26 / 29. szám

4

Amerikai Magyar

Reformátusok Lapja

(Hung.-Am. Ref. Sentinel)

B*BhKEBZTi: KiLASSAT SÁNDOR pittsburgi ref. lelkész.

tibei * 1»J. kitilt mi" liftét illető' izleményeU küldendői. Lakik: JohnFon Ave.HuEg. Kef. Church.

Telefon szám 279Házéi. Kiadóhivatal :

Hatét Str. Old Húrig. Ref. Church, Pittsburgh. Pa Ide lüldEdők az tej jetiéi teamet k, egyházi és világi hírek.

Telefon szám 296 .T. Schenley.

.Az előfizetési dijjak H OR NYÁK ANDRÁS cimere küldtudők 4304 Second Avenue Pittsburgh. Pa.

előfizetési ára:

Magyarországra 2.50c.

A lap tiszta jövedelme református egyházi célokra fordittatik. o o o

A laj

Amerikába 2 dollár.

Hungarian-American

REFORMED SENTINEL.

Published every Thusday

by the Hung. Classis el the Reformed Church in l . S.

At Bates Str. Old Burg. Ref. Church. Pittsburgh,Pa Editor: Ret. ALEX. KALASSaY.

Pastor of the Hung. Ref. Church at Pittsburgh. Pa

• •

Örömhír.

19v6. Augusztus 5.

ÜRES KIFOGÁSOK.

Lukács 14 r. 15—24 v.

ARANYIGE: És mindnyájan egyenlő- képen kezdék magukat mentegetni.

( Lukács 14: 18')

Idő: 30-ik év január hónap.

Hely: Pere a 'tartomány, mely a Jordánon túl feküdt. Egy elök élő Farizeus házában, Betharaba város szomszédságában. Ez múltkori leckénk folytatása

Magyarázó szótár. 4 ..

Vacsora: Keleten általában kétszer esznek az emberek napjában. Könnyű réggé lit, mely áll: kenyér, olajbogyói" tej és- gyümölcsből, majd naplemente előtt vacsorát, mely bőségesebb, A veodégeske; dés ideje, kizárólagosan az esti vacsorára esett. Talán érdekelni fogja az olvasót,, ha megemlítünk egy párat az ottani gyümölcsök és zöldségfek közül, melyek’eledéiül szolgáltak. Ilyenek voltak a pergelt buzaszem (III.'Moz. 23:14), lencse (II. Sam. 23: 11), bab (1J, Sam. 17: 28), köles (Ezek. 4: 9), ugorka. dinnye, veres- és fogbagyma (IV: Moz. 11: 5) mirha, dió, mandula (I. PMoz. 43: 11), alma, datolya, füge, szeder, dió, olajbogyó, ananász, szöllö stb,Szántóföld: A mezei törvények szerint minden családnak volt egy darab szántóföldje, a melyet csak zálogba lehetett adni bizonyos időre, de véglegesen eladni nem. Mindén darab föld gondosan ki volt mérve, határkövei megjelölve s a határkövet ha valaki odébb mozditotta csalárd utón, nagy bűnnek tartották. A földet szántásokra osztották fel, t. j. a milyen darabot két ökör egy nap alatt felszánthat (I. Sam. 14: 14) s ára aszerint váltakozott, a mennyi magot belé- vetettek (III. Moz. 27: 16). A földet minden hetedik esztendőben parlagon kellett hagyni s ilyenkor ha szántás nélkül is termett valamit, ahhoz idegennek éppen annyi joga volt, mint gazdájának. A hetedik évben általában véve legelőnek használták a földet.

Bevezetés a tanítóknak.

Mai leczkénkben az Üdvözitö egy különös tárgyról mondott példázatott. Azokról a kifogásokról, melyekkel a langy- meleg'szi vüek elakarják altatni háborgó lelkiismeretüket. A legtöbb ember fél visszautaistani egyenesen a vallás hivó szózatát, de arra igen hamar kész, hogy kifogást, mentséget találjon az ö hitbeli hanyagságáért.

Ez a három ember is igy cselekedett a biblia szavai szarint. Kérlek Uram! — mondja az első, ments ki engemet. Szán tjföldet vettem s ki kell mennem, hogy azt meglássam. Micsoda hiába való kifogás! Hiszen ha már megvette e földet, azt senki többé el nem ütheti kezéről. S most akarja azt megnézni, mikor a/ Ur várja ötét? Bizonyára általjárta ö már azt a földet széltiben-hosszában százszor is, mielőtt megvette volna, hiszen ki volna olyan balgatag, hogy vaktában vásárolna földet? Ez az ember elfogadhatta volna a meghívást, de szive másfelé hajlott s ezért csinálta ezt a kifogást.

