Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1906 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1906-03-15 / 11. szám

újra cgygyé lenni érzelemben, gondolat' ban. tettben a magyar ? ! Egygyé leszen, ha szabaddá lesz a Jézus Krisztus által, ha majd uralkodni fog mindenütt az evangyelium; ha majd meg- bahják mindenek, hogy Jézus által ismer' hetjük meg az igazságot, a mely szaba- dokká teszen ! Ezt az időt hozd el hazánkra édes jó Istenünk, hogy : szabad hazában szabad nép lakozzék. Amen ! fl; EieriKai maggal Siaveissg. A szülőhaza állapota tettre bűz ditottu az amerikai magyarságot. Minden számbavehetö telepen gyű­léseket tartanak, a nol a magyar ha­za függetlensége, szabadsága mellett olyan nyilatkozatok hallhatók, a melyek felelevenítik a komoly szem lélök lelkében az 1848 iki idők em­lékét. Különösen nagy fontosságú gyű­lés volt az elmúlt héten a február 27- én megalakult szövetség kormányzó tanácsának a gyűlése. A gyűlésre a megválasztott ogyé- Dek csaknem teljes számmal megje lelitek' Egv páran kimentették el maradásukat s a kik uleg nem jelen tek, azoknak helyére uj ragok lettek választva, mert a szövetség czMja nem tűri a hosszú várakozást s csak olyanokra számíthat, a kik tenni is készek a nagy és nemes czél érdeké ben. A gyűlést Csutoros Elek korelnök nyitotta mea « a jegyzőkönyvet Pes thy Gyula vezette. Komoly, higg ült s ciak a föezélt tekintő volt a tárgya­lás. Minden jelen levő érezte, hogy minő nehéz es nemesen azap a fel­adat, a melyre válalkoztak. Ez az ér­zelem el halgattatta a különböző ér dekek hangját s egységet hozott lét: re. Mi vidékiek, jól eső örömmel szemléltük ezt a ritka egyetértést s benne egy szebb jövő zálogát látjuk. Mert ennek a szervezkedésnek mara danáénak kell lenni.... Ezt kiváuja nem csak szülőhazánk sorsa, ‘hanem az amerikai magyarság érdeke. Ha csak ideig óráig tartó lesz szövetsé­günk, úgy fél munkát végeztünk. Reméljük, hogy ez meg is fog való­TARCA. Erdössy .Andor. ELBESZÉLÉS A GÁLYAHABSÁQ IDEJÉBŐL, Irta: T5. Tóth. T ános. 6 (Folytatás.) Andor megadta magát s késznek nyilatkozott atyja terveit megváló 8it«ni. A kézfogót még aznap este meg. ültég, masnap pedig átmentek mind nyáján a szomszéd egyházközségbe. Andor prédikált. A próba fényesen sikerült s a derék nép, a lelkes ifjú papot kész iett volna megválasztani. Meg nézték a paplakot is szép gyű möícsösével s Andor mindennel na gyón meg volt elégedve s boldog Estére hazamentek Bedöházára. A papiak sövényéhez egy sártól- portól lepett paripa volt kötve, me­lyen egy futár, az özvegy nádornétól Andor számára levelet hozott. sülni s a lerakott alapokon fel fog épülni az amerikai magyarság erős vára, a melyet még az árvizek se lesznek képesek megingatni. A szövetség czélját küiönben a kö. vetkezőkben határozta meg a kor­mányzó tanács. A Szövetség czélja : az Amerika ban élő magyaroknak az Egyesült Államok törvényei, intézményei és szelleme szerint való állandó össze­tartása, minden igazságtalan táma­dással szemben megvédelmezése és a szaba dságszeretö amerikai nép lel— kületével és felfogásával megegyező alapon Magyarország függetlenségé­nek minden alkalmas eszközzel való elősegítése­Mindent megteszünk a szülőhaza függetlenségéért és a népjogokért! A szövetségnek tagja lehet min denki, a ki szavára fogadja, hogy a szövetség czélját magáévá teszi. Tag­sági díj nincsen, csak a jelvényért fizetendő : 50 cent. A jelvény egy három levelű lóhere piros fehér-zöld színben, levelein ez a három szó áll: V. M. Sz. E jelvényt minden tag kö- teles viselni. A szövetségnek két pénztára lesz. Az egyik az úgynevezett gyűjtő pénz­tár. a metynek kezelője H á m o r y V. Gusztáv 19 N. Phelps sreet Youngstoun 0, Ide küldendő min­den adomány. A másik, a főpénztár : kezelője Németh János new yorki bankár. A szövetség helyi'választmányai teljesen önállóan működnek, a nagy bizottság ellen örlzése s a kormányzó tauács felügyelete mellett. A szövetség főirodája a Century Bldgbeu van, Suprior ave. Cleveland cT J A kormányzó tánács tagjai : Ko- háuyi Tihamér elnök. Fecso Imre társelnök. Biró Mihály, Csutoros Elek alelnökök. Kemény György tit­kár. Dr. Baracs Henrik jegyző. Pes thy Gyula levéltárnok. Hámory V. Gusztáv pénztárnok. Németh János föpénztarnok. Ludmau Sándor pénzt felügyelő. Apáthy Ferencz, Csurgó- vies Jáuor, Pipi József ellenőrök, dr Bárándy Oszkár, dr. Hódinka Tiva­dar, S'.epessy Li. József számvizsgá­lók Rudnyánszkv Gyula, Molnár A levél lórid volt, tartalmaz ez: „Siessen Murányba, mert elkerül­hetetlen szükség vau rá. Számára váltott lovak vannak előre küldve. Nagy dolgok küszöbén állunk.“ fi levél lehangolta a ház eddigi jó kedvét, megzavarta az esperes ur ur szép tervét, tönkre tette egy pár ifjú lélek mutatkozó boldogságát. Mindenki megegyezett abban, hogy Andornak reggel indulnia kell. De mindenki érezte, még An­dor is, hogy ez úttal nem kellene hallgatni a kötelesség paráncsára. Valami borús elöérzet nyomta min­denki szivét, de nem közlék egy­mással. S midőn reggel Andor el- bussuzott rölök és útnak indult : és nagytiszteletü Vásárhelyi uram lassú morgással azt suttogá szeretett élete párjának : „Nekem úgy tet­szik, azt súgja valami, hogy e jó fiút nem fogjuk látLi többé ez életben. “ Mig Andor Bedöházán időzött, az alatta Zrinyi-Nádasdy-féle összees­küvés uj fordulatot vett. A mellőzött föurak uj bosszúra gyultak a bécsi kormány ellen, mely az ország sé­relmeit nem hogy orvosolta, volna, sőt újabb törvénytelenségekkel tér István, Totrcsányi József, Kovács Kálmán, Kalassay Sándor, Klein Izi. dór, Bakos Sándor, Rizsák János, Arnóczky Józses. Az előadói tisztet : Rudnyánszky Gyula töltötte be, miért a gyűlés ne­ki köszönetét mondott ........ Lehet egy és más tekintetben ki, fogás, de azt nem szabad elfelejteni, hogy ez csak a magvetés volt. Lassan lassan rendes mederbe kerül az ame­rikai magyarság mozgalmának irá­nyítása. És most tettre felt. \ Lássuk hány magyar él Amerikában, ki még nem feledte el a szülőhazát. ! Nagy események. Az elmúlt héten végtelen nagy bányaszerencsétlenség történt Fran­ciaországban, olyan, a melyhez -ha­sonlót nem tud felmutatni a világ történelem. Calais Courierben, hol 1800 muükás dolgozott egy bányá­ban, mindjárt a reggeli munka meg kezdésekor, mikor már az összes munkások lent voltak a bányában, felrobbant a bányászok réme, a bá­nyalég s a tömérdek munkás közül csak egy kis rész szabadulhatott meg s 1100 embernél több lelte halá­lát a bányábau. A mentők közül is már többen vesztették el életüket. A/. óriási szerencsétlenség hírére a közelből és távolból siettek a men­tők, de alig tehettek valamit. A szegény, elpusztult bányászok özve- gyei és árvái iránt nagy részvét nyilvánul meg. De szükség is van rá, mtrt mint egy hatezer egyén vesztette el a családfőt, a kenyér keresőt. ­Franciaország szolgáltatta a hit­nek második nagy eseményét is. Dacára annak, hogy a diplomaták Algecirásban már Franciaország felé felé hajlottak s igy a győzelem csak nem bizonyosra volt vehető, a kor­mány a képvteelöházban leszavazta­tott, az egyházi javak belajstromo- zása miatt. A kormány mellett 234 képviselő szavazott s ellene 267. így Rouvier miniszterelnök beadta le­mondását. Rouvier csak a múlt év novemberétől ült a miniszteri széken Az uj minisztérium már ki van ne­vezve. Alfonz, a spanyolok ifjú királya nősül. Ena, Battenberg hercegnőt veszi feleségül, ki a koronáért már el is hagyta ősei vallását. A nászhoz való készülődés örömeit nem kevéssé zavarja meg az a hir, hogy Spanyol- ország egy részében a Karlisták mozgolódnak s a nép angol ebenes érzelmeit akarják felhasználni arra, hogy Don Carlos trónkövetelő törek véseit diadalra juttassák. Alfonz egyenlőre nem igen sokat törődik ezzel a hírrel, mert Anglia rokon— szenve hatalmasabb, mint a Don Karlos követőinek ellenszenve. Oroszországban újra a zsarnoki szellem kerekedett felül. A reakti- onariusok ama törekvése, hogy a zsidók az egész Oroszországból kiír tassanak, nyilvánosságra jutott. — Maga Witte is örökös veszélyben van. Érdekes megemlíteni, hogy Gapon lelkészt, ki egy időben hatal­mas népvezér volt, most egy minisz­ter akarja tisztázni ama vád alól, mintha öt a kormány megfizette volna hallgatásáért. Ezt a mosako­dást azonban kevesen hiszik el, Az egész Amerika méltán fordítja most indianopolis felé tekintetét Itt gyűltek össze újra a bányászok képviselői, hogy újra tárgyalásokba bocsátkozzanak a bányatulajdono sokkal, hogy igy elkerülhetővé le­gyen az az óriási bérharc, a mely április elsejére fenyeget s az egész ország üzemmenetét megakaszthatja. Az újabb tárgyalás tudvalevőleg a Roosevelt közbelépésének köszön­hető s valószínű, hogy eredményre fog vezetni. A nagyobb bányatulaj­donosok már ki is jelentették, hogy készek az öt és fél százados béreme­lést megadni. Még csak a független munkaadók nem adták be a dereku­kat, de valószínű, hogy ök is meg­hajolnak a közvélemény nyomása alatt A keményszén vidékén nehezebb a helyzet. Ott elvi kérdések is van­helte a magyar népet s az ingerült­séget a végletekig fokozta. Ily körülmények között eljöttnek átták az idŐtt a tett terére lépni. Zrinyi és Nádasdy Csáktornyára gyüjté a hadakat. Frangepán egy felkelő sereggel Zágrábot indult elfoglalni. Széchy Mária Murányt erösité és segítséget Ígért a felkelőknek. Rákócy a 13 felső vármegyét ta­nácskozásra Sárospatakra hívta össze. Az északkeleti részen e hely jelöltetvén ki a fölkelés központjául. Horvátországnak minden báni ké­zen letfö erőssége harcra szereltetett. Még a német generális, Tattenbach is a felkelőkhöz állott s részökre sereget gyűjtött. Yitnyédy ügyvéd pedig a Tisza- vidéki reformátusok nevében tett Ígéretét és kilátásba helyezte, hogy ha a fölkelés megindul : a vidék összes protestáDssaira számíthatnak. Hogy ez Ígéret könnyebben végre hajtható legyen s mintegy kötelező erővel birjon : Zrínyi és Nádasdy Írásban kötelezték magukat, hogy a protestánsok panaszos sérelmeit a legelső országgyűlésen orvosoltatni fogják. E sok ágú intézkedés mellett a portához is követséget küldtek, at­tól segítséget kérendő. Ez intézkedést a szendrei gyűlés határozata értelmében foganatosítot­ták, melyet az özvegy nádorné hiva* tott össze. Itt a megjelent katholi- kusok azt indítványozták, hogy ha­ladék nélkül fel kell kelni, a bá­nyavárosokat, Sztiecsényt, Tren- csént, Nyitrát el kell foglalni és Morvára kell törni. Azonban a többségben levő protestánsok »tudni sem akartak felkelésről a török vagy Apaffy segedelme nélkül. — „Mit vétettek nekünk a morvák és osztrákok, mondták, hogy orszá­gukra rohanjunk ?“ Nem akartak tehág önerejökön fel kelni és nem akarták békés szom­szédjaikat bántani a bécsi kamarilla hibáiért. így állván a dolgok, Széesy Má­riának szüksége volt egy megbízható hü emberre, kit udvari lelkészében vélt feltalálni. Ezért hívta öt gyorsan haza. Midőn Andor megérkezett, úrnője kemény beszéddel fogadta, hosszas \

Next

/
Oldalképek
Tartalom