Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-15 / 11. szám
I F VII. évfolyam. PITTSBURGH, PA. 1908. MÁRCIUS 15 11. szám Az Egyesült Államokbeli Ref. Egyház Magyar Egyhizmégyéjénk hivatalos k<>dó ' e. Megjelen mindeü csütörtököa, Előfizetési ár egy'jévre Amerikába: 2 dollár, Magyarországba: 2 dollár 50c. AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELMI? AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK. Published every Thursday by the Hungarian-American Sentinel Publ. Co., Bates St. Old Hung. Ref. Cliurcb Entered as Second * A ass Matteh Sept 2 1904, at the Post Office at Pittsburgh w of Congress of March 3. 1879 A valódi szabadság. Irta: Kalassay Sánd or. Alapige: Ján. 8:-36. Nagy ünnepet ülni jöttünk össze ez alkalommal testvéreim! Az emlékezetnek lángját gyújtják ma lángra fel, hogy a lelkünk nemesüljön s tudjon tettekre hevülni---Nagy idők voltak azok... .Együtt dobbant minden honfisziv, s nem volt- senki nagy Magyarországon, ki kész ne lett volna feláldozni életét a honért. A gatdag a honnak ajánlta kincseit, — a szegény bár csak fillért adhatott, szívesen oda adta, a mi tőle telt. A férfi fegyvert fogott, hiába tartotta vissza neje, gyermeke, s a menyasszony csókkal küldte vőlegényét a csaták tűsébe, hogy a halál legyen menyasszonya. A gyermekifju és az aggastyán egymás mellett harcolának! S mind ez miért volt ? A szabadság, melyet fogva tartott s erős bilincsekbe vert a zsarnokság, megkövetelte saját jogait! A szabadság, a melynek szellője megrázkódtatta a vén Európát : lángra hevité országunkat is, a melynek mindig az volt a célja, hogy szabad legyen. Ezért fogott fegyvert annyi sokszor. Ezért küzdtek Bocskay, Bethlen s Rákóczi hadai. De hiába volt minden küzdelem, — az ország csak rabláncokban maradt, mig meg nem tanulták, hogy a szabadság nak nyomán egyenlőség, testvériség fakad. S hogy 1848. március idusa emléknapja lett a magyarnak, annak oka az, hogy e napon szállott alá az égből magyar főid e .-a szabadság, egyenlőség, testvériség hármas tüzes nyelve s lángra gyujtá mind .azoknak szivét, kiknek hő vágya vplt szabadnak látni a magyart---A mig csak a szabadságért küzdött a nemzet, a mig ez a szabadság nem jelentett mást, mint azt, hogy kié legyen a hatalom, s nem hozott szabadulást a foglyoknak, kiket a jobbágyrendszer lekötve tartott: a szabadságharcok is csak érdekharcok voltak, a melyekből csak kevés jó hárult a hazára. De mikor a felemelt zászlón nemcsak a szabadság csillogott, hanem felíratott reá az egyenlőség, testvériség is: akkor mint egy vil- ianvfolyam érintésére életjelt adott magáról a honfoglalástói rabszolgaságban tartott nép is. Mozdulása a Bethesda tavának mozdulása volt s életet teremtett a halál helyén. Ha szabad azt mondanunk; valamely háborúról, hogy szép, — a magyar szabadságharcot szépnek kell mondanunk. Ilyen felséges, eseményekben gazdag harca nincs az egész világ történetének. E harchoz csak a zsidók harca hasonlítható Titus ellen, kinek légiói végre is romba döntötték a szeiyt várost, Jeruzsálemet, e földig lerombolták a templomot. A mint a zsidóság halálmegvetéssel védte Jeruzsálem végnapjain nemzeti léteiét ; úgy érezte, úgy tudta a magyar szabadság- harcnak minden katonája, tyogy élete árán az édes anyaföldnek szerez szabadságot s a szabad hazának földjén az egyenlőség, testvériség fog majd uralkodni. Ilyen harc volt még á burok háborúja, hol szintén a lét s nemlét kérdése volt a harcnak moz* 1 gató ereje! Világos tehát testvérek, magából a világtörténelemből,hogy valódi szabadság' harcról csak ott lehet szó, a hol a testvéri- ség, egyenlőség együtt élnek a szabadság szent érzetével. A hol e három nincs egybeforrva, ott a szabadság csak a zsarnokság álarca, mert a valódi szabadság csak az, a melynek forrása a testvériség s egyenlőség, vagy miután az. egyenlőség a testvériségben okvetlen befoglaltatik, maga a i e s t v é r i s é g '• I. Az ember szabadságra született, de korán rabszolgaságba jutott. Akaratának szabadságát kezdetben csak egy isteni törvény korlátozta, még ennek az egynek a határait is sokalta, ezért jutott a ieg- iszonyubb szolgaságba, á 'bűnnek szolgaságába. Oh testvérek, há elszomorító, megdöbbentő á testi szolgaság, s a zsaz nokságnak az a fajtája, a melyet a nép feletti uralomnak neveznek : mennyivel megdöbbentőbb az a zsarnokság, a mely- lyel a kísértő, a Sátán uralkodik a lelkek felett, s mennyivel elszomorítóbb a lélek- n -k a szolgásága. Hiszen a lélek arra van teremtve, hogy magasba szárnyaljon s keresse az igazságot. A lélek célja az, hogy e földön hivatását elvégezvén: visszatérjen ahhoz, kitől eredetét vette. ' A kísértő ezf akarja megakadályozni. Ezért csábit, ezért üldöz folytonosan, és mi elbukunk. Ellentállani nem tudunk. Vizsgáljuk meg csak egész komolyan életünket, vájjon nem azt látjuk é, hogy a bűnnek szolgái vagyunk, holott tudjuk, hogy a bűnnek zsoldja a halál. Ha egy nemzet nem tud fejlődni, virágozni a zsarnoki uralom alatt; úgy az egyénnek is arra van szüksége, hogy szabad legye*, hogy lerázzon magáról minden igát s elmesse a gonoszságnak a köteleit ! Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha a Jiu szabadit meg minket. Igazán szabadok csak azok, kik a Jézuséi, a kik érzik, hogy a Jézus él bennük s ők a Jézusban élnek! Az ilyenek lehetnek testileg alacsony sorsban, lehetnek másoknak a szolgái, fedheti testüket daróc rongy, tengethetik bár koldus alamizsnán életüket, még is szabadabbak, mint körült ik annyi sok ezpr, mert övék a Jézus, ki őket magához fogadta. Megdöbbentő az testvérek, hogy mennyi rabszolga él itt e földön ! Megdöbbentő, hogy sokan nem is gondolnak arra, hogy rabszolgák és pedig éppen a sátánnak a szolgái. Egyik a szépségnek, másik a divatnak hódol , egyik kincses szekrényén ül, a másik könnyelműen elfecsérli véres verej- Aékes munkájának a gyümölcsét is... Hiúság, önzés, a testi vágyak és szenvedélyek, mind, mind szolgaságban tartanak. .. Testvéreim! E napon, a szabadság emléknapján, ama napon,"a mikor szülőhazánkban felragyogott a szabadság hajnala, kérlek titeket : szabaduljatok meg a szolgaságból... Vessétek le a bűnnek igáját, jertöfc’ a Jézushoz, mert ha ö szabadit meg, csak akkor lesztek igazán szabadok. Jézus előtt is ismerte az emberiség ezt a fogalmat: „szabadság“, de értelmével nem volt,teljesen tisztában. Sőt, ha komolyan megvizsgáljuk a jelen kornak a szabadságról való felfogá” sát, fájdalommal kell látnunk, hogy minő téves felfogással vélekednek erről az emberek. Szabadnak tartja a legtöbb ember a hatalmon levőket, pedig a legtöbbször ezek éppen a szolgaságnak házában ülnek, alá. vannak vetve nem csak a lenyűgöző ceremóniáknak, hanem annak a tudatnak i * is, hogy életük folytonos veszélyben van, mert az^ elégedetlen emberek ö bennük és nem önönmagukban keresik a boldogtalanságnak a forrását. Nincs közöttünk bizonyára senki, a ki bármilyen szerény legyen is a helyzete, bármilyen nehéz munkával keresse is meg napi kenyerét: felcserélné sorsát az oroszok mindenható cárjáéval! Sokan azokat tartják szabadoknak, a kiknek meg van a gazdagságuk arra, hogy kényüket-kedvüket kitölthessék: holott ez sokszor a legnagyobb szolgaság. Igazán szabad az az ember, a ki fel tud emelkedni a Jézushoz, a ki megérti a Jézus tanításait, az Isten atya és mi egymásnak a testvérei vagyunk. Igazán szabad az, a ki nem csak érti, hanem cselekszi is a Jézusnak eme tanítását. Ülhetett Kajafás a főpapi székben, Pilátus a helytartói trónon, még sem ök voltak a szabadok, hanem a szegény, üldözött, s kereszthalált szenvedett Jézusnak alacsony sorsból származott tanítványai. Pál a rabbilincsek között, mikor Festus helytartó előtt áll,: sokkal szabadabb, mint mikor Jeruzsálem falai alatt az Istvánt megkövezök az ö lábai elé rakták le ruháikat. A valódi szabadság tehát csak a Jézusbm található fel. Ha ö szabadit meg, akkor leszünk szabadok ! II. Ha az, a miket elmondottam beszédem első részében, áll az egyéni szabadságra, áll a nemzetekről is. \ alódi szabadságról csak annak a népnek, nemzetnek a körében lehet szó, a mely nép eljutott a Jézushoz, igazán megismerte és követi a keresztvénség két nagy parancsolatát. Szabaddá a népek is csak a Jézus alta) lehetnek, mert Jézus a testvériség földre szállítója ! Ö volt az első, . a ki kijelölte a világ összes népei előtt azt a nagy célt, hogy a testvériségben szabadok legyenek. — Ö elvetette a magot, de az ellenség konkolyt szórt a magvak közé, vallása, a szeretet vallása, a gyülölség forrásává s a meg- botránkoztatas kövévé lett édes szülő hazánkban is. Pedig éppen magyar hazánkban lett nyilvánvalóvá, hogy a tiszta evangyelium a haza szabadságának is a leghatalmasabb támasza. Mindazok a harcok, a melyek 1526-tol kezdve a magyar haza szabadság gáért folytak, egyszersmind az evang'e? liumi szabadságért is vivattak! Hányszor, óh hányszor akarták bilincsbe verni a magyart. Hányszor mondották, hogy a magyarság számára oly sorsot készítenek, a melyből többé lábra nem áll, de az a nép, a mely szabaddá lett az evangyelium által : mindig útját vagta minden ilyen törekvésnek s lassan • lassan elkészité útját annak is, hogy diadalra jusson hazánkban is a tesvériség. * Addig volt boldog igazán a magyar, a mig ki nem aludt a testvériség tüze. Mig e láng hevité, tudott nagyot, hatalmas dolgokat alkotni. E láng fénye beragyogta az egész világot és hogy letűnt, nyomába örök sötétség borult! Küzd, fárad ma is, de mit ér, Kárpát határinál, az alföld mezein a szolgaság elnyomott sóbaja hallatszik s szabad hazát keres a szolga nép ! Törvényhozók, az ország bölcsei keresik, kutatják mélyen a baj okát, de nincs senki, senki, a ki ki merné mondani : a szabadság testvériség nélkül rabszolgaság! Vizsgálja meg hát bárki is, van-e, lehet-e otthon szó testvériségről ? ! Arról a testvériségről, a melyet a Jézus hozott alá, hogy ez által boldoggá tegye az egész ember világot!? Bizony nem lehet'szó ! Nincs még egy olyan ország e föld kerekségén, hol olyan távolban élnének lelkileg egymástól az emberek, mint nagy Magyarországon. — Hatalom, rang, hivatal, állás min egy. egy válaszfal; magasabb, mint, a mely Kínát körülzárja! Uh, dicső 48. március idusa, mikor fogod újra felragyogtatni édes hazánk felett a szabadság hajnalát? Mikor fog r $ •» A monongahela völgyének legrégibb pénztováhhitó intezwte, eszközol- £énzküldeményeket gyorsan és pontosan a világ bármely részébe. Pénzkál- Haépyeinkj.iecaéttel oltott jyritékbaa lesznek a címzettnek kézbesítve