A mái időben is sok keresztyén embernek nincs ideje tötödni Krisztussal a vagyona miatt. Vasárnap, a lélek ünnepén is csak a test s a földi hiábaval ságok forognak eszében. Mikor a Philippin szigeteken éltem, feltűnt előttem, hogy valamennyi benszülött a vasárnapot arra használja fel. Hógy caromatá-ját (kétkerekű kocsi) javítgatja. Egy jobbmódu benszülöttct megkérdeztem: mért nem javítja hétköznapon ? — Oh, hiszen akkor dolog nap van, — válaszolta. Hát a kocsireparálás nem dolog ? — kérdeztem. A benszülött gondolkodóba esett s a kővetkező héten már szombaton javította kocsiját.

A bibliai másik ember igy szabadkozik: Öt igavonó barmot vettem, elmegyek, hogy azokat megpróbáljam. Ez a kifogás eszünkbe juttatja Mark Twain történetét.

Egy keleti embertől a szomszédja baltát kért kölcsön. Nem adhatom, mert magamnak is kell. De hát miért? — kérdé a másik. Hát most akarok levest enni. Hiszen a levest nem szokták baltával enni? Hagyj békét, válaszolt emez harágosaij, ha az ember nem akar valamit odaadni, akármicsoda kifogás jó.

Mai idöbeu is , sok kifogást tesznek, a kik a templomot - kerülik. Nálunk egy páíi;' baptista azért nem jön, mert sok a bűnös benne. Valószínűleg félnek, hogy [Velük égyütt még jobban megszaporodik- Más ismét'azt mondja: Egyleti gyűlés van, városba kell mennem, nincsen alkalmatos ruhám, mintha bizony az Ur a külsőt nézné s nem azt a szivet, mely a ruha alatt • dobog.

■ A harmadik bibliai ember kifogása a legfurcsább valamennyi között. Kérlek Uram, men's ki.- Feleséget hoztam s azért nem mehetek. Valóban nevetséges) Hát miért nem viszi magával ifjú nejét, hiszen az Ur nem gyászolni hívja őket, hanem lakomára, vendégségre. Vájjon lesz-e áldás az olyan családi életen, mely ilyen képmutató hazugsággá1 kezdődik.

Ha kedves vendég jön házunkhoz, az nem ok arra, hogy felhagyjunk a vallásos élet gyakorlásával. Ne a korcsmába vigyük el, hanem az Ur házába, ne sörrel, borral tápláljuk, hanem az örökéletnek beszédével s akkor leszünk neki igaz barátai.

S végül az Ur arra int bennünket, hogy keressük fel a társadalom elzüllött alakjait s ajánljuk fel azoknak az Evangyé- lium drága kincseit. Milyen égi öröm tölti el keblünket, ha *sak egyetlen egy szenvedő lelket is megmenthetünk a kárhozat örvényéből. Eredj és hozd be ide őket! — mondja az Ui. Megfogadjuk-e az ö parancsolatát, vagy Káinnál együtt igy kiáltunk fel; Avagy örizöje vagyok-e én az Atyám fiának ?

A koldus gyermeke.

Szegény Palinak mái kis korában nagyon kijutott a nyomorúságból.

Más gyermeknek volt szép ruhája, drága könyve, nyugodalmas otthona, ö pedig szegény világtalan apjával örülhetett, ha meghúzódhatott a falu végén levő kis kunyhóban.

Mikor a többi gyermek a mezön játszott, Pali házról-házra vezette édes apját s a könyörületes szivek itt is, ott is adtak neki egy darab kenyeret. A kis fiú.azért nem csüggedt el, feljárt az iskolába szorgalmasan, bizott a jó Istenben, hogy majd képes lesz még valaha köny- nyiteni az apa sorsán.

Árpáddal egy osztályba járt, a ki a gazdag bérlő • gyermeke volt. Nagyon hanyag rossz tanuló gyermek volt Árpád s emellett kegyetlen szivü is. Palit sokszor megrikatta e csúf szóval: „Koldus- fiu!... koldusfiu.

Ha a tanitó ur felszólította, Árpád sohasem tudta leckéjét, de kifogást, azt mindig talált. Most beteg vo.t, majd a könyve elveszett, vagy nem tudta, hogy mi van felhagyva, sőt az is megtörtént, hogy a tanítóval igy feleselt: ,,Az én apám gazdag, nekem nem kell tanulni!-1

S mikor eljött a vizsga napja, Árpád csak úgy hebegett, ellenben Pali okos feleleteit mindenki megdicsérte.

Évek múltak, évek jöttek, a kis koldus fiú keresztül küzdötte magát az ifjúkor sanyaruságán. Szorgalmasan dolgozott, fáradott é5 Isten segítsége vele volt. Édes apjának nem kell már tovább koldulnia, hiszen gyemeke a város legjobb ügyvédje, ki ott lakik a piactéren levő nagy kőházba. Pali azért a jólétben sem bizta el magát. Szerény és előzékeny maradt mindenkihez s épen ezért szerelték az emberek.

Egy este már épen ágyába készült, mikor öreg édes apja megszólal: Gyermekem! ,— mintha valaki zörgetne az ajtón!

Pali az ajtóhoz sietett,

Egy elrongyolódott szánandó alak állott az ajtó előtt. Ruhája darabokban csüngött le róla, beesett szemeiből, el-’ soványodott. arczárói az Ínség és nyomor beszélt.

Pali zsebébe nyúl, hogy pénzt adjon az ismeretlenek, mikor egyszerre jobban arczára pillant, majd összecsapja tkezeit és felkiált. „Az lehetetlen! Árpád te volnál az?! — Igen, én vagyok! — válaszolt az idegen könytelt szemekkel, a te régi tanulótársad, ki annyiszor kicsu- foltalak s most inde, magam jutottam e szomorú sorsra. Apám tönkre ment,

Orvosok hisznek benne.

Kórházakban és magángyakorlataikban Amerikában és idegen országokban alkalmazzák és ajánlják az orvosok a

Dr.

$Fa

RICHTER féle ANCHOR

Fain-Ex|»ellert,

mint gyógyszert reuma, esuz, köszvény, neuralgia, hátfájdalmak, mellfájdalmak és szaggatások ellen Dr, J. M. Thompson 366 Clinton St. Brooklyn, N. Y. a következőket írja: Gyakorlatom alatt a Dr. Ritcher-féle „Horgony-' Pain Expellert használtam és hitelesen bizonyíthatom, hogy betegeket izomrheumától, kösz- vénytöl és a neuralgia fájdalmaitól bámu latosan megszabadítottam.

A- gyógyszer orvosi felügyelet alatt a szigorú német törvények alapján készíttetik.

Minden gyógyszertárban 25 ős 50 c.

F. AD. RICHTER & CO.

215 Pear: St. e-ar "5Toris:.

mindenét elvesztette s én gyermekkoromban nem tanultam semmit sem, most, ha jó emberek nem könyörülnek rajtam, bizony éhen halok.

Pali magához vette a szerencsétlent s a hajdani gazdag fiút most- nála dolgozik a ház körül.

Vigyázzunk gyermekek! Üres kifogásokkal csak magunkat csaljuk meg, mint az a bibliai három ember. Ne felejtsük el, hogy Jézus szavai szerint: az elsőkből sokszor lesznek utolsók és az utolsókból elsők.

veszi kezdetét, első napon a vezér testület tartja fél évi gyűlését, másnap 17-én és a következő napjain a nagygyűlés (Convencio) fog meg tartatni. Felkérem az egyesület osztályait, hogy képviselőiket annak idején megválaszszák, azok neveit, lakásai cimét és megbízó levelét hozzám legkésőbb szeptember hó 15 ig beküldeni szíveskedjenek. Minden osztály, a melynek húsz rendes fizető tagja van, egy Képviselő küldésére jogosult, azon osztályak, a melyeknek nincsen meg a húsz tagja, igye kezzenek a tagok létszámát húszra kiegészíteni a eonvencioig, annál is inkább, mert ezen convencioval kap- csolatban, egyesületünk tiz éves fennállásának jubileumát fogja ünnepelni, azon legyen minden osztály, hogy ezen fontos convención képviseltesse magát, én hiszem és remény lem, hogy minden osztály, amelyik szivén hordja az egyesület jólétét és felvirágzását, azon lesz hogy ezen a convencion képviseltesse magát, kisebb osztályok többen össze állva küldhetnek egy.kép visel öt, azonban ezen képviselő megbízó levélét minden osztály, (amely öt óhajtja képvi selöül), saját pecsétjével ellássa és a tisztviselők sajátkezüleg Írják alá, megjegyzem, hogy képviselőnek csak olyan tag választható, a ki már leg alább egy év óta tagja az egyesület nek.

Azon reménybem, hogy kérésem nem lesz a pusztában elhangzó szó vagyok és maiadok tagtársi szeretettel.

Cleveland, O. 1906 Julius hó 5-én Papp István v. t. jegyző.

Egyházi és egyleti élet.

AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLETTŐL.

ÉRTESÍTÉS ÉS KÉRELEM. Tisztelettel értesítem az Amerikai magyar Református Egyesület osztá lyait, hogy a folyó évi Convencio Trentonban N. J. October hó 16-án

CLEVELAND, O. A lapunk első oldalán bemutatott szép nagy ha rangot a clevelandi magyar ref. egyház e hó 22én avatta fel a Clevelandi Ref. Férfi, a Clevelandi Ref. Ifjúsági és a Clevelandi Ref. női egyletek és körülbelül ezer főre menő közön • ség jelenlétében. A templom előtti állványon elhelyezett harangot a koszorús lányok vették körül s fenn a lépcsözet tetején nt. Csutoros Elek ref. lelkész foglalt helyett. A gyülekezet kint a szabadban elénekelte a 75. dicséret első versét, mely után a lelkész gyönyörű beszédet intézett a hallgatókhoz, úgy, hogy annak határa meglátszott a jelenlevő kath. testvéreken is, kik szintén tetemes adománynyal járultak a harang költségeihez s most az öröm-